Tanulmány: itt
Szerző
Vajda András
Cím
A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó néphagyományok alakulása a Maros menti Sáromberkén
Hivatkozás
A Magyarságkutató Intézet évkönyve, 2020. 491–517.
DOI: https://doi.org/10.53644/MKIE.2021.491
Absztrakt
A falu – mint önálló identitással rendelkező társadalmi szervezet – eltűnése egyaránt hatással van a mindennapok és a jeles napok szervezésére és megélésére, valamint a helyi hagyományok, ezen belül a jeles napi népszokások alakulására is. A jelen tanulmány azt próbálja felvázolni, hogy miként alakultak a XX. század folyamán Sáromberke magyarságának életében a karácsonyhoz kötődő néphagyományok, továbbá milyen hatásai voltak a különböző gazdasági, politikai és kulturális folyamatoknak a karácsonyhoz kapcsolódó népszokások alakulására. A karácsonyi időszakhoz kapcsolódó szokások alakulását elemezve azt láthatjuk, hogy a XX. század során legalább három olyan nagy fordulópont említhető, mely meghatározta a helyi népszokások alakulását. Az első világháborút követő hatalomváltás következtében megnőtt a néphagyományok szerepe a nemzeti identitás megőrzésében és ezzel egyidőben az egyház szerepe a jeles napokhoz kötődő népszokások őrzésében. A kommunista diktatúra berendezkedése a karácsonyi szokások visszaszorulásához, közösségi jellegük elhalványulásához vezetett. A karácsony megünneplése visszaszorult a templom falai közé, valamint a szűk családi környezetbe. Az 1989-es rendszerváltás élénkítően hatott a helyi közösségi életre, elindult a karácsonyi népszokások újraélesztése.
Kulcsszavak
néphagyomány, jeles napok, karácsony, kántálás, istvánozás, jánosozás, betlehemezés