Tanulmány: itt

Szerző

Németh Dániel

Cím

Nyelvjárási változások Fejér megyében. Egy átmeneti nyelvjárásterület néhány sajátossága

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.MNYN.2025.8

Kivonat

Fejér megye területéről viszonylag kevés nyelvjárási gyűjtést tudunk felmutatni: a megye területének nagyjából fele jóformán ismeretlen. A néprajz (folklórszövegek és néprajzi gyűjtések lexikai része) és a névtudomány (a földrajzi nevek, kisebb részben a ragadványnevek) azonban nyelvtörténeti, nyelvjárási és nyelvföldrajzi vonatkozásban is hasznosítható adatokkal tudnak szolgálni. Ahhoz, hogy a térség nyelvjárási jelenségeinek területi változásait térben és időben minél alaposabban elemezni tudjuk, e három forrástípust szükséges feldolgozni. Van olyan terület vagy település, amelyet (nyelvi-néprajzi-névtani szempontból) kellő alapossággal ismerünk, de van olyan is, amelynek anyagából csak néhány jelenséget tudunk szemlélni. Az adatok egymás mellé illesztése óvatosságot és sajátos eljárásokat igényel: az adatok egy részét figyelmen kívül kell hagyni bizonyos jelenségek vizsgálatakor. A munka eredménye egy átmeneti régióban az egymással viaskodó nyelvi formák változásából fakadó közvetlen tapasztalat és mindebből a nyelvi változásra vonatkozó tanulság lehet.

Kulcsszavak

nyelvjárástörténet, átmeneti terület, nyelvi változás, nyelvföldrajz, földrajzi nevek, folklórszövegek

Tanulmány: itt

Szerző

Németh Dániel

Cím

Nyelvemlékek adatainak nyelvjárástörténeti értékelése: adat és elmélet viszonya

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.MNYN.2025.7

Kivonat

A nyelvi adat nincs önmagában, azt a kutató teremti elő. A nyelvtörténeti kutatásokban sokféle módszer hasznosítható a dimenzionális szemlélet jegyében. Egy nyelv történeti kutatása során tekintettel kell lenni a jelenkori állapotára és a létező belső változatok adataira is. A nyelvi változás nem egyenes vonalú, olykor többféle folytatást hoz létre, amelyek nemritkán önálló nyelvváltozatok elemei is. A nyelvhasználat társadalmi beágyazottsága és a nyelvet körülvevő hiedelmek miatt minden változatnak van önálló normája. A magyarban a köznyelvi norma van többé-kevésbé leírva, a nyelvjárási elemek vizsgálata gyakran nehézkes. Különösen óvatosnak kell lenni, amikor nyelvemlékek nyelvjárásiasságát és normatörekvéseit vizsgáljuk. E két jelenség mindig egyidejűleg van jelen a megnyilatkozásokban, a változatok között gyakran mosódik el a határ. A tanulmányban négy olyan jelenséget mutatok be (szókészleti változás; stílusérték változása; jelentésváltozás; tulajdonnévvé válás és alaki elkülönülés), amelyek a nyelvjárások és a köznyelv kölcsönhatásából eredően a nyelvjárások történeti változásaiba engednek bepillantást. Efféle vizsgálatok olykor a nyelvemlékek lokalizálásában, így a további nyelvjárástörténeti kiértékelésben is segítséget nyújthatnak.

A közösségi oldalakon szereplő adat olykor regionális köznyelvet képvisel. Előfordulhat, hogy az adatközlő magát a nyelvjárást nem ismeri, csupán azt a szót, amely belőle a regionális köznyelvbe bekerült. Egyes szavak egymástól távol levő helyszíneken is megjelennek.

Kulcsszavak

nyelvjárástörténet, nyelvjárási írásbeliség, nyelvemlék, nyelvemlékelemzés, köznyelv, nyelvi norma

Tanulmány: itt

Szerző

Molnár Csikós László

Cím

Nyelvjárási szavak közösségi oldalakon

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.MNYN.2025.6

Kivonat

A közösségi oldalakon gyakran kötetlen csevegés folyik, nemcsak a köznyelv szóállománya jelenik meg benne, hanem többek között nyelvjárási lexika is szerepel. Ahhoz, hogy a nyelvjárási adatokhoz juthassunk, nem kell falura utaznunk, elegendő felkeresnünk valamely közösségi oldalt vagy vitafórumot az interneten, és megfigyelnünk a csevegésekben előforduló tájszavakat. Ki kell dolgozni ennek a tevékenységnek a módszertanát, egyelőre a hagyományos nyelvjárásgyűjtéshez kapcsolódva, kiegészítve meglevő dialektológiai ismereteinket. Az efféle vizsgálatokat az is indokolttá teszi, hogy a nyelvjárási beszélők életkörülményei megváltoztak, számos hagyományos közösség felbomlott, és a nyelvjárások használata visszaszorult vagy átkerült más helyszínekre. Az internetes szövegek elemzésével ki lehet mutatni, hogy ez a kommunikációs környezet hogyan hat a közösségi oldalakon megjelenő nyelvjárásias írásbeliségre. A közösségi oldalaknak az írásbelisége nagyban eltér az offline köznyelvi szövegektől, gyakran beszédet helyettesít. A helyesírási szabályoktól való kisebbnagyobb eltérés, az írásjelek következetlen használata megnehezíti ezeknek az adatoknak a tudományos feldolgozását.

