A Magyar Királyi Helytartótanács 1742. augusztus 25-én terjesztette fel egy magyar nemesi akadémia alapítására vonatkozó tervezetét az akkori uralkodónak, Mária Teréziának. Ki állt a kezdeményezés mögött, mi volt az elgondolás, és mi lett annak a sorsa?

Koptik Odó (1692-1755) osztrák bencés szerzetes volt. A rendbe 1713-ban lépett be. Odó a salzburgi egyetemen tanult bölcseletet és jogot, ahová visszatérve 1733-tól bölcseletet, majd 1734-től kontroverziát tanított 1739-ig. A salzburgi egyetem mellett alapított egy nemesi kollégiumot 1737-ben, ahova 1738-ban magyar nemesifjakat is küldtek. Működése kedvező fogadtatásra lelhetett a fiatalok szüleinél, amit bizonyít, hogy az 1739-ben dömölki apáttá kinevezett, tehát már Magyarországon élő Odó könnyen rá tudta venni a Helytartótanácsot, hogy felterjessze egy nemesi akadémia tervét 1742. augusztus 25-én. Persze a kezdeményezés a magyar főuraknak sem jelentett teljesen újdonságot: már az 1723-as országgyűlésen törvény született a magyar ifjúság nevelésének szükségességéről.

Miben állt a tervezet? Az 1742-es tervezetben nem egy mai értelemben vett tudományos akadémia szerepelt, hanem elsősorban egy nevelési és művelődési célokat szolgált intézmény. Olyan akadémia felállítását javasolta, amelyben a 17. század óta működő német lovagi akadémiákhoz hasonlóan a szokásos tárgyakon (pl. latin és filozófia) kívül a társadalmi ranghoz és jövendő tisztségekhez illő képességek (nyugati nyelvek, földrajz, mértan, építészet, államtörténet, nemzetközi jog, tánc, vívás, lovaglás stb.) is elsajátíthatók. A kezdeményezésben fontos szerepet játszott, hogy az akadémiára ausztriai fiatalokat is felvettek volna a két ország közti kapcsolat előmozdítása céljából, valamint hogy a magyarok csiszoltabb erkölcsökkel ismerkedhessenek. Az oktatás a bencések vezetésével, felügyeletével és a tervezet több változata szerint változó arányban a bencések költségével és bencés ingatlanokon folyt volna.

Az akadémia terve végül forráshiány (ekkor zajlik az osztrák örökösödési háború, mégpedig annak igen intenzív szakasza) és a bencés renden belüli ellentétek miatt nem válhatott valóra. Ugyanakkor a korábban Koptik körül összpontosuló törekvések ha más formában is, de idővel célhoz értek. 1746-ban hasonlóan egyházi közreműködéssel – jezsuita vezetéssel – jött létre Bécsben a Collegium Theresianum, ami a magyar nemesifjak tanulmányainak fő színtere lett és ahol együtt tanulhattak és művelődhettek a Habsburg Monarchia elitjével. Odó apát egy másik terve, a Szent István-lovagrend az apát halála után Szent István-rend néven módosult formában valósult meg.

Irodalom:

Károlyi Árpád, Nemesi akadémia terve a múlt század első feléből, Századok, 1884, 1–21.

Tüskés Gábor, Knapp Éva, A barokkk és a felvilágosodás között: Koptik Odó (1692-1755), Történelmi Szemle, 1995, 69–81.

http://real.mtak.hu/92101/1/TortenelmiSzemle_1995__pages71-83.pdf