Hírek, aktualitások

XIX. Szent Korona Konferencia

A Szent Korona Országáért Alapítvány vár minden érdeklődőt a XIX. Szent Korona Konferenciára, melyet a Magyarságkutató Intézet közreműködésével rendeznek.

Az aradi vértanúk utolsó útja

Október hatodika nemzeti gyásznap, amikor az aradi tizenháromra és többi kivégzett társukra emlékezünk. Származásuk tekintetében nem volt mindegyikük születetett magyar, de végig kitartottak a Szűz Máriás zászló alatt, s a magyar ügy igazának tudatában álltak emelt fővel bíráik és hóhéraik elé.

Latin nyelvű források az újkori magyar kultúrában

Az Írott szó titkai című beszélgetéssorozatunk célja, hogy közelebb hozza a Magyarságkutató Intézet (MKI) Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának tevékenységét és célkitűzéseit az érdeklődő közönséghez.

470 éve, 1552-ben őszén zajlott Eger várának majd’ negyven napig tartó ostroma, amelyet a nemzet emlékezete egri diadal elnevezéssel illet. Az M5 TV „História” című műsorában Kanász Viktor, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa korabeli források, - mint a bécsi és a velencei nuncius iratanyagai - (...)

(...) alapján járta körül a vár felmentésére irányuló katonai kísérletet, és annak előzményeit, európai összefüggéseit. 

Miért nem érkezett meg Eger alá a megígért felmentő sereg?

Kutatónk elmondta: A korabeli levelezések megerősítik, hogy I. Ferdinánd magyar király és III. Gyula pápa is számon tartották a magyar hadszíntér eseményeit, különösképpen az egri vár kivételes szerepét. 
A legismertebb történelmi regényünk alapján készült filmben szereplő jelenetben foglaltakkal szemben Kanász Viktor tisztázta: a király igyekezett megfelelő erőket mozgósítani, de a Habsburg Birodalomban zajló többfrontos háború miatt Magyarországra nem jutott el a megígért pénzügyi, katonai segítség.