Miskolczy Ambrus magas elméleti, szakmai-módszertani képzettsége megmutatkozik térségünk komplex megértésének, korokon átívelő bemutatásának szentelt sokoldalú munkásságában. A szerző talán választhatott volna egyszerűbb s tetszetősebb utat, amennyiben megírja a román középkor elbeszélő „összefoglaló történetét” a magyar – vagy akár a külföldi – olvasó számára. Ám az alig lenne több egy újabb tradicionális „narratívánál” a sok között. Egy olyan korról, melynek kezdetéről alig van forrás. Elmaradt volna a mítoszok anatómiája, kimaradt volna, hogy a múlt képe miként s miért változik, és ahogy a szerző bevezetőjében írja: „a történetírás örök vita, sőt per; az időszerűség állandó változás.” Így viszont végigkíséri a román „sorskérdéseket”, hasznosítja a román és nemzetközi kutatás minden régi és modern eredményét, a vakvágányokat is, prezentálja az ellentmondásokat, az átmeneti és a hosszú távú ideológiai, politikai komponenseket. Ami végül kibontakozik, az izgalmas magyar–román történelem.

A kézirat vitáján egy történész szaktekintély úgy fogalmazott, hogy e nem klasszikus típusú szintézis olyan mű, hogy ma már „csak ilyet kell írni”. Hozzátenném: tanári kézikönyvként is szolgálhatna.

Szász Zoltán