A közösségi oldalakon szereplő adat olykor regionális köznyelvet képvisel. Előfordulhat, hogy az adatközlő magát a nyelvjárást nem ismeri, csupán azt a szót, amely belőle a regionális köznyelvbe bekerült. Egyes szavak egymástól távol levő helyszíneken is megjelennek.

Kulcsszavak

nyelvjárási lexika, nyelvjárásgyűjtés, nyelvjárásias írásbeliség, helyesírás, regionális köznyelv

Tanulmány: itt

Szerző

Karl Pajusalu – Pomozi Péter

Cím

A dél-baltikumi regionális irodalmi nyelvek kialakulása és standardizációja

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.MNYN.2025.5

Kivonat

A tanulmány a dél-baltifinn nyelvek finnországi újjáélesztési törekvéseit mutatja be, amelyek az 1990-es évek közepén új lendületet kaptak. Először ismerteti a nyelvújítási projektben érintett nyelvek történelmi és szociokulturális hátterét; másodszor pedig a nyelvjárások és a regionális nyelvváltozatok standardizálásának folyamatát, különös hangsúlyt fektetve a regionális standard ábécék létrehozására. A délészt, a lív, a kihnui és más helyi standardizálási erőfeszítések eredményeként kiváló iskolai ábécék, nyelvkönyvek, szótárak, nyelvjárásokat népszerűsítő könyvek és versgyűjtemények születtek. A dolgozat jelen formájában elsősorban a magyar nyelvű szakmai közönségnek szól, ezért a záró részben azt is megvizsgálja, hogy a magyar nyelvfejlesztési és regionális standardizációs folyamatok miként meríthetnének a dél-baltifinn revitalizációs modell sikereiből.

Kulcsszavak

nyelvjárás, irodalom, írott nyelvi norma, võrui, szetu, lív

Tanulmány: itt

Szerző

Juhász Dezső

Cím

Kutya úr történelmet ír. Gondolatok a nyelvjárások írásbeli megjelenítéséről

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.MNYN.2025.4

Kivonat

Pusztay János professzor és Fábián László költő úttörő vállalkozásba fogott 2020-ban, amikor egy-egy kisebb könyvvel jelentkeztek az irodalom és a nyelvi ismeretterjesztés határzónájában: saját nyelvi kompetenciájukra és dialektológiai ismereteikre támaszkodva egy-egy prózai és verses formába öntött alkotást tettek le a nagyközönség asztalára, nyelvjárásban írva. A művek az emlékezés és a népi kultúra megidézésének jegyében születtek, a személyesség hangján, az élvezhetőség és a jó ízlés kívánalmait is messzemenően figyelembe véve. A jól sikerült irodalmi alkotások szakmai értékelése részben az irodalomtudósokra, esztétákra vár, de lehet feladata a mérlegelésben a dialektológusoknak is. A magam részéről igyekeztem megtenni egy kis lépést ebben a folyamatban, hiszen a szóban forgó vállalkozások mások számára is példa értékűek lehetnek. Úgy látom, hogy a szerzők túlnyomó részben hűen követik a nyugat-dunántúli régió nyelvjárási szabályait, sőt az átlagosnál nagyobb töménységgel igyekeznek ezeket megeleveníteni. Írásom második felében egy olyan szabálycsoportot vizsgálok meg közelebbről, amely jól felismerhetővé teszi az ebben a régióban szocializálódott beszélőket: a mássalhangzók köznyelvtől eltérő zöngésítő hatását. Egy tudományos igényű nyelvjárási szöveggyűjtemény anyagára támaszkodva arra is felhívom a figyelmet, hogy érdemes lesz tüzetesebb fonetikai vizsgálattal feltárni, hogy van-e a köznyelvtől eltérően működő zöngésítő szerepe a nazális mássalhangzóknak.

Kulcsszavak

nyelvjárásban írt irodalmi alkotások, nyugat-dunántúli nyelv járási régió, mássalhangzók zöngésítő hatása, Pusztay János, Fábián László

Tanulmány: itt

Szerző

Jingyi Gao

Cím

Intervocalic consonants in Chinese dialect word roots and their Old Chinese origins

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.MNYN.2025.3

Abstract

The present study* observes the intervocalic consonants in Beijing and Northeastern Mandarin disyllabic monomorphemic word roots and suggests their Old Chinese (OC) origins. It has compared (etymologized) 40 Beijing and Northeastern Mandarin disyllabic monomorphemic word roots to Old Chinese word roots. The existence of these 40 etymological units are demonstrated in 5 sets of regular sound correspondences: (1) The correspondence -p- *-p contains 6 word roots. (2) The correspondence -k- *-k contains 6 word roots. (3) The correspondence -t- *-t contains 6 word roots. (4) The correspondence - - *-t and certain rhyme groups contain 6 word roots. (5) The correspondence -l- *-t contains 6 word roots. (6) The correspondence -l- *-l contains 10 word roots.

Keywords

etymology; historical linguistics; regular sound correspondence; Sinitic; Old Chinese; Chinese dialects