A XVIII. századi Batthyányak az ország történetének meghatározó, mégis még mindig kevéssé ismert szereplői voltak. Az ő könyves műveltségük számbavételével számos csomópont körvonalazható, és érdekes kérdések vethetők fel a jezsuita rend és szellemiség vonatkozásában is. Vajon mi lehetett a véleménye Batthyány Lajosnak a jezsuita és a janzenista szellemiségről? Batthyány József könyvtárszervező törekvéseiben a a jezsuita történetírók és munkásságuk iránti érdeklődés nyomait láthatjuk. A jezsuita és exjezsuita szerzők által kibocsátott kulturális javak a XVIII. században feloszlatott rend szellemi befolyását példázzák.

könyvtártörténet, jezsuiták, janzenizmus, tudományszervezés, arisztokrácia

A XVIII. században, Bél Mátyás után megélénkülő rovásíráskutatásban a jezsuita rend feltűnően kis szerepet vállalt. Kunics Ferenc Dacica Siculia brevi compendio exhibita c. művének adatai alig értelmezhetők. Timon Sámuel 1734-ben semmi konkrét adatot nem ismert, ezért szkeptikusan állt a kérdéshez. Gyakorlati rovásfelhasználásra példa Zakarjás János atya, akiről nem tudjuk, honnan szerezte ismereteit. Nem tisztán Bél Mátyás ábécéjén alapuló írástudását talán részben rendtársa, Vargyas István közvetítette, vagy ketten együtt tanulták ismeretlen személytől. Végül Pray György a piarista Desericzky Ince kutatásait bírálva tekinti át a rovásírásról való ismereteket, részben indokolatlan szkepszissel. A jezsuiták főleg a két rend vetélkedése és a kevés és ellentmondó tényanyag miatt nem koncentráltak arra, hogy történettudományos munkájuk e kérdésben is előrelépjen.

rovásírás, jezsuiták, piaristák, kutatástörténet

Faludi Ferenc (1704–1779) jezsuita tanár, könyvtáros verseit a korábbi kiadások műfajokra osztották. A készülő kritikai kiadás az utolsó kéziratot veszi alapul (Szombathelyikézirat), megtartja annak verssorrendjét, tájnyelvi szavait. A rövid francia nyelvű költeményeit is az eredeti helyükön adjuk közre. Azokat a verseket, amelyek nem találhatók a Szombathelyi kéziratban (köztük a latin nyelvűeket is), a kritikai kiadás a többitől elkülönítve közli. Elég sok üres oldal található a kéziratban, ez jelzi, hogy nincs befejezve. A többi kézirat és a Révai Miklós két kiadásának helyesírási vagy szintagmatikus eltérései a jegyzetekben lesznek olvashatók.

első kritikai kiadás, hűség az utolsó kézirathoz, verssorrend és tájnyelvi sajátosságok megtartása, a kötet tematikájának belső, tematikai íve

A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása éppen 10 éve jelent meg. A tanulmány az új kiadás egyik változását próbálja nyomon követni: a -féle, -fajta, -szerű utótagokat önálló összetételi tagnak minősíti az új szabályzat, ezért a helyesírási szabályzat előző, 11. kiadása szerinti, igen gyakran előforduló *ésszerű szóalak helyes írásmódja ma már az észszerű forma. Tanulmányomban ennek a változásnak a helyesírási gyakorlatba való beépülését, valamint az egyszerűsítés helyesírási alapelvének általános érvényesülését kutatom helyesírási teszt segítségével.

helyesírás, egyszerűsítési alapelv, egyszerűsített kettőzés, szóösszetétel, szabályváltozás