Tanulmány: itt
Szerző
Tóth Sándor Máté
Cím
„A’ Kereszténységnek vóltam őr állója, / Pogány erejének sokszor tzáfolója” – Gvadányi József és Belgrád 1789-es visszafoglalásának magyar nyelvű irodalmi recepciója
Hivatkozás
DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2022.1.55
Absztrakt
Tanulmányunk egy nagy közéleti és irodalmi visszhangot kiváltó történeti eseménynek, II. József török háborújának (1787–1790), valamint Belgrád újabb visszafoglalásának (1789) magyar nyelvű irodalmi recepcióját vizsgálja. A téma népszerűségét és fontosságát bizonyítja, hogy nemcsak a neolatin recepciója igen gazdag, hanem az hatására számos nemzeti nyelven születtek művek. Az írásunk középpontjában Gvadányi József (1725–1801) áll, akinek a költeménye egyrészt sok tekintetben kiemelkedik a korban a témát már nemzeti, magyar nyelven feldolgozó munkák közül, másrészt fontos mérföldkőnek tekinthetjük a magyar irodalomtörténetben. Gvadányi műve ugyanis remek példa II. József törökök elleni háborújának témájában a katolikus magyar nyelvű reflexív költészetre, mintegy átmenetet képezve a latin nyelvű reflexív és magyar nyelvű, már önreflexív költemények között. A tanulmány első részében rövid válogatást adunk az ismertebb, már magyarul verselő szerzők II. József török háborújára reflektáló műveiből, majd hosszabban időzünk el a jezsuita képzésben részesülő, de a tudomány helyett a katonai pályát választó Gvadányi József munkájánál. A hadtörténeti részleteket sem nélkülöző, a belgrádi ostromot megverselő költemény Nándor Fejér Várnak meg vétele, mellyet Belgrád, és annak kommendánsa között eshető képzelt beszélgetésben versekbe foglaltt, és Hazánk élö nyelvén közre botsátott G. G. J. Magyar Lovas Generális A Versekben gyönyörködök kedvekért címmel jelent meg. Gvadányi írásában számos neolatin költészetre jellemző tulajdonságokkal találkozhatunk, mint például a vár megszemélyesítése, a heroida-levelekkel színesített párbeszédek vagy az antik mitológiai párhuzamok. Amellett, hogy néhány érdekesebb részletet kiemelve összefoglaljuk a vers tartalmát, szót ejtünk keletkezésének körülményeiről, szerkezetéről és fontosabb jellemzőiről.
Kulcsszavak
Gvadányi József, Csokonai Vitéz Mihály, Baróti Szabó Dávid, Szentjóbi Szabó László, Fazekas Mihály, Virág Benedek, II. József török háborúja, Belgrád ostroma, alkalmi költemények