Az avar kori vasművesség mesterségei. A korabeli vasgyártás munkafolyamatai, változásai, specializálódása
A Magyarságkutató Intézet ebben az évben tervezi kiadni az „Avar kori vasművesség az interdiszciplináris kutatások tükrében” című kétkötetes monográfiát, amiben közel 30 szerző tollából ismerhetjük meg mélyebben a témát. A műhöz Gallina Zsolt, a tanulmánykötetek szerkesztője, a Régészeti Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa írt előtanulmányt.
„Miként marad fenn Magyarország?” – Politikai útkeresés és konszolidáció 1919-1920 fordulóján
A konferenciáról, ahol az MKI tudományos főigazgató-helyettese és tudományos tanácsadója is előadást tartott, az ujkor.hu is beszámolt.
„Nem epizódszereplők vagyunk a történelemben”
A Magyarságkutató Intézet főigazgatójával, Dr. Horváth-Lugossy Gáborral készített interjút a Magyar Nemzet. Intézetünk vezetője beszélt az eddigi eredményekről és arról, hogy a jövőre milyen tervei vannak.
Azonosították a III. Béla mellett nyugvó csontokat
Dr. Szabados György, a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont igazgatója tartott előadást a témában.
„Fiút fogsz szülni, akinek e nemzetségben először jár korona és királyság”
1000. karácsonyán koronázták királlyá I. (Szent) Istvánt. Az évfordulón Dr. Teiszler Éva, az MKI Történeti Kutatóközpont tudományos munkatársa írt cikket.
Az utolsó advent
Dr. Pomozi Péternek, az MKI Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatójának írása a Magyar Szóban.
1944. december 24: A szovjet csapatok elérik Budapestet – Sopronkőhidán kivégzik Bajcsy-Zsilinszky Endrét
Az évfordulóról Csarnai Márk kutatónk írt cikket.
1837. december 24.: Megszületett Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
Az évfordulón Raffay Andrea, az MKI Történeti Kutatóközpont ügyvivő szakértőjének írását olvashatják.
Magyarságkutatás társadalmi támogatottsággal – A régi értékeket megtartva modernizálni
Felgyorsult világunkban a tudományos kánonok is gyorsabban változnak. A Demokratának adott interjút dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.
Hadparancs a német nemzetiségiek kényszermunkára szállításáról, 1944. december 22.
Sztálin már 1943-ban a teheráni konferencián kijelentette, hogy a háborút követően négymillió német nemzetiségű ember kényszermunkáját kívánja felhasználni országa újjáépítéséhez.
