Talpra állás Trianon után. Ezt a címet választotta a Magyarságkutató Intézet a békediktátum következményeit tárgyaló konferenciasorozata második része elé. Mert valóban talpra állt az ország, köszönhetően népe eltökéltségének, munkabírásának, vezetői hozzáértésének.

Honnan indult az újjáépítés? A Horvátország nélküli történelmi Magyarország elvesztette területének kétharmadát. Lakossága 18 millióról 7,6 millió főre csökkent. Elvették termőföldjeinek 61%-át, faállományának 88%-át, vasúthálózatának 62%-át, kiépített útjainak 64%-át, nyersvasának 83%-át, ipartelepeinek 56%-át, hitel- és bankintézeteinek 67%-át. A cseh, szerb-horvát és román megszállók minden mozdíthatót elloptak. Leszerelték és elvitték gyáraink berendezéseit, elrabolták a mezőgazdasági gépeket, a lovakat, az állatállományt. És az elszállításhoz használt vasúti szerelvényeket sem adták vissza.

Ebből az állapotból tért magához és épült újjá Magyarország. A feltámadás nehézségeit és sikereit ismertették az előadók a 2020. június 18-i konferencián. Horváth Attila, Szakály Sándor, Szávai Ferenc, Domonkos Endre, Ujváry Gábor, Gulyás László, Vizi László Tamás, Schlett András és Miklós Péter előadásainak szerkesztett változatait adjuk közzé az elhangzás sorrendjében ebben a kötetben.

Kérjük a Kedves Olvasót, hogy a Magyarságkutató Intézet Talpra állás Trianon után című konferenciakötetét fogadja az előadássorozat mottójául választott Klebelsberg Kuno idézet szerint: „az erkölcsi erők megedzése, a testi erő helyreállítása és a gazdasági termelőképesség biztosítása az, ami […] hozzájárulhat ahhoz, hogy hazánk súlyos helyzetéből kiemelkedhessék”.