A Napóleon császár és kora – a napóleoni háborúk emlékezete címmel, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezésében megtartott digitális tudományos konferencián vett részt a Magyarságkutató Intézet kutatója, Dr. Nagy-L. István. A Történeti Kutatóközpont tudományos főmunkatársa „A császári-királyi hadsereg magyarországi tábornokai 1787-1815” címet viselő monográfiájában közölt kutatási eredményeit ismertette „A francia háborúk magyarországi tábornokainak csapatnemi háttere” elnevezésű előadásában.

A Magyarságkutató Intézet megalakulása óta fontos kutatásai közt tartja számon őseink kultúrájának egyik legfontosabb, ugyanakkor legnagyobb bizonytalanságban lévő szegmensét: ősi írásaink történetét. S ebbe nem csak a székely rovásírást kell beleérteni, hanem mindazokat az írásos nyomokat, melyeket a régi magyarok s a honfoglalás előtt itt élt, keletről érkezett lovasnomád rokonaink hagytak maguk után.

A Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti Kutatóközpontja az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus „tudományos nyitányaként” nemzetközi tudományos konferenciát szervezett szeptember 1-től, szeptember 4-ig, a Kongresszus nyitó napjáig. A hazai, valamint a világ legrangosabb egyetemeiről (Oxford, UCLA, Notre Dame, stb.) érkezett, vagy virtuálisan (Zoom-on keresztül) bejelentkezett, filozófus és teológus kutatók az eucharisztia mindennapi csodájának azokat a kérdéseit és történelmi megoldásait feszegették, amelyeket az ókori és elsősorban az arisztoteliánus metafizika kategória-rendszerének alkalmazásával, de olykor annak ellenére is, végül is a nagyskolasztikának kellett kidolgoznia.

Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója volt a vendége az M5 Librettó műsorának, ahol intézetünk Székelyudvarhelyen rendezett „A tatár világbirodalommal szemben” című nemzetközi tudományos konferenciáról kérdezték.