Hunyadi János és Mátyás király emlékezete magyar főurak egyetemi nyomtatványaiban a XVII. század elején
Tanulmány: itt
Szerző
Restás Attila
Cím
Hunyadi János és Mátyás király emlékezete magyar főurak egyetemi nyomtatványaiban a XVII. század elején
Hivatkozás
DOI: HTTPS://DOI.ORG/10.53644/MKIE.2024.293
Kivonat
Tanulmányomban német földön, evangélikus közegben, a wittenbergi és a strassburgi egyetemen tanuló magyarországi ifjú főurak külföldön megjelentetett alkalmi nyomtatványait értelmezem, és azt vizsgálom, hogy bennük hogyan jelenik meg Hunyadi János és Mátyás király alakja. A tanulság, hogy bár a Hunyadi-kép elemei Bonfini magyar történeti összefoglalójából származnak, így egy egymástól alig különböző bemutatást várhatnánk, a vizsgált szerzők Mátyás-értelmezései mégis egymástól eltérnek és különböznek, mert más a Mátyáshoz kapcsolható elemek kontextusa a vizsgált művekben, és más a funkciójuk ezeknek a történeteknek. Megfigyelhetjük, hogy a fenti szerzők a Mátyás-hagyomány történeteit aktualizálják, nemegyszer az újdonsült politikai elméletek (pl. Justus Lipsius vagy Bodin) illusztrálására használják fel ezeket; a törökellenes harc fontosságát hangsúlyozzák (mint Paczoth Ferenc), a Bocskai-felkelést köve- tően az ellenállási jogra hivatkoznak (mint Ostrosith János), Mátyás király kultúratámogató és egyetemalapító tevékenységével a műveltség fontosságára hívják fel a figyelmet (mint Thurzó Imre), vagy csupán a Mátyás királyhoz fűződő rokonságukkal kérkednek (mint Listius Ferenc).
Kulcsszavak
kora újkor, peregrináció, politikai irodalom, kulturális örökség
A népetimológia és az áltudományos etimológia szerepe az Uhor/Hungarus külső népnév eredetének magyarázatában
Tanulmány: itt
Szerző
Pukis Vladimir
Cím
A népetimológia és az áltudományos etimológia szerepe az Uhor/Hungarus külső népnév eredetének magyarázatában
Hivatkozás
DOI: HTTPS://DOI.ORG/10.53644/MKIE.2024.277
Kivonat
Tanulmányunk a népetimológia és az áltudományos etimológia szerepét vizsgálja az Uhor/Hungarus külső (exonim) népnév eredetének magyarázatában. Bemutatjuk több nyelvész etimológiai besorolását, kiemelve, hogy a népetimológia spontán módon, a beszélők természetes igyekezetével magyarázza a szavakat, míg az áltudományos etimológia értelmiségi szerzők módszertanilag nem megalapozott, gyakran történeti vagy identitásnarratívát támogató hipotézisein alapul, amelyek gyakran történeti narratívákat vagy etnogenezist próbálnak alátámasztani. A tanulmány elemzi az „Uhry” és a „Hungarus” népnevek történeti és nyelvészeti értelmezéseit, a szláv, török és más közvetítő nyelvek szerepét, valamint az Ung folyó- és az Ungvár helységnév eredetét. A vizsgálat rámutat, hogy bár e magyarázatok nagy része tudományos alapot nélkülöz, jelentős hatással voltak a nemzeti hagyományok, történeti narratívák és a kulturális emlékezet formálódására.
Kulcsszavak
népetimológia, tudálékos etimológia, külső népnév, Uhor, Hungarus, toponímia, etnogenezis
Gyimesi csángó táncnevek és idegen hatások a megnevezésekben
Tanulmány: itt
Szerző
Pál Helén
Cím
Gyimesi csángó táncnevek és idegen hatások a megnevezésekben
Hivatkozás
DOI: HTTPS://DOI.ORG/10.53644/MKIE.2024.253
Kivonat
A gyimesi csángók a Csíki-havasokból induló Tatros folyó völ- gyében élnek. Három nagyobb községük Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. A gyimesi csángók ősei főként székelyek voltak, de a Gyimesekbe moldvai magyarok és románok is települtek. A helyiek megélhetését elsősorban a havasi állattenyésztés biztosította, melyet földműveléssel és fakitermeléssel egészítettek ki. A gyimesi csángók elzárt életformájuk következtében számos archaikus elemet őriztek meg a székely paraszti műveltségből és a népi kultúrából. Nyelvjárásukat eddig nem sokan kutatták, azonban nagyobb figyelmet kaptak a táncaik és a zenét szolgáltató muzsikusok. Ezért a táncokat és azok megnevezését leíró publikációk adatai hasznos források lehetnek a gyimesi csángók nyelvének tanulmányozásához. A tanulmány a gyimesi csángók táncaival foglalkozik, elsősorban a táncok megnevezésével és a nevekhez kapcsolódó további adatokkal. A kutatást az is indokolja, hogy a táncoknak adott nevek az egymás közelében élő népek közötti kapcsolatokra is utalnak.
