Tanulmány: itt

Szerző

Fehér Bence

Cím

Egy újabb rovásíráskorpusz ígérete

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2022.1.119

Absztrakt

Kulcsszavak

Tanulmány: itt

Szerző

Albert Zoltán Máté

Cím

Vezetett utazás az első magyar uralkodócsalád nyomában 

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2022.1.115

Absztrakt

Kulcsszavak

Tanulmány: itt

Szerző

Tóth Anna Judit

Cím

Szent Eiréné/Piroska élete a bizánci synaxarionokban

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2022.1.101

Absztrakt

Piroskának, Szent László lányának, bizánci nevén Eirénének életéhez legfontosabb forrásaink a korszak udvari költői mellett a bizánci synaxarionok. Moravcsik Gyula száz évvel ezelőtt megjelent tanulmányában már megállapította, hogy a Piroskára vonatkozó synaxarionok szövegei egy hosszabb és egy rövidebb redakcióban maradtak fenn, azonban az akkor hozzáférhető kiadások és kéziratok alapján csak a rövidebb redakció eredeti szövegét tudta közölni, a hosszabb változat esetében N. Hagioreités újgörög nyelvű fordítását adhatta közre. A következő évtizedekben Moravcsik jelentős kutatómunkát végzett, hogy előkészítse a synaxarionok modern szövegkritikai igényeknek megfelelő kiadását, azonban nem volt lehetősége a munka befejezésére. A Piroskára vonatkozó bizánci hagiographiai szövegeket Sofia Kotzabassi adta ki 2013-ban. Az alábbiakban a hosszabb szövegváltozat eredeti görög szövegét közlöm a forrásszöveg magyar nyelvű fordításával együtt. 

Kulcsszavak

Piroska, Szent László lánya, Szent Eiréné, synaxarion, Moravcsik Gyula, Árpád-kori történelem bizánci forrásai

Tanulmány: itt

Szerző

Ubrizsy Savoia Andrea

Cím

Marsili, a „botanikus”

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2022.1.75

Absztrakt

Az a tény, hogy a növények a „Duna művében” (Danubius Pannonico-Mysicus, Hagae, 1726) kevés helyet kaptak és illusztrációk nélkül, azt sugallhatja, hogy a növények kisebb jelentőséggel bírtak Marsigli számára, mint a természet többi eleme. Talán ezért is nagyon kevesen írtak e téren érdemeiről, kivételek Baldacci (1930) botanikai és Ramsbottom (1970), Govi (1984), Cordella (2003) Marsigli mikológiai kiértékelései.
Ennek okát abban kereshetjük, hogy a bolognai tudós-katona botanikai írásainak csak kis része került kiadásra, botanikai-mikológiai tanulmányainak eredménye legnagyobb részt kézirat formájában maradt meg. Ezekben Marsili már leírja felismerését a Duna menti vegetáció tér- és időbeli dinamizmusáról, a szomszédos, de eltérő jellegű életközösségek szekvenciájáról. Módszerébe a történelmi-kulturális vonatkozásokat is belevonja, melyek kifejezésére a térképészet is lehetőséget ad. Marsiglit a kriptogám szervezeteknek tartott gombák, zuzmók és mohák eredete-szaporodása foglalkoztatta, de mikroszkóppal végzett megfigyelései és kísérletei a spontán generáció elméletéhez vezették vissza, mely több kortársa (pl. Malpighi M.) számára túlhaladott koncepció volt. 

Kulcsszavak

 kutatási eszközökkel (mérőeszközök, mikroszkóp) végzett megfigyelések, holisztikus látásmód, gombák fajgazdagsága, vízinövények

Tanulmány: itt

Szerző

Tóth Sándor Máté

Cím

„A’ Kereszténységnek vóltam őr állója, / Pogány erejének sokszor tzáfolója” – Gvadányi József és Belgrád 1789-es visszafoglalásának magyar nyelvű irodalmi recepciója

