Tanulmány: itt

Szerző

Restás Attila

Cím

Gömör vármegye mezőgazdasága és ipara Ladislaus Bartholomaeides historiográfus bemutatásában

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.MAKO.2024.7

Absztrakt

Ladislaus Bartholomaeides (1754–1825), a Wittenbergben iskolázott gömöri evangélikus lelkész, esperes a magyar Ördög nemesi családból származott, ősei között több nemzedékre visszamenőleg evangélikus lelkészeket, értelmiségieket találunk; munkáit latin, német, szlovakizáló cseh nyelven írta, magyar nyelvű nyomtatott műve nem ismeretes. Fő művében Gömör vármegye történeti–földrajzi–statisztikai leírására vállalkozott (Notitia historico–geographico–statistica); a munka nemcsak címében idézi a mintának tekintett Bél Mátyás vármegyeleírásait, de szemléletében, sőt a könyv tipográfiai megjelenítésében is. Így a gazdaság, ásványkincsek, társadalom, egyházak, birtok- és népesedési viszonyok, művelődés stb. (Staatsmerkwürdigkeiten) leírását találhatjuk a Bél-megyeleírásnál jóval bővebb, közel 800 oldalas könyvében.

A tanulmány Bartholomaeides könyvének mezőgazdaságról és iparról szóló fejezeteit vizsgálja: a hagyományos kézműipar és mezőgazdasági termelés mellett a korszakban (a 18. század végétől) megfigyelhetők a kezdődő ipari forradalom és az új mezőgazdaság jelenségei (kohászat és szénbányák, valamint az új növénykultúrák – krumpli, len, dohány, mák stb. – termesztése). Mivel Bartholomaeides országismereti tudományos műveit latinul írta, ezekben a munkákban szükségszerűen jelenik meg a klasszikus antikvitás kulturális öröksége; a latin reminiszcenciák, idézetek, rájátszások arra utalnak, hogy a műveit egyaránt elhelyezhetjük az irodalom és a tudományosság koordinátái között: életművében felmutathatjuk a 18–19. század fordulójának dilemmáit a régi és az új kettősségét illetően. Hasonló kettősséget lehet megfigyelni a szerző identitását illetően is: talán az egyik utolsó Hungarus-értelmiséginek lehet tekinteni egy olyan korban, amikor a területi alapú nemzetközösség eszméje felbomlik, és átveszi a helyét a modern nacionalizmus eszméje.

Kulcsszavak

országleírás, Gömör vármegye, 18. század, 19. század, Hungarus-értelmiség, neolatin irodalom

Tanulmány: itt

Szerző

Papp Gábor

Cím

Luigi Ferdinando Marsigli magyar vonatkozású földtudományi tevékenységének áttekintése

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.MAKO.2024.6

Kivonat

A tanulmány első része Marsigli életútjának és életművének kettős (katonai és tudósi) kötődését jellemzi, majd időrendben áttekinti földtudományi munkásságát, illetve természettudományi (egyben földtudományi) ismereteinek forrásait nyomozza. Ezután felvázolja Marsigli magyar vonatkozású földtudományi munkásságának kutatástörténetét, majd magyarországi tartózkodásának lefolyását, illetve azt, hogy ennek során mikor tette földtudományi megfigyeléseit. Marsigli tudományos munkamódszerére kitérve bemutatja a helyi szakértőktől kapott, illetve a helyszínen gyűjtött információk, a helyszíni megfigyelések és kísérletek, a gyűjtött / kapott példányokon végzett megfigyelések, illetve a laboratóriumi kísérletek és a rajzi / térképi rögzítés szerepét a mű megalkotásában. A Danubius harmadik („földtudományi”) kötetének felépítésének ismertetése kapcsán a cikk rögzíti a 26 évvel azelőtt megjelent Prodromushoz képest bekövetkezett változásokat. A tanulmány a műben foglalt földtudományi ismereteket a közlés módja szerint tekinti át: 1. (topografikus ásványtani) adalékok rendszertani keretben, 2. összefoglalások a folyami hordalékokról, a bányák elhelyezkedéséről és terményeiről, valamint a hegységek és a telérek szerkezetéről szóló, 3. általános elmélet a fémek (ércek) keletkezésére vonatkozóan az arisztotelészi és descartes-i teóriákkal és azok kortárs magyarországi interpretációival összevetésben.

