Dr. Csornay Boldizsár,

A tudományos főigazgató-helyettes szakmai előadást tartott Tusványoson.


Talán kevesen gondolnak bele, miközben az elszabadult élelmiszerárakon zsémbelnek, hogy ma is az európai pénztörténet egyik legnagyobb múltú fizetőeszközével fizetnek. A magyar forint három nagy korszaka majd félezer évet ölel át: 1325-től 1553-ig tartott az aranyforint korszaka, 1753-tól 1892-ig az ezüstforinté. 1946. augusztus elsején vezették be a ma is használatos forintot. Aztán az utóbbi hetvenhét évben nemcsak a rendszerek, hanem az árak is változtak, így a címletek, az érme- és bankjegyképek is többször módosultak napjainkig.

Első sorozatú százforintos

Prof. Dr. Kásler Miklós

A főigazgató beszámolt a Magyarságkutató Intézet küldetéséről és céljairól.


Nagy uralkodóinak írásait különös gonddal őrzi meg minden nemzet; okkal gondolhatnánk hát, hogy így tettünk mi is kevés számú európai ismertségű királyunk talán legjelentősebbike, Hunyadi Mátyás levelezésével. 

Mátyás király külügyi levelei 1458–1479.

Szentgotthárdi csatát

A szentgotthárdi csatát 1664. augusztus 1-jén vívták; a Raimondo Montecuccoli (császári hadvezér, 1609–1680) vezette keresztény csapatok összecsaptak a Köprülü Ahmed vezette oszmán hadsereggel Szentgotthárd vidékén. Az európai hadak nagy győzelmet arattak.


A Nagy sárga krónika a régi mongol kánok származásáról a mongol krónikairodalom második, buddhista szemlélettel átitatott korszakának egyik gyöngyszeme.

Nagy sárga krónika a régi mongol kánok származásáról

Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés II.

A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferenciát a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja 2021. november 25–26-án tartotta. Az immár második alkalommal összehívott tanácskozás a Honalapítók, királyok, magyarok alcímet kapta. A tanulmánykötetben genetikusok, régészek, antropológusok, nyelvészek és történészek tizenegy tanulmányát olvashatják.


A főigazgató július 28-án adta át a nagykövetnek a felbecsülhetetlen értékű leletet.

Sainnyambuu Baatarjav és Prof. dr. Kásler Miklós

Petőfi Sándor halálának allegorikus ábrázolása. Madarász Viktor festménye (Forrás: Wikipedia)

1849 nyarán a császári-királyi és a cári csapatok inváziója során Józef Bem altábornagy hadmozdulatai révén teljes bizonytalanságban tartotta ellenfeleit Erdélyben, akik e mellékhadszíntéren csak Kolozsvár térségében számoltak magyar ellenállással. Reményükben csalódniuk kellett, hiszen Bem alaposan meglepte őket.


A Sóstó-Sóstóhegyi Igrice Civil Egyesület szervezésében megvalósuló Honismereti és Hagyományőrző Tábor meghívottjaként Mónus József, a Magyarságkutató Intézet hagyományőrző szakértője a magyar történelem harcosainak világát mutatta be a Kárpát-medence minden tájáról érkező fiataloknak. 

Keresztelő Szent János-templomával szembeni Szépleány várhegy Jászói-sziklájáról leadott lövés