Gyimesi csángó táncnevek és idegen hatások a megnevezésekben

Pál Helén

Gyimesi csángó táncnevek és idegen hatások a megnevezésekben

A gyimesi csángók a Csíki-havasokból induló Tatros folyó völ- gyében élnek. Három nagyobb községük Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. A gyimesi csángók ősei főként székelyek voltak, de a Gyimesekbe moldvai magyarok és románok is települtek. A helyiek megélhetését elsősorban a havasi állattenyésztés biztosította, melyet földműveléssel és fakitermeléssel egészítettek ki. A gyimesi csángók elzárt életformájuk következtében számos archaikus elemet őriztek meg a székely paraszti műveltségből és a népi kultúrából. Nyelvjárásukat eddig nem sokan kutatták, azonban nagyobb figyelmet kaptak a táncaik és a zenét szolgáltató muzsikusok. Ezért a táncokat és azok megnevezését leíró publikációk adatai hasznos források lehetnek a gyimesi csángók nyelvének tanulmányozásához. A tanulmány a gyimesi csángók táncaival foglalkozik, elsősorban a táncok megnevezésével és a nevekhez kapcsolódó további adatokkal. A kutatást az is indokolja, hogy a táncoknak adott nevek az egymás közelében élő népek közötti kapcsolatokra is utalnak.

gyimesi csángók, gyimesi csángó táncok, táncnevek, interetnikus kapcsolatok, idegen hatások a megnevezésekben