DR. NÉMETH ZSOLTNAK az "ÉG KIRÁLYÁT HŰN KÖVETTED, ORSZÁGUNKAT VÉDELMEZTED" tudományos konferencián elhangzott INTERJÚJA. A kutatás kiemelt jelentőségét az adja, hogy a fényjárás és arányrendszer köré szervezték eleink a szakrális épületeket - hangsúlyozta Németh Zsolt rövid összefoglalójában. 


DR. NÉMETH ZSOLT, az Eszmetörténeti Kutatóközpont tudományos főmunkatársának az "ÉG KIRÁLYÁT HŰN KÖVETTED, ORSZÁGUNKAT VÉDELMEZTED" tudományos konferencián elhangzott "A szakralitás szolgálatában: Árpád-kori templomaink arányrendszere és fényjárása" című előadása. Kutatónk rámutatott, hogy miképp áll a szakralitás szolgálatában tarnaszentmáriai , veleméri, algyógyi és bényi templomaink arányrendszere. 


DR. POMOZI PÉTERNEK az "ÉG KIRÁLYÁT HŰN KÖVETTED, ORSZÁGUNKAT VÉDELMEZTED" tudományos konferencián elhangzott INTERJÚJA. Igazgatónk az archaikus népballadákat a magyar nyelvtörténet forrásainként jellemezte, a nyelvtörténeti múlt plusz kutatási területeként értékelve a balladai nyelvi archaizmusokat. 


DR. POMOZI PÉTER, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója az "ÉG KIRÁLYÁT HŰN KÖVETTED, ORSZÁGUNKAT VÉDELMEZTED" tudományos konferencián elhangzott "Az archaikus székely és csángó népballadák nyelvtörténeti tanúsága" című előadása a folklór, a szájhagyomány nyelvtörténeti és őstörténeti jelentőségét mutatta be. 


DR. NEPARÁCZKI ENDRÉNEK az "ÉG KIRÁLYÁT HŰN KÖVETTED, ORSZÁGUNKAT VÉDELMEZTED" tudományos konferencián elhangzott INTERJÚJA. Igazgatónk a magyar uralkodócsaládok Intézetünkben zajló genealógiai kutatásairól, az archeogenetika tudományterületén elért legújabb kutatási eredmények jelentőségéről osztotta meg gondolatait.


 DR. NEPARÁCZKI ENDRÉNEK, az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatójának "ÉG KIRÁLYÁT HŰN KÖVETTED, ORSZÁGUNKAT VÉDELMEZTED" tudományos konferencián elhangzott "Magyar uralkodók genealógiai vizsgálata (Árpád-ház és Hunyadi család)" című előadása. Neparáczki Endre előadásában kitért az Országos Onkológiai Intézetben Prof. Dr. Kásler Miklós vezetésével megindult Turul-nemzetség vizsgálatára, a Szent László koponyaereklye személyazonosságának megerősítésére és a Hunyadi család genetikai eredetének feltárására irányuló kutatásokra. 


SASHALMI-FEKETE TAMÁS, a Történeti Kutatóközpont munkatársának az "ÉG KIRÁLYÁT HŰN KÖVETTED, ORSZÁGUNKAT VÉDELMEZTED" tudományos konferencián elhangzott "Szent László tisztelete a középkori székelyeknél" című előadása. Kutatónk a középkori székelyek Szent László-kultuszának számos ránkmaradt emlékét; falképeket, Szent László nevét viselő településeket, a lovagkirálynak szentelt templomokat és a változatos helyi legendákat mutatta be előadásában.


SASHALMI-FEKETE TAMÁS, a Történeti Kutatóközpont munkatársának az "ÉG KIRÁLYÁT HŰN KÖVETTED, ORSZÁGUNKAT VÉDELMEZTED" tudományos konferencián elhangzott "Szent László tisztelete a középkori székelyeknél" című előadása. Kutatónk a középkori székelyek Szent László-kultuszának számos ránkmaradt emlékét; falképeket, Szent László nevét viselő településeket, a lovagkirálynak szentelt templomokat és a változatos helyi legendákat mutatta be előadásában.


DR. TEISZLER ÉVÁNAK az "ÉG KIRÁLYÁT HŰN KÖVETTED, ORSZÁGUNKAT VÉDELMEZTED" tudományos konferencián elhangzott INTERJÚJA. Kutatónk a lovagkirály kapcsán elmondta: 1192-es szentté avatásával létrejött a Szent Királyok Nemzetsége, amely a középkori Magyar Királyság eszemeiségét mindvégig meghatározta. 


DR. TEISZLER ÉVA, a Történeti Kutatóközpont tudományos főmunkatársának "ÉG KIRÁLYÁT HŰN KÖVETTED, ORSZÁGUNKAT VÉDELMEZTED" tudományos konferencián elhangzott "A Szentkirályok kultusza a középkori Magyar Királyságban" című előadása. 2022-ben több jelentős és kerek évfordulót ünneplünk, amelyek közül kiemelkedő az Aranybulla kibocsátásának 800. és I. László király szentté avatásának 830. évfordulója. Méltó, hogy hogy ezekről az eseményekről elsősorban azokon a helyeken emlékezzünk meg, amelyekhez a leginkább kötődnek - fogalmazott kutatónk a X. Szent László Napok keretében a Magyarságkutató Intézet által szervezett és megtartott tudományos konferencián.