
Az egyiknek sikerül, a másiknak nem… – 100 évvel ezelőtt, a „területmentő” Kemal Atatürk vezetésével jött létre a Török Köztársaság
Törökország vesztes országként fejezte be az I. világháborút. Az elvesztett háborút lezáró sèvres-i békeszerződés ellen azonban a törökök katonai ellenállást szerveztek. Nem véletlenül, hisz a békeszerződés értelmében az Oszmán Birodalom területének körülbelül a háromnegyedét vesztette volna el, amely még a Magyar Királyságra mért csapásnál is súlyosabb lett volna.
A Selyemút homokba temetett városainak kiásója
Nyolcvan évvel ezelőtt október 26-án [egyes források szerint 28-án] hunyt el Kabulban a világhírű régész, orientalista, Stein Márk Aurél, aki az egykori Selyemút térségének geográfiai leírásával, régészeti feltárásával, továbbá hatalmas mennyiségű keleti kézirat feldolgozásával szerzett magának elismerést.


Vérfürdő a nyugati határon
1956. október 26-án dördült el a forradalom egyik legtöbb áldozatot követelő sortüze Mosonmagyaróváron.
Sürgető kérdések a kisebbségi nyelvpolitikában
A Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, Dr. Jánk István és tudományos segédmunkatársa, Rási Szilvia a közelmúltban publikált tanulmányában a kisebbségi helyzetben élő, határon túli magyarok nyelvi, nyelvpolitikai kérdéseivel foglalkozik.


Kossuth Lajos táborában
A Magyarságkutató Intézet munkatársa, Babucs Zoltán hadtörténész volt az előadója a Csemadok Pozsony-Óvárosi alapszervezete által megrendezett minapi estnek.
A Kaukázus, a kelet-európai sztyeppe és Közép-Európa preszkíta és kora szkíta kora és kulturális kapcsolatai
1958. október 24-én a csecsenföldi Groznijban született Szergej Vlagyimirovics Mahortyh, a Kaukázus és a kelet-európai sztyeppe preszkíta és kora szkíta korának, a kimmerek és szkíták történetének és régészeti emlékeinek egyik jelenleg is élő, elismert kutatója.


Történelmi katasztrófába vitte az országot a Károlyi-kormánnyal hatalomra kerülő szabadkőművesség
A Magyarságkutató Intézet főigazgatói tanácsadóját, Prof. Dr. Raffay Ernőt a magyarországi páholyok és Trianon összefüggéseiről kérdezték a Spirit Fm „Eredet” című műsorában.
13 nap, amely megrendítette a világot
1956 februárjában a Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusának zárt ülésén Hruscsov négyórás beszédében ismertette Sztálin bűneit. A beszéd ugyan nem került nyilvánosságra, de a szellem kiszabadult a palackból.


„Ha elveszítjük Kanizsát, elveszítjük az ingünket is” – Kanizsa 1600. évi eleste
A Balaton és a Dráva között, a Kanizsa-patak – a mai Principális-csatorna – mocsarában elhelyezkedő kanizsai vár Szigetvár 1566-os elvesztését követően lett a Nyugat-Dunántúl, valamint Stájerország védelmének egyik legfontosabb erőssége, valamint a kanizsai főkapitányság központja.
Mozaik a kárpátaljai magyar irodalomból 1. rész. Gyökerek – alapok – álmok
„Ez hát a hon… Ez irdatlan
hegyek közé szorult katlan.
S az út… Kígyó vedlett bőre.
Hány népet vitt temetőre.
S hozott engem, ezer éve,
Árpád török szava, vére
bélyegével homlokomon…”
Kovács Vilmos: Verecke
