1635. május 12-én alapította meg Pázmány Péter a nagyszombati egyetemet. Ezen az évfordulón Kanász Viktor kutatónk írását közöljük.

Pázmány Péter nagyszabású oktatás- és tudományszervezési víziója azért is különleges, mert a nagyszombati egyetem és a többi oktatási intézmény igen komoly összegekkel járó megalapítását, fejlesztését az oszmánellenes háborúk válságos időszakában hajtotta végre.

„Gyakran aggódva fontolgattuk magunkban, hogyan tudnánk a katolikus hitet Magyarországon elterjeszteni és a nemes magyar nemzet méltóságának is szolgálni. Minden más eszköznél előbbrevalónak tűnt föl előttünk, hogy Tudományos Egyetem (Studiorum Universitas) emeltessék, ahol a harcias nemzet lelkülete megszelídüljön és az egyházkormányzásra és az állam szolgálatára alkalmas emberek képeztessenek. Nem is hiányzott belőlünk sem a kedv, sem az igyekezet a dologra, de a haza szerencsétlensége és más sürgősen szükséges alapítások mind ez ideig visszatartottak, hogy kívánságunknak eleget tehessünk. Most azonban, minthogy – Isten áldásából, aki igyekvéseinket égi kegyelmével kísérte – némi anyagi eszközök állnak rendelkezésünkre, úgy látszik, tehetünk valamit, ha nem is éppen a dolog nagyságához, de mindenesetre a lesújtott haza helyzetéhez illőt.”

E szavakkal kezdte Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek 385 éve, 1635. május 12-én, Pozsonyban kiállított alapítólevelét, amellyel létrehozta a magyar történelemre oly nagy hatást gyakorló, legrégebbi magyarországi universitast, a nagyszombati egyetemet, a mai Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem elődjét.

A kálvinista családban született, majd katolizált jezsuita érsek régóta szívén viselte a magyar kultúra, s azon belül is az oktatás támogatását, és komoly egyházkormányzati, irodalmi és hitvitázó munkássága mellett sok időt, pénzt és energiát fektetett az oktatás fellendítésébe, s különböző alapítványok, intézmények létrehozásába.

Pázmány számára az egyetem megalapítása évtizedes tervezés és szervezés eredménye volt. Az intézmény alapját az elődje, Oláh Miklós által alapított, több száz diákot oktató nagyszombati szeminárium jelentette, amely az esztergomi érsek ideiglenes székhelyén, Nagyszombatban kapott helyet (Esztergom ekkor még oszmán kézen volt). Pázmány már az 1630-as évek legelején felújította és átszervezte, s az intézményi alapok mellett az érsek a pénzügyekre is komoly figyelmet fordított, s ebben II. Ferdinánd király is támogatta. Az universitas vezetését a korszak legkiválóbb oktatási rendszerével (Ratio studiorum) rendelkező szerzetesrendre, a jezsuitákra (Jézus Társasága) bízta, arra a rendre, amelynek maga is tagja volt, s így kitűnően ismerhette az oktatás-szervezés során elért kimagasló eredményeiket. Mintaként előtte a grazi egyetem állhatott, ahol korábban éveken át tanított. Az intézmény élére rektorként szintén egy jeles jezsuitát, Dobronoki Györgyöt szemelte ki.

Az egyetem megnyitására 1635. november 13-án került sor. Eleinte bölcsészeti és teológiai karból állt, ez utóbbi 1638 őszén nyílt meg. Emellett kifejezetten a világi fiatalok nevelése céljából felállított egy nemesi konviktust, valamint a szegény tanulók számára kollégiumot hozott létre.

Az egyetem a neves bíboros halálát követően tovább fejlődött, 1667-ben jogi karral egészült ki, majd pedig egy évszázaddal később, 1769-ben megalakult az orvosi fakultása, és ezzel teljes szerkezetű klasszikus egyetemmé vált. 1777-ben az intézményt Budára, majd 1784-ben Pestre költöztették, 1921-ben pedig felvette alapítójának a nevét. Az egyetem egységét a kommunista diktatúra törte meg: az 1950-es évek elején nem csak a nevét változtatták meg Eötvös Lorándra, hanem elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást és az orvostudományi kart is. A Pázmány nevét továbbra is viselő Hittudományi Kar mellé a rendszerváltást követően több új kar is létrejött. A magyar állam és az Apostoli Szentszék által akkreditált intézmény Pázmány Péter Katolikus Egyetem néven működik jelenleg is. Így a Pázmány által alapított egyetemnek jelenleg két közvetlen jogutódja van a trianoni Magyarországon, az ELTE, valamint a PPKE.

Pázmány Péter e nagyszabású oktatás- és tudományszervezési víziója azért is különleges, mert – hasonlóan Klebesberg Kunóhoz – az egyetem és a többi oktatási intézmény igen komoly összegekkel járó megalapítását, fejlesztését nem egy nyugodt, békés korszakban, virágzó gazdaság mellett hajtotta végre, hanem az oszmánellenes háborúk válságos időszakában, olyan évtizedek után, amikor nem csak a török katonák, hanem Bethlen Gábor hadai is többször pusztították végig az esztergomi egyházmegye területét. Az egyetem megalapításával a 450 éve született érsek a katolikus megújulás és az ország fejlődése érdekében élete egyik legmaradandóbb művét alkotta meg.