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2022.1.55

Absztrakt

Tanulmányunk egy nagy közéleti és irodalmi visszhangot kiváltó történeti eseménynek, II. József török háborújának (1787–1790), valamint Belgrád újabb visszafoglalásának (1789) magyar nyelvű irodalmi recepcióját vizsgálja. A téma népszerűségét és fontosságát bizonyítja, hogy nemcsak a neolatin recepciója igen gazdag, hanem az hatására számos nemzeti nyelven születtek művek. Az írásunk középpontjában Gvadányi József (1725–1801) áll, akinek a költeménye egyrészt sok tekintetben kiemelkedik a korban a témát már nemzeti, magyar nyelven feldolgozó munkák közül, másrészt fontos mérföldkőnek tekinthetjük a magyar irodalomtörténetben. Gvadányi műve ugyanis remek példa II. József törökök elleni háborújának témájában a katolikus magyar nyelvű reflexív költészetre, mintegy átmenetet képezve a latin nyelvű reflexív és magyar nyelvű, már önreflexív költemények között. A tanulmány első részében rövid válogatást adunk az ismertebb, már magyarul verselő szerzők II. József török háborújára reflektáló műveiből, majd hosszabban időzünk el a jezsuita képzésben részesülő, de a tudomány helyett a katonai pályát választó Gvadányi József munkájánál. A hadtörténeti részleteket sem nélkülöző, a belgrádi ostromot megverselő költemény Nándor Fejér Várnak meg vétele, mellyet Belgrád, és annak kommendánsa között eshető képzelt beszélgetésben versekbe foglaltt, és Hazánk élö nyelvén közre botsátott G. G. J. Magyar Lovas Generális A Versekben gyönyörködök kedvekért címmel jelent meg. Gvadányi írásában számos neolatin költészetre jellemző tulajdonságokkal találkozhatunk, mint például a vár megszemélyesítése, a heroida-levelekkel színesített párbeszédek vagy az antik mitológiai párhuzamok. Amellett, hogy néhány érdekesebb részletet kiemelve összefoglaljuk a vers tartalmát, szót ejtünk keletkezésének körülményeiről, szerkezetéről és fontosabb jellemzőiről.

Kulcsszavak

Gvadányi József, Csokonai Vitéz Mihály, Baróti Szabó Dávid, Szentjóbi Szabó László, Fazekas Mihály, Virág Benedek, II. József török háborúja, Belgrád ostroma, alkalmi költemények

Tanulmány: itt

Szerző

Mészáros András - H. Tóth Tibor

Cím

Üzen a Müncheni kódex (Tatrosi másolat). Néhány megoldás és megfontolás a kódexszöveg olvasatának közreadása kapcsán

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2022.1.39

Absztrakt

A Müncheni kódex (MK) új, betűhű kritikai olvasata elősegítheti a további kutatást. Az olvasat a magyar egyezményes hangjelölés elveire építve a mai helyesírással készült. Megoldások a magánhangzóknál: A kései ómagyar magánhangzók mindegyikét használja az olvasat, kivéve az ȧ-t. Az ómagyar nyelvemlék jellemzője a nyílt e és zárt ë megkülönböztetése (ahogy a Bécsi kódexé is = BK). A szerzők lehetővé tették az e-ë-ingadozást 10 szótő és 2 kötőhangzó esetében, egyébként a többi szótőnél és kötőhangzónál egységesítették az e-ë-ket a BK szerint. Bonyolultnak bizonyult az elkülönítés a következő esetekben: szer szótő, szer- továbbképzett szóalak előtagja, szër- továbbképzett szóalak előtagja és a -szër határozórag. 9 toldalék előtt a teljes tő (tővéghangzó) jelentkezik (Sárosi 1992), vagyis a kötőhangzó a szótőhöz tartozik. Az -en módhatározórag és -ën helyhatározórag tisztán elválik egymástól. A zárt ë-zés rendszere a MK-ben és a BK-ben ugyanaz, sőt 70–100%-os azonosság figyelhető meg a mai, 20-21. századi zárt ë-zés rendszerével. Stb.

A mássalhangzóknál a szerzők némely helyen lehetővé tették az ingadozást a hangkörnyezet szerint, például (olv) király, királyi ~ (olv) királnak, királt. Átírási újításuk egyes rövid mássalhangzók jelölése kettőzött dőlt betűvel – a mai helyesírás írásképe érdekében, például: lött (olv) (ejtsd: löt), nagyobb (olv) (ejtsd: nagyob). Élő hang az ly, a szájpadi l. Stb.

Megfontolások: Új, kísérleti fogalom a valódi (független) kötőhangzó igetövek után (általában nyílt e, néhány zárt ë). További kérdéskörök: a nyelvtörténet és nyelvjárástan szoros kapcsolata; a MK és BK további kutatása; a számítógépes nyelvjáráskutatás (például a Helyësen. Ë-jelölő eszköz. MorphoLogic Kft. 2006; az eszköz célja az, hogy önműködően beillessze a zárt ë betűt bármilyen magyar nyelvű szövegbe – a megfelelő
helyekre); a nyelvjárások beemelése és türelemmel való elfogadása.

A Válogatott irodalom további tájékoztatást nyújt

Kulcsszavak

Müncheni kódex, új olvasat, jelhangok (fonémák) kiejtése, a zárt ë rendszere, további kutatások, nyelvtörténet és nyelvjáráskutatás, számítógépes kutatások