Jelen kötetben olyan néprajzi írásokat olvashat az érdeklődő, amelyek a magyar népi kultúra legkülönfélébb területeit, illetve ezek 20–21. századi örökségét ölelik fel.

A Magyarságkutató Intézet kutatói és a meghívott előadók Szent László király és öröksége címmel megrendezett tudományos konferencián összegezték a Szent László lovagkirály zarándokút intézményes kereteinek megteremtése című programhoz kapcsolódva végzett tudományos kutatásaikat. Jelen kötet ezek eredményeit tárja a nyilvánosság elé. 

A Kárpát–medencei magyarság legnagyobb közös hagyományőrző ünnepén, a hetedik alkalommal megrendezett Ősök napján Bugacon a Magyarságkutató Intézet négy előadással is képviseltette magát.

1790-ben ezen a napon, Sződemeteren látta meg a napvilágot a reformkor egyik legjelentősebb alakja, a költő, kritikus, politikus Kölcsey Ferenc. Ősrégi nemes református családból származott, de korán árván maradt. Gyermekkori veszteségét tetézte, hogy himlő miatt a bal szeme is odalett. A debreceni kollégium elvégzése után a jogi egyetemet is helyben végezte. A joggyakorlat után nem tett ügyvédi vizsgát; visszavonult a családi birtokra, Álmosdra, majd Csekén telepedett le. 

2023. augusztus 1-jén megtartotta (újra)alakuló értekezletét a László Gyula Kutatóközpont és Archívum.

A Kárpát-medence egyetlen egyhajós ikerszentélyes Árpád-kori templomát később többször kibővítették. Az 1971-ben Valter Ilona által végzett régészeti kutatás tisztázta, hogy az Árpád-kori templom egy fázisban épült, ekkor készült a falfülke is a déli szentélyben és a hajó északi falában. 

„Mit mesélnek az ősmagyar korról a székely és csángó népballadák?” címmel tartotta meg előadását Tusványoson Dr. Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója.

Valójában minek vagy kinek is volt köszönhető, hogy a világbirodalmat kormányzó rómaiak árnyékában számos germán állam – mint például a frank Merovingoké – a Kr. u. V. században megszülethetett, illetve fennmaradhatott?

Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója többek között Árpád-házi királyaink azonosításáról és a populációgenetikai vizsgálatokról tartott előadást.

Budapest egyik legimpozánsabb hídjának történetét számos esemény és neves személy alakította.