Idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját az Ungvári Nemzeti Egyetem Hungarológiai Központja. Ennek tiszteletére nemzetközi tudományos konferenciát szerveztek 2023. október 26-a és 27-e között A hungarológia aktuális kérdéseinek kutatása napjainkban címmel. Az eseményen köszöntőt mondott Dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, az Országgyűlés volt elnöke is. A konferencián a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont négy munkatársa is előadást tartott.

Nyolcvanöt esztendeje, 1938. november 2-án az isteni gondviselés, a magyar politikai és katonai vezetés céltudatossága, s persze a kedvező külpolitikai konstelláció eredményeként született meg az első bécsi döntés, miáltal a trianoni igazságtalanság egy része nyert jóvátételt, és a magyar Szent Korona fennhatósága alá tért vissza a Felvidék és Kárpátalja déli része. Hazatért Komárom, Párkány (november 6.), Somorja, Torna (november 7.), Érsekújvár, Rozsnyó (november 8.), Fülek, Beregszász (november 9.), Galánta, Léva, Losonc, Rimaszombat, Kassa, Ungvár és Munkács városa (november 10.); 11 927 km² terület és 1 058 000 lakos, akiknek 86,5 százaléka volt magyar!

Az Öreg vendége volt Raffay Ernő történész, az Antall-kormány volt honvédelmi államtitkára, és természetesen a fő téma az 1956-os forradalom-és szabadságharc megítélése volt. Raffay szerint ez választóvonal, mert akad, aki a mai napig ellenforradalomnak nevezi, sőt egyesek fasiszta lázadásnak.

940 évvel ezelőtt, 1083 őszén Székesfehérvár ismét szentté avatási ünnepre készülődött. István király földi maradványainak augusztusi felemeltetését két és fél hónappal követte fia, Imre herceg kanonizációja. Amint az ismeretes, a kezdeményező király I. László (1077–1095) volt, akit 1192-ben III. Béla (1172–1196) kezdeményezésére iktattak a szentek sorába.

Az elmúlt napokban két ügyben is támadások érték a Magyarságkutató Intézetet. Az egyikben a IV. Béla király feltételezett esztergomi sírjánál zajló ásatás engedélyéről, a másikban pedig a kutatóintézet állítólagos eltúlzott támogatásáról esett szó. A Magyar Nemzet megkeresésére Kásler Miklós főigazgató kommentálta a véleménye szerint csúsztatáson alapuló vádakat.

Október 26. és 28. között immár ötvenharmadszor szervezte meg az adai Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat, általános és középiskolásoknak szóló anyanyelvi versenyekkel, tudományos tanácskozással. 

A honfoglalás és kora Árpád-kor jellemző ékszertípusait bemutató sorozatunk második részében a foglalattal ellátott gyűrűk másik nagyobb csoportját, a filigrán és/vagy granulált díszítésű, egyszerűbb változataikként pedig az ilyen díszítést utánzó, de egészében öntött technikai megoldással készült gyűrűket mutatjuk be.

Október 31-e a reformáció ünnepe. Ezen a napon arról emlékezünk meg, hogy Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Az 1848. szeptember 29-én megvívott pákozdi csatát követően megkötött háromnapos fegyverszünet alatt báró Josip Jelačić altábornagy sietve visszavonult Székesfehérvár környékéről, és Mosonnál vert tábort, hogy bevárja az északról és Bécsből érkező csapaterősítéseket.

Törökország vesztes országként fejezte be az I. világháborút. Az elvesztett háborút lezáró sèvres-i békeszerződés ellen azonban a törökök katonai ellenállást szerveztek. Nem véletlenül, hisz a békeszerződés értelmében az Oszmán Birodalom területének körülbelül a háromnegyedét vesztette volna el, amely még a Magyar Királyságra mért csapásnál is súlyosabb lett volna.