Ördög Ferencre emlékezünk (1933. április 5. – 2015. december 28.)

Ördög Ferenc a magyar névtan és a forrásközlés jeles személyisége volt. Tudományos munkássága mellett a tanítás is fontos szerepet töltött be életében. 

A Tolna vármegyei Gyulajon született, majd a szegedi József Attila Tudományegyetem elvégzése után Nagykanizsára került gimnáziumi tanárnak az Irányi Dániel Általános Gimnáziumba (ma Batthyány Lajos Gimnázium), és az iskola tanára volt 38 éven keresztül. Emellett tudományos tevékenységet is folytatott, fontos kiadványok fűződnek a nevéhez a földrajzi nevek és a személynevek köréből. 1962-ben Ördög Ferenc Végh Józseffel együtt tagja volt a Zala megyei földrajzi nevek gyűjtését és feldolgozását kezdeményező közösségnek, majd 1964-ben ebből a tevékenységükből jött létre a Zala megye földrajzi nevei című kiadványuk. Munkájuk országos méretű mozgalommá vált, a földrajzi nevek gyűjtése Magyarország számos területére kiterjedt, és a zalai kiadványt több megyei és járási kötet követte. Ördög Ferenc a földrajzi nevek gyűjtéséhez útmutatókat is írt. 

A földrajzi nevek gyűjtése mellett a személynevek kutatásában is jeleskedett. 1973-ban jelent meg a Személynévvizsgálatok Göcsej és Hetés területén című munkája, amely 82 falu teljes személynévanyagát tartalmazza, és a vezetéknevek, a keresztnevek, a szóbeli és írásbeli nevek, a szólítónevek és említőnevek vizsgálata is megtalálható a kötetben.

Ördög Ferenc fényképe. A kép forrása: A Halis István Városi Könyvtár virtuális emlékhelye: https://emlekhelyek.nagykar.hu/irasok/10008/1.html

Összesítő nyelvtörténeti helynévtárként publikálta 2002-ben a Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához című munkáját, ez Csánki Dezső történész, levéltáros (1857–1933) Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című művén alapul. 

A nagykanizsai honismereti (népnyelvkutató) szakkör létrehozása is Ördög Ferenc nevéhez fűződik.  1962-ben indította el a gimnáziumban, és több mint 30 évig működött. A szakkör tagjai többek között a személy- és földrajzi neveket és a kismesterségek szakszókincsét is gyűjtötték. 

Ördög Ferenc munkásságáról szakdolgozat és riportműsor is készült (ez utóbbit a Kanizsa Képújság ÉS TV készítette). Dobos Anita szakdolgozata témájául választotta faluja (egyben Ördög Ferenc szülőfaluja), Gyulaj szülöttének munkásságát. Szakdolgozatának súlypontjait Ördög névtani munkásságára helyezte, és összefoglalta a nyelvész pályafutását is. Írását a Gyulajért Alapítvány kiadásában 2008-ban tették közzé. 

Pál Helén, Magyarságkutató Intézet
a Nyelvtervezési Kutatóközpont tudományos munkatársa

 

Felhasznált irodalom
Dobos Anita 2008. Ördög Ferenc nyelvtudományi munkássága. Kiadja a Gyulajért Alapítvány, Gyulaj. 
Gerstner Károly 2003. Ördög Ferenc 70 éves. Magyar Nyelv 99. évf. 2. szám. 251–253.
Kiss Lajos 2002. Előszó. In: Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához. Összeállította Ördög Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. 8–9.
Négyszemközt a Kanizsa Képújságon. Riportműsor dr. Ördög Ferenc állami díjas nyelvész, c. egyetemi docenssel. IN MEMORIAM Dr. Ördög Ferenc. kanizsakepujsag2011.