Több mint száz évvel ezelőtt a világtörténelem legpusztítóbb vírusa szabadult az emberiségre. A vírus terjedt és mutálódott, egyre változatosabb és egyre felismerhetetlenebb formát öltve fertőzte meg az emberek gondolatait. Néhány évtizeddel később már leigázta Eurázsia nagyrészét, de a többi földrész sem maradt immunis.

Mátyás király születési idejének meghatározásával kapcsolatban hosszú ideig bizonytalanság volt tapasztalható a történetírásban. Ez nem csoda, hiszen egymással ellentétes információkat hagytak ránk forrásaink születési évéről és születése napjáról is, mindenesetre mára általánosan elfogadottá vált az a nézet, hogy Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án jött a világra.

Az UNESCO 1999-ben nyilvánította február 21-ét Az anyanyelv nemzetközi napjává, amelyet 2000 óta minden évben rendezvényekkel ünnepelnek meg szerte a világban. 

A XIX. századi magyar festészet óriása 1844. február 20-án látta meg a napvilágot Lieb Mihály Leóként Munkácson. Édesapja, a bajor származású Lieb Mihály, a városban működő sóvámház alkalmazottja, már előnévként használta a Munkácsy nevet, amelyet később fia, Mihály törvényesen is felvett. Ezzel a névvel vált világhírűvé.

Kevés olyan történelmi témákkal is foglalkozó ismeretterjesztő felület létezik, ahol ne találkoznánk Szent Hedvig életrajzával. Írásunkat a királynő születésének 650. évfordulójára emlékezve készítettük. 

„Miután azonban a királyság megszilárdult Béla király kezében, vedelte a bort. Udvari emberei bármit kértek részegségében a királytól, megkapták, és a király részegsége után ezeket nem tudta visszavenni tőlük. Pócsot és Sault, e két szerzetest részegségében ellenségeik kezére juttatta, s ok nélkül megölték őket.” 

1807. február 10-én, Pozsonyban született gróf németújvári Batthyány Lajos, akiben az első felelős magyar kormány miniszterelnökét tiszteljük. 

Számos vita övezi vitéz Nagybányai Horthy Miklós személyét, tevékenységét és a róla elnevezett időszakot, a Horthy-korszakot. A hosszú életet élt államférfi 1868. június 18-án született Kenderesen és 1957. február 9-én hunyt el Estorilban.

195 évvel ezelőtt, 1829. február 3-án, az udvarhelyszéki Lengyelfalván látta meg a napvilágot a kalandorlelkű Orbán Balázs, akit kortársai is már a legnagyobb székelynek neveznek.

„Béla, Magyarország királya, a keresztény fejedelmek között a katolikus hit buzgó követőjeként volt ismeretes. Elődeinek, Istvánnak, Imrének, Lászlónak és Kálmán királynak, (akiket a szentek sorába iktattak) a példájára kegyességének egyéb cselekedetei mellett, amelyeket nyilvánosan gyakorolt, hagy példát mutasson a jó cselekedetekre vagy szobájába zárkózva végzett, hogy a róla rosszat beszélőknek betömje a száját (Zsolt. 62,12), – állandóan azt forgatta elméjében, hogy a nem igazhitű idegen népeket az anyaszentegyház kebelére vonja, és miután a lehető legtöbb lelket megnyerte az Isten számára, a saját nyereséggel teljes lelkét a boldogok örökkévaló örömébe juttassa.”