Kulcsszavak

ásványgyűjtemény; ásványtan; ércteleptan; földtudomány; Marsigli, Luigi Ferdinando; térképészet

Tanulmány: itt

Szerző

Hursán Szabolcs

Cím

A spontán nemzés és a szaporodás kérdései és problémái Jaszlinszky András és Reviczky Antal műveiben

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.MAKO.2024.5

Kivonat

Luigi Ferdinando Marsigli a Danubius Pannonico-Mysicus hatodik kötetében a rovarok szaporodása kapcsán tér ki a spontán nemzés cáfolatára. Bár ebbéli állásfoglalása egyértelműnek tűnik, bizonyos kérdésekben nemcsak Marsigli, hanem a spontán nemzés cáfolatában úttörő szerepet játszó Francesco Redi számára is a spontán nemzés jelentett magyarázatot. A tanulmány a szaporodás tudományos megismerésével kapcsolatos kihívásokat és akadályokat, valamint az azok kapcsán születő felfedezéseket és elméleteket igyekszik bemutatni, Jaszlinszky András és Reviczky Antal műveinek soraival megvilágítva.

Kulcsszavak

 spontán nemzés, preformacionizmus, jezsuita tudományosság

Tanulmány: itt

Szerző

Fehér Bence

Cím

Római települések lokalizálásának problémái Marsiglinál, a pannoniai Duna-szakaszon

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.MAKO.2024.4

Kivonat

Marsigli nagy Duna-monográfiájának II. kötete a római régiségtannal foglalkozik. Ebben sok antik toponímiának a lokalizációja különös vagy éppen téves. Ilyen pl. Brigetio említése Panon néven: ez a név semmilyen ókori adattal nem támasztható alá. Kubitschek feltételezése, hogy a középkori mons Pannoniae kifejezésből származik, valószerűtlen. Hihetőbb, hogy félreértett ókori feliratos említésen alapul: erre esetleg az EXER PAN INF bélyegtípus kínálhatott lehetőséget. Különös az is, hogy Trans-Aquincumnak egy Dunaharasztiban levő létesítményt, rajza alapján római hídfőt tekint. Ez nyilván egy jobbparti erődítményhez tartozott, amelyet kőfejtőnek nevez, de valójában római tábor (Campona?) lehetett. Nem világos, hogy miért adja neki az általa is ismert Aquincum = Óbuda nevét, de nem egyedi eset, hogy Budáhoza valósnál délebbi pozíciót társít. Több más balparti létesítmény is talányos, ma nem azonosítható, bár pozíciója logikus, így az adat valósnak tűnik: ilyen ’Czinta’ és ’Czenei’ a szerémségi szakaszon. Végképp érthetetlen azonban, hogy az I. könyvben egy helyütt miért adja Paksnak Aquincum nevét a helyes Lussonium helyett.

Kulcsszavak

földrajzi helymeghatározás, római erődítések, topográfia, Aquincum, Brigetio

Tanulmány: itt

Szerző

Deák Antal András

Cím

Mozaik-képek a Duna-monográfia keletkezéstörténetéből

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.MAKO.2024.3

Kivonat

A Marsigli-hagyaték kéziratos anyagára támaszkodva, képekkel és autográf tanulmányokra hivatkozva mutatja be és árnyalja a szerző Marsigli érdemét mind a térképezés, mind pedig a Kárpát-medence történelmi, földrajzi, ornitológiai, mineralogiai, stb. sajátosságainak ismertetése terén. Eközben a korabeli Európa számos jelentős tudósának neve fölmerül, köztük egy soproni, több felvidéki, horvátországi és erdélyi tudós és bányászati szakember neve is. Mindenek előtt pedig, a tanulmány élén Johann Christoph Müllernek az eddig rejtőzködő Csillagászati és Térképes naplóját ismerhetjük meg.

Kulcsszavak

térkép, csillagászat, történelem, török háborúk, karlócai békekötés, határkijelölés

Tanulmány: itt

Szerző

Darvas Mátyás

Cím

Közkárt okozó malmok a XVIII. századi Magyarországon – két esettanulmány

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.MAKO.2024.2

Kivonat

A tanulmány a vonatkozó törvényi háttér rövid áttekintése alapján egy-egy XVIII. századi, Sopron illetve Heves vármegyei malomgátépítési eset dokumentumai alapján vizsgálja a korabeli közállapotokat: a közigazgatás működését, az érdekelt felek érdekérvényesítő képességét és stratégiáit. Az esetek lefolyásán és kimenetelén keresztül képet kapunk a fenti szempontokból a Magyar Királyság – úgy tűnik, vármegyétől függetlenül hasonló – XVIII. század végi helyzetéről.

Kulcsszavak

malomépítés, közkár, jogbiztonság, közigazgatás, érdekérvényesítés