A mai évfordulóról Teiszler Évának, az MKI Történeti Kutatóközpont tudományos munkatársának írását közöljük.

Ákos nembeli István nádor (1301–1307) egy 1303-ban kelt oklevelében a következő, napjainkra már a köztudatba is átment szavakkal emlékezett meg III. András király (1290–1301) haláláról:

„Midőn pedig Magyarország felséges királya, András úr Isten kegyes hívására a földi dolgokból kivált, Szent István első magyar király nemzetségének, vérének, törzsökének atyai ágon sarjadt utolsó aranyágacskája meghalt, az egyházat kormányzó főpapok, Magyarország bárói, előkelői, nemesei és bármilyen rendű lakói, mikor felfogták, megtudták és értesültek, hogy igaz és természetes uruk elhagyta őket, Ráchelként siratták és végtelenül megzavarodtak, és nagyon megrendültek.”

III. Andrást tehát a kortársak elhunytakor az utolsó Szent István nemzetségéből származó uralkodónak tekintették, noha hatalomra jutása idején néhányan azt hangoztatták, hogy a dinasztia fiágon a gyermektelenül maradt IV. (Kun) Lászlóval (1272–1290) kihalt, s a II. András (1205–1235) unokájaként a trónra igényt tartó András herceg nem tekinthető az Árpádok törvényes leszármazottjának. 

II. András 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia, Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.

Beatrix királyné férje halála után külföldre menekült, s ott hozta világra István nevű fiát 1236-ban. Az utószülött Istvánt anyja királyi hercegként nevelte, ahogyan később István is tette második feleségétől, Morosini Tomasinától származó egyetlen fiával, Andrással. A származási helyéről „velenceinek” becézett Andrást és apját többek között II. András idősebb gyermekei, IV. Béla király (1235–1370) és Kálmán herceg sem ismerték el testvérüknek, s igyekeztek megakadályozni magyarországi törekvéseiket.

Írott források hiányában ma már nem lehet egyértelműen állást foglalni abban a kérdésben, hogy az Andrást hatalomra segítőknek vagy az azt ellenző csoportosulásnak volt-e igaza a király származását illetően, mindenesetre ő volt az utolsó várományos, aki arra hivatkozhatott, hogy a dinasztia fiági leszármazottja. A történettudomány a korabeli közvélekedéssel egybehangzóan III. András halálához köti az Árpád-ház kihalását, és egyúttal két történelmi korszak, az Árpád-kor és a vegyesházi királyok korának határát.