Tanulmány: itt

Szerzők

Gutay Mónika, Bernáth László, Raáb Donát, Rácz Kristóf László

Cím

Preszkíta kori, szkíta kori lelőhelyek Heves megyében

Hivatkozás

Ephemeris Hungarologica, 2021. (1.) 1. 27–94.

Absztrakt

A Heves megyei preszkíta, szkíta kori lelőhelyek a Mátra-vidék, a Bükk-vidék, az Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság és az Észak-magyarországi-medencék nevű középtájakon találhatók. Jelenleg a megyében 20 preszkíta és 26 szkíta kori lelőhely ismert. A preszkíta, Mezőcsáti-kultúra első leletei az 1933 és 1937 közötti füzesabonyi sírfeltárásokból kerültek elő. Az első szkíta kori sírleleteket pedig 1895-ben Hatvan-Vasút és 1908-ban Gyöngyös déli területéről ismertették. A Kárpát-medencében közel 2500 szkíta kori temetkezésből csupán 7-nek van körárka, közülük kettő Tarnabodon és Tarnamérán került elő. A legnagyobb szkíta kori temetők Eger-Nagy-Egeden, Hevesen és Gyöngyöshalász-Ocskay-laposon láttak napvilágot. Az elmúlt évtizedekben megnövekedett a szkíta kori lelőhelyek száma. A régészek elsősorban a nagyberuházásokhoz kapcsolódóan tártak fel szkíta kori lelőhelyeket. Aldebrő-Ilona-tábla lelőhelyen egy Kr. e. 772–490 közé keltezhető szkíta kori telepjelenséget és egy Kr. e. 775–488 közé tehető női halomsíros temetkezést tártunk fel. Gyöngyös-Külső-Mérges-patak 3. sz. lelőhely keleti részén szórványosabb szkíta kori telepet ástunk meg. Egy enyhén ovális alakú, 3,9x4,3 m-es, 13 cölöplyukból álló szkíta kori ház is előkerült. A temetkezésről és a házról 3D modellek, majd makettek készültek. Szentdomonkos-Szőke-tanyán későbronzkori, vaskori telepjelenségeket azonosítottunk. A geofizikai felmérés a lelőhely DNy-i részén szórványosabb, míg az É-i részen, egy nagy amplitúdójú pozitív anomáliát mutatott ki, amely jó eséllyel lehet egy fémművességhez köthető régészeti jelenség nyoma.

Kulcsszavak

Heves megye, preszkíta kori, szkíta kori lelőhelyek, topográfia, Aldebrő-Ilona-tábla, Gyöngyös-Külső-Mérges-patak 3., ház- és sírrekonstrukciók, digitális fotogrammetriai felmérés, geofizikai felmérések

 

Tanulmány: itt

Szerző

Gao Jingyi

Cím

A proto-hun és hsziungnu lehetőségéről magyar és jenyiszeji közös etimológiák alapján

Hivatkozás

Ephemeris Hungarologica, 2021. (1.) 1. 19–26.

Absztrakt

A jenyiszejiekkel kapcsolatban, mindössze egy hsziungnu–jenyiszeji etimológia alapján, elsőként Ligeti (1950) feltételezte, hogy a hsziungnu nép leszármazottai voltak. Pulleyblank (1962) ugyanezt állította több fonológiai és etimológiai bizonyíték felmutatásával. Jelen tanulmány megállapítja, hogy tíz magyar alapszótőnek ténylegesen van etimológiai megfelelője a jenyiszeji nyelvekben. Ésszerű azt feltenni, hogy ezek az etimonok egy hun szubsztrátumhoz tartoznak, amely rokonságban áll a jenyiszejivel. Ezen tíz újonnan felfedezett magyar és jenyiszeji közös etimológia között szabályos hangváltozást lehet kikövetkeztetni három szónál: A magyar -ó (-ava-) rím összefüggésbe hozható a proto-jenyiszeji *-Vgǝ rímmel (tó – *degǝ, hó – *qogǝ ’jég’, só – *t'ǝgǝ). A szabályos hangváltozás megerősíti az etimológiai kapcsolatot a magyar és a jenyiszeji között. Az összes újonnan azonosított magyar és jenyiszeji közös etimológia az alapszókincshez tartozik, és a magyarban alapvetően használatos. Ezek nem lehetnek kölcsönszavak sem a jenyiszejiből a magyarba, sem a magyarból a jenyiszejibe a két nyelv nagy földrajzi távolsága miatt.

Kulcsszavak

jenyiszeji nyelvek, hun szubsztrátum, magyar nyelv, szabályos hangmegfelelés, etimológiai egyezések, hsziungnuk

Tanulmány: itt

Szerző

Bódi Zoltán

Cím

A közösségi hálózatok szerepe az identitás formálódásában

Hivatkozás

Ephemeris Hungarologica, 2021. (1.) 1. 5–18.

Absztrakt

A tanulmány elméleti hátterét a közösségi hálózatokat, a hálózati kommunikációt bemutató szakirodalom, az identitással foglalkozó szakirodalom, valamint a médiaelméleti szakirodalom adja. A közösségi hálózatok egyre inkább a legjelentősebb kommunikációs színtérré válnak, a nyilvánosság mind szélesebb körben elérhető terének számítanak. A felhasználói tábor egyre csak nő, ez a társadalmi igényeknek, valamint az egyre szélesebb körben hozzáférhető infokommunikációs technológiai eszközök használatának következménye, ennek pedig az az eredménye, hogy egyre csak nő a közösségi hálózatok befolyásoló ereje. Tanulmányomban összevetem a közösségi hálózatok szerkezetét, működési elvét a hagyományos média működésével, valamint megvizsgálom, hogy ennek a kommunikációs színtérnek milyen szerepe van a nyelvi identitás formálódásában.
A kutatás célja, hogy választ keressek többek között arra a kérdésre, hogy a közösségi hálózatok médiaszerűen működnek-e, a hagyományos médiára jellemző nyelvi befolyásolóerővel rendelkeznek-e. Továbbá megállapítom, hogy a közösségi hálózatokra jellemző nyelvhasználat és a digitális identitás milyen szerepet játszik nyelvi identitásunk formálódásában.

Kulcsszavak

közösségi hálózatok, digitális kommunikáció, identitás, nyelvi identitás, digitális identitás, média, nyilvánosság, norma, minta