Jókai Mór a címben megjelölt művében sajátos képet alkot a jelesebb történeti eseményeinkről és szereplőinkről, ám ez a munka a szerző nemzeti identitásról való elképzelésének is értékes forrása.

Tanulmányom célja, hogy bemutassam az identitás fogalmának általános megközelítési módjait, az identitás rétegeit, és beillesszem ebbe a rendszerbe Jókai nemzeti identitáselképzelését. Vizsgálatomban a nemzeti identitás tematikus csoportjaira és nyelvi kifejezőeszközeire koncentrálok. Kutatásomban a forrásul szolgáló Jókai-műnek azokat a fejezeteit vizsgáltam meg, amelyekben a szerző a jelesebb nemzeti hőseinket ábrázolja és néhány fontosabb nemzeti eseményünket mutatja be. Vizsgálatom főként a szókészlet, a stilisztika, a szemiotika nyelvi eszközeire koncentrál. Többek között olyan tematikus csoportokat elemzek, mint például a hősiesség, a kishitűség, az összetartás, a gyakorlati tudás, az élvezetek, a keresztény erkölcs, a szabadság, a hazaszeretet, az uralkodói rend hierarchikus viszonyaihoz való alkalmazkodás, a nemzeti szimbólumok, az irodalom, kultúra és művészetek.

Kutatásom várható eredménye az, hogy felmutassam, miféle nemzeti identitásképet, milyen nyelvi eszközökkel rajzol fel Jókai Mór.

identitás, nemzeti identitás, nyelvi identitás, lexikológia, stilisztika, szemiotika

Jókai Mór életművének fundamentumát képezik az 1848–1849‑es forradalom és sza‑ badságharccal kapcsolatos munkái, aki a nagy időkről szóló naplójában, regényeiben, írásaiban nemcsak saját élményeit örökítette meg – mint például 1848. március idusá‑ nak pesti történéseit –, hanem felhasználta többek között Degré Alajos, Hamary Dá­ niel és Mészáros Lázár visszaemlékezéseit. A magyar nemzet története regényes rajzokban című munkájában tizennyolc történettel em‑ lékezett 1848–1849‑re. Ezek közül tizenkettőben olvashatunk katonai vonatkozásokról, így

A magyar huszárok című történetben – több‑ kevesebb pontatlansággal – a honvédsereg összetételéről írt, fejet hajtva az idegenből hazaszökő huszárok emberfeletti teljesítménye előtt. A kilencnapos ütközet és A nagysarlói ütközet című írásaiban a tavaszi hadjáratot mél‑ tatta, de a trónfosztás utáni időszakról és Budavár bevételéről érintőlegesen tett említést.

Az idős Jókai korántsem volt az, aki 1849‑ben a függetlenségért lelkesedett, de a ’48‑as idők tetteinek megörökítését fontosnak tartotta, hiszen addigra már a boldog békeidők magyar nemzettudatának sarkalatos pontját képezte 1848–1849. A magyar nemzet tör- ténete regényes rajzokban című műve górcső alá vont történeteivel, a maga szépirodalmi eszközeivel – túlzó vagy jelentősen leegyszerűsítő módon, olykor mellőzve a történelmi hitelességet – igyekezett a szabadságharc eseményeit és hőseit megörökíteni, s ezen karcolatok ma is nagyban meghatározzák nemzeti emlékezetünket.

honvédsereg, huszárok, hősiesség, legendaképzés, tavaszi had‑ járat

Orsolya Varsányi

New Light on Byzantine Military Science – A Landmark Edition in Hungarian Byzantine Studies

Péter Illik

Review on Introduction to Numis- matics written by Márton Kálnoki-Gyöngyössy

Éva Teiszler

Princesses of the Árpád-Family and the Mongol Invasion (1241–1242). Reasons for the Marriages of Béla IV’s Daughters

In 1247, King Béla IV wrote to Pope Innocent IV, claiming that he had to marry off his three daughters to men of lower social status due to the Mongol threat. These assertions have become deeply ingrained in historical literature and have significantly influenced interpretations of Béla IV’s foreign policy during the Mongol invasion. This study aims to clarify whether the Hungarian king’s letter should be interpreted so categorically and determine whether Béla IV’s statements necessarily and fundamentally shaped Hungarian foreign policy in the 1230s and 1240s.

Béla IV, Mongol invasion, Saint Kinga, Blessed Constance, Anna of the House of Árpád, Bolesław V, Poland, Halych, Danilo Romanovich, Rostislav Mikhailovich