„Fiút fogsz szülni, akinek e nemzetségben először jár korona és királyság”

1000. karácsonyán koronázták királlyá I. (Szent) Istvánt. Az évfordulón Dr. Teiszler Éva, az MKI Történeti Kutatóközpont tudományos munkatársa írt cikket.

A Hartvik-legenda szerint államalapító királyunk születését isteni jóslat előzte meg. Előbb apjának, Gézának jelent meg álmában egy csodás külsejű ifjú, azután szüléshez közeledő anyjához szólt Szent István első vértanú. A jövendölésekből megtudhatták, hogy tőlük származik majd a magyarok első koronás királya, s az apja, Géza által megkezdett térítő tevékenységet ő lesz majd hivatott véghez vinni. Ugyanez a legenda tartalmazza a pápai koronaküldés történetét, melyre a keresztény egyház fejét isteni meghagyás szólította fel, és azt is, hogy mivel Szilveszter pápa Istvánban Krisztus apostolát fedezte fel, apostoli kereszttel is megajándékozta.

A 12. század elején Hartvik győri püspök tollából született, korábbi István-életírásokat is felhasználó legenda 1201-ben, III. Ince pápa rendelkezése alapján I. (Szent) István király hivatalos életrajzává vált. Ez a legenda lényegében összefoglalja mindazt, amit a Szent István-i életműről jelenleg is gondolunk és tudunk: a nemzet egységesítését, az önálló, független magyar állam megteremtését, a magyarok kereszténységre térítését és nyugati kultúrkörhöz csatolását, a magyar állam egyházi és világi kereteinek létrehozását, a szerzetesek megtelepítését, az írásbeliség meghonosítását, valamint a hazai világi törvénykezés megalkotását.

A már keresztény hitre tért, de még pogány hagyományokkal viaskodó Géza fejedelem fiaként született Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapta. Szakítva a szeniorátus intézményével, Géza halála után, 997-ben fejedelemként lépett apja örökébe. Nem sokkal később szimbolikusan is a világ tudomására kívánta hozni az új magyar állam megalapítását, amely királlyá koronázásában nyilvánult meg.

Mikor történt pontosan ez az esemény? Egyes fórumokon 1000. december 25-i, máshol 1001. január 1-jei dátumot olvashatunk. Hogy melyik valós? Tulajdonképpen mindkettő. Ennek magyarázata a korabeli időjelölésben rejlik. Már a Kr. e. 46-ban bevezetett, egészen a Gergely-naptár elterjedéséig érvényben lévő időszámítási rendszer január 1-jére tette az év első napját, amivel a keresztény egyház nehezen barátkozott meg, mert számos pogány szokás kötődött ehhez a naphoz, ezért egészen a 14. századig előnyben részesítette a karácsonyi, azaz december 25-i évkezdetet. Miként a nyugati típusú kereszténységet valló országokban, hazánkban is ez volt általános használatban egészen a 13. századig, így ebből adódik Szent István koronázásának kétféle meghatározása.