Kulcsszavak
gyimesi csángók, gyimesi csángó táncok, táncnevek, interetnikus kapcsolatok, idegen hatások a megnevezésekben
Ritkaság ritkaságba rejtve – V. Károly német-római császár imádsága – Pécsett
Tanulmány: itt
Szerző
Majorossy Imre Gábor
Cím
Ritkaság ritkaságba rejtve – V. Károly német-római császár imádsága – Pécsett
Hivatkozás
DOI: HTTPS://DOI.ORG/10.53644/MKIE.2024.243
Kivonat
A pécsi egyetemi könyvtár történeti gyűjteménye, a Klimo-könyvtár egyedülálló ritkaságot őriz: egy olyan, tizennyolcadik századi spanyol nyelvű kéziratot, amelyet egy máig ismeretlen szerkesztő minden bizonnyal a saját használatára állított össze. A gyűjtemény számos forrása közül az egyik az az V. Károly német-római császárnak tulajdonított és a korszakban széles körben közismert imádság, melynek fordítása a bevezető után olvasható. A szöveg különösen megkapó annak fényében, hogy a kor leghatalmasabb uralkodója ismételte el nap mint nap: a szinte korlátlan világi hatalommal bíró ember megvallja keresztény hitét, és alázatosságra törekszik Isten előtt.
Kulcsszavak
V. Károly császár, I. Ferdinánd király, barokk lelkiség, magyar könyvtár, kéziratos ritkaság
Laskai Osvát egyik lehetséges forrása: egy XV. századi rövid krónika
Tanulmány: itt
Szerző
Kertész Balázs
Cím
Laskai Osvát egyik lehetséges forrása: egy XV. századi rövid krónika
Hivatkozás
DOI: HTTPS://DOI.ORG/10.53644/MKIE.2024.221
Kivonat
Laskai Osvát ferences szerzetes összesen négy beszédgyűjteményt állított össze. A kompiláció során magyarországi forrásokat, például hagiográfiai és historiográfiai műveket is felhasznált. A jelen tanulmány arra a kérdésre kísérel meg választ adni, hogy a szerző ismerte-e azt a közelmúltban felfedezett, Mátyás király (1458–1490) korában megszerkesztett rövid krónikát, amely a XVI. század végén összeállított, Esterházy-kódexnek nevezett törvénygyűjteményben maradt fenn. A krónika ismeretére utaló adatok a nyomtatásban először 1497-ben megjelent Sermones de sanctis-kötet három beszédében találhatók.
Kulcsszavak
historiográfia, középkor, obszerváns ferencesek, prédikációirodalom
A szarvasmotívum nyomában
Tanulmány: itt
Szerző
Kápolnás Olivér
Cím
A szarvasmotívum nyomában
Hivatkozás
DOI: HTTPS://DOI.ORG/10.53644/MKIE.2024.211
Kivonat
A magyar és a mongol hagyományban is megtalálható az a legenda, amely szerint két vadászt egy szarvas vezet el arra a helyre, ahol később kolostort alapítanak. Első pillantásra ez a párhuzam a legenda magyar változatának keleti eredetét látszik alátámasztani. A mongol legenda gyökerei azonban elsősorban nem a sztyeppei kultúrában keresendők, hanem inkább az indiai buddhista hagyományokra vezethetők vissza: az állatok szenvedésére adott irgalmas cselekedet motívumára. Mivel ez az eszme a 13. század előtt aligha kerülhetett be a mongol kultúrába, a két legenda között – hasonlóságaik ellenére – nem feltételezhető közvetlen történeti kapcsolat.
Kulcsszavak
szarvasüldőzés-motívum, kegyhelyalapítás, mongol, buddhista erények, együttérzés