„Gábor püspök a keresztény egyház szertartása szerint megeskette őket”

Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix 1476. december 22-én kötött házasságot a budai Nagyboldogasszony templomban. Dr, Teiszler Éva kutatónk írása.

Noha kortárs szerzők leírása szerint Hunyadi Mátyás nem vetette meg a női nemet, házasságra csak kétszer adta a fejét. Miután első hitvese, Podjebrád Katalin 1464 elején gyermekágyi lázban elhunyt, a király hosszú ideig nem talált magának új feleséget, noha több jelölt is akadt. Királyként ez irányú érdeklődését természetesen elsősorban a diplomáciai érdek befolyásolta.

Mátyás eleinte a német területek felé fordította figyelmét. Nem sokkal első felesége halála után, 1464 második felében arról folytak tárgyalások, hogy új királynét a Hohenzollern családból választana a király, III. Albert herceg egyik lánya, Orsolya, esetleg Albert testvérének, II. Frigyes brandenburgi választófejedelemnek valamelyik leánya személyében. Ezek a tervek az osztrák-magyar viszony rendezésére szolgáltak volna, de a tárgyalások nem vezettek eredményre. Mátyás 1470 februárjában tett még egy utolsó kísérletet, amikor megkérte III. Frigyes német-római császár hároméves, Kunigunda nevű lányának kezét, de esküvő ebből sem lett. A cseh-lengyel kapcsolatok békés mederbe terelését igyekezett elérni Mátyás egy másik – a pápa által is erősen támogatott – házassági ajánlattal 1469-ben, amikor IV. Kázmér lengyel király lányát, Hedviget kérte feleségül – sikertelenül.

Időközben, pontosabban 1465-ben Milánó és Nápoly is házassági ajánlattal fordult a magyar királyhoz: Milánó Ippolita Sforzát, Nápoly Aragóniai Beatrixet ajánlotta fel számára. Mátyás végül az utóbbi mellett döntött. 1474. október 30-án, Boroszló ostroma idején érkezett a hír, hogy a két uralkodó diplomatái egyezségre jutottak a házasságot illetően. Mátyás örömében egy órán át zúgatta a harangokat, éjszaka pedig gyertyákkal és égő szurokhordókkal világíttatta ki a várost. A leendő királyné végül 1476 decemberében érkezett Magyarországra fényes nápolyi, magyar és cseh főúri kíséretben. Miután december 12-én Székesfehérvárott megtörtént királynévá avatása, a királyi pár Budára vonult. A december 22-én megtartott esküvői szertartás és a lakodalom köré szervezett ünnepségek, melyek eltartottak egészen vízkeresztig, szemtanúk leírása szerint soha nem látott fényűzéssel és pompával zajlottak

Beatrix érkezése után számos változást vezetett be az udvari életben, a király a belpolitikába is beleszólást engedett neki, és komolyan vette a vele járó külpolitikai szövetséget is, ez nemegyszer súlyos diplomáciai nehézségek elé állította Mátyást. Mindez a királyné személyét az udvari körökben némileg ellenszenvessé tette. A világszerte méltán híres reneszánsz pár kapcsolata ennek ellenére egészen Mátyás haláláig szoros maradt, noha viszonyukra árnyékot vetett a tény, hogy a királynénak nem lehetett gyermeke, s így Mátyás egy korábbi kapcsolatából származó fiát, Corvin Jánost igyekezett támogatni abban, hogy halála után Magyarország trónjára kerüljön.

Mátyás és Beatrix esküvőjének ábrázolása a Ransanus-kódexben

Beatrix érkezése után számos változást vezetett be az udvari életben, a király a belpolitikába is beleszólást engedett neki, és komolyan vette a vele járó külpolitikai szövetséget is, ez nemegyszer súlyos diplomáciai nehézségek elé állította Mátyást. Mindez a királyné személyét az udvari körökben némileg ellenszenvessé tette. A világszerte méltán híres reneszánsz pár kapcsolata ennek ellenére egészen Mátyás haláláig szoros maradt, noha viszonyukra árnyékot vetett a tény, hogy a királynénak nem lehetett gyermeke, s így Mátyás egy korábbi kapcsolatából származó fiát, Corvin Jánost igyekezett támogatni abban, hogy halála után Magyarország trónjára kerüljön.

Mátyás és Beatrix ábrázolása korabeli dombormű alapján (Vasárnapi Ujság 1876. 23. évf. 14. sz.)

Beatrix Mátyás halála után igyekezett megtartani magyarországi pozícióját, Corvin János ellenében II. Ulászló utódlását támogatta, aki miután hatalomra jutása érdekében feleségül vette, hamarosan megszabadult tőle. Házasságukat felbontották, Beatrix így kénytelen volt visszavonulni Itáliába bátyja, IV. Frigyes nápolyi király udvarába. Magyar királynéi jogait kitartó próbálkozása ellenére ezután már nem tudta visszaszerezni. Rövid ideig Ischia szigetén, majd Nápolyban élt, itt hunyt el 1508. szeptember 23-án.