A ’48‐as honvédsereg és a tavaszi hadjárat Jókai szemével

Jókai Mór életművének fundamentumát képezik az 1848–1849‑es forradalom és sza‑ badságharccal kapcsolatos munkái, aki a nagy időkről szóló naplójában, regényeiben, írásaiban nemcsak saját élményeit örökítette meg – mint például 1848. március idusá‑ nak pesti történéseit –, hanem felhasználta többek között Degré Alajos, Hamary Dá­ niel és Mészáros Lázár visszaemlékezéseit. A magyar nemzet története regényes rajzokban című munkájában tizennyolc történettel em‑ lékezett 1848–1849‑re. Ezek közül tizenkettőben olvashatunk katonai vonatkozásokról, így

A magyar huszárok című történetben – több‑ kevesebb pontatlansággal – a honvédsereg összetételéről írt, fejet hajtva az idegenből hazaszökő huszárok emberfeletti teljesítménye előtt. A kilencnapos ütközet és A nagysarlói ütközet című írásaiban a tavaszi hadjáratot mél‑ tatta, de a trónfosztás utáni időszakról és Budavár bevételéről érintőlegesen tett említést.

Az idős Jókai korántsem volt az, aki 1849‑ben a függetlenségért lelkesedett, de a ’48‑as idők tetteinek megörökítését fontosnak tartotta, hiszen addigra már a boldog békeidők magyar nemzettudatának sarkalatos pontját képezte 1848–1849. A magyar nemzet tör- ténete regényes rajzokban című műve górcső alá vont történeteivel, a maga szépirodalmi eszközeivel – túlzó vagy jelentősen leegyszerűsítő módon, olykor mellőzve a történelmi hitelességet – igyekezett a szabadságharc eseményeit és hőseit megörökíteni, s ezen karcolatok ma is nagyban meghatározzák nemzeti emlékezetünket.

honvédsereg, huszárok, hősiesség, legendaképzés, tavaszi had‑ járat