Tanulmány: itt
Szerző
Kása Csaba
Cím
Adalékok az 1944. augusztus 23-i átállás történetéhez. Románia a II. világháborúban: területvesztések és -nyereségek
Hivatkozás
A Magyarságkutató Intézet évkönyve, 2021. 233–258.
DOI: https://doi.org/10.53644/MKIE.2021.233
Absztrakt
Románia a második bécsi döntés után Németország kegyeit keresve felajánlotta csatlakozását a háromhatalmi egyezményhez és a Szovjetunió megtámadásához. 1941 májusában titkos szerződést kötött Németországgal, amelyben háborúba lépése esetére jelentős szovjet területekre kapott ígéretet. Június 22-én, amikor Németország megtámadta a Szovjetuniót, ugyanaznap Románia csatlakozott szövetségeséhez, és meghirdette a szent háborút Besszarábia és Észak-Bukovina visszaszerzésére. Ezzel párhuzamosan a román kormány felújította a békeelőkészítő bizottság munkáját, majd 1942 júliusában megszervezte a Béke Irodát. Sztálingrádnál a szovjet Délnyugati Front által 1942. november 19-én indított támadás már az első napon áttörte a németeket északról biztosító 152 ezer főt számláló román 3. hadsereg védelmét. Másnap estére a szovjetek a németeket délről biztosító 75 ezer fős román 4. hadsereget verték szét, ezáltal elkezdődött a német csapatok bekerítése. Ez nagyban hozzájárult a Vörös Hadsereg sztálingrádi győzelméhez, így a németek részéről a háború elvesztéséhez.A csata után mind az Antonescu-kormány képviselői, mind Mihály király és környezete, mind pedig az ellenzék – különféle közvetítőkön keresztül – kapcsolatba lépett a nyugati szövetségesekkel. Stockholmban a román kormány 1943 végén elkezdett tárgyalni Kollontaj szovjet követtel a fegyverszünetről, amely az 1944. augusztus 23-i kiugráshoz vezetett. Árulásuknak legfőbb oka volt: Észak-Erdély visszaszerzésének a reménye.
Kulcsszavak
második bécsi döntés, Észak-Erdély, sztálingrádi csatavesztés, román kiugrás