Tanulmány: itt

Szerző

Bíró Csilla

Cím

Szent Hedvig, Lengyelország királynője és a keresztényi életformák

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.SMRN.2025.13

Kivonat

Szent Hedvig alakja, politikai, kulturális és egyházi tevékenysége jól dokumentált és részletesen feltárt, igaz, hazánkban a róla szóló szakiro dalom jelentős része nem áll a kutatók rendelkezésére. A személyiségével kapcsolatba hozható történelmi forrásokról és legendákról is születtek már tanulmányok. Tanulmányomban egy talán kevésbé vizsgált műre, a prágai domonkos Henricus de Bitterfeld 1390-es években írt De contemplatione et vita activa (A szemlélődésről és a cselekvő életről) című értekezésére koncentrálok, amelyet Hedvig királynőnek ajánlott, és amelynek vizsgálatával bepillantást nyerhetünk Hedvig lelki életébe. A mű részletes, Hedvignek címzett ajánlólevele a két életforma elterjedt újszövetségi toposzával, a két testvér, Mária és Márta példájával mutatja be a szemlélődő és a cselekvő életformát.

Kulcsszavak

szemlélődő és cselekvő életforma, királytükör, Henricus de Bitterfeld, Anjou Szent Hedvig

Tanulmány: itt

Szerző

Prokopp Mária

Cím

Magyarországi Mária nápolyi királyné (1254?–1323) a 21. században is példakép

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.SMRN.2025.12

Kivonat

Magyarországi Mária élete ékes bizonysága az Árpád-házi Magyar Királyság kiemelked! európai tekintélyének. Az 1241. évi tatárjárás hatalmas pusztítása utáni évtizedekben Európa vezet! francia államf!je, IX. Szent Lajos király öccse, Anjou Károly, akinek f! törekvése volt, hogy felülmúlja bátyja hatalmát, tizenöt évi háborús küzdelem után, 1265-ben elnyeri a Szicíliai–Nápolyi Királyságot. A megszerzett hatalom biztosítását éppen a Magyar Királysággal kötött dinasztikus szerz!désben látta. Öt éven át kérte IV. Béla királytól lányai egyikének a kezét, de nem kapta meg. Ezután fordult a király νához, V. István ifjabb királyhoz, és kérte az egyik lányát n!ül, és elnyerte a dolgozatban szerepi! Mária hercegn! kezét. S hogy ez milyen fontos volt számára, azt jól jelezte, hogy a lányát, Isabellet/Erzsébetet is eljegyezte az ifjabb magyar király νával, a későbbi IV. Kun Lászlóval. Mária édesanyja a kunok fejedelmének a lánya volt, aki már az 1235-ben szentté avatott Magyarországi Szent Erzsébet nevét viselte. Mária, mint az ifjabb magyar király lánya, jól tudta, világosan látta, hogy mi a hivatása az Anjou-királyságban. Amíg a trónörökös a szicíliai királyν felesége volt, 1270–1285 között, addig tizenhárom gyermeknek adott életet, és ezt követ!en mint nápolyi királyné 1285–1309 között mindenben a társa volt férjének, II. Anjou Károly királynak, és jelent!s befolyással volt Európa politikai és mόvészeti életére. S ezt követ!en mint özvegy nápolyi királyné 1309–1323 között is hatással tudott lenni az unokája, I. Anjou Károly magyar királlyá választására, ami a Magyar Királyság és az európai politika jelent!s eseménye volt.

Kulcsszavak

Magyar Királyság, Szicíliai–Nápolyi Királyság, Nápolyi Királyság, a kereszténység 1300. évi els! szentéve, a nápolyi Santa Maria Donnaregina klarissza templom, Cavallini, Simone Martini

Tanulmány: itt

Szerző

Ryszard Grzesik

Cím

Kelet-európai hercegnők: hercegnők, szentek, erős egyéniségek

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.SMRN.2025.11

Kivonat

Tanulmányom célja a 13. századi közép-európai spiritualitás egy fontos aspektusának bemutatása. Ezt az időszakot egy új rendtípus, a koldulórendek nagy népszerűsége jellemezte, akik a jámborság új típusát hirdették, nevezetesen a mások szükségletei iránti kegyességet. A szegényekről való gondoskodás és segítségnyújtás a saját szükségletek csökkentésével, szigorú (fizikai) aszkézissel és a házasságban a szexuális kapcsolatok beszüntetésével járt együtt. Ez a magatartás népszerű volt a közép-európai uralkodóházak – az Árpádok Magyarországon, a Přemyslidák Csehországban és a Piastok Lengyelországban női tagjai körében. Mindegyikük rokonságban állt egymással. Türingiai Szent Erzsébet, II. András magyar király lánya a jámborság e modelljének példája volt. Írásomban a lengyel Salomea hercegnőre, II. András fiának, Kálmánnak a feleségére, valamint a magyar Kinga és Jolánta hercegnőkre, IV. Béla lányaira és két Piast herceg, V. Szemérmes Boleszláv és Kegyes Boleszláv feleségeire szeretnék összpontosítani. Férjeik megkülönböztető jelzői jól szemléltetik az udvarukban uralkodó jámbor légkört. Írásomban elemezni fogom e nők lelki életét, valamint politikai szerepüket, ami különösen Kinga, domina Sandecensis (Sącz-föld úrnője) esetében mutatkozik meg. Figyelmemet a lengyel–magyar kapcsolatok korábbi időszakára is fordítom, mivel a Magyar–lengyel krónikából Adelhaid történetét mutatom be.

Kulcsszavak

koldulórendek, közép-európai hercegnők, magyar–lengyel kapcsolatok, narratív források a közös lengyel és magyar történelemhez

Tanulmány: itt

Szerző

Teiszler Éva

Cím

Árpád-házi Szent Kinga a családi kapcsolatok, a neveltetés és a politikai kihívások hálójában

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.SMRN.2025.10

Kivonat

A tanulmány Szent Kinga életének néhány olyan epizódját villantja fel, amelyek személyiségének alakulására és tevékenységére jelentős hatással lehettek. Ismerteti azt a szűkebb családot, amelybe Kinga Magyarországon beleszületett, és azt a tágabbat, amelyet első, 14. századi legendája is leír, továbbá kitér arra, hogy a magyar királyi család milyen neveltetésben részesíthette őt. Kinga életének jelentős fordulópontját jelentette V. Boleszláv lengyel fejedelemmel kötött házassága. Az emiatt igen fiatalon, 1239-ben Kis-Lengyelországba költöző magyar királylány sorsát ezután erőteljesen befolyásolták országának viszonyai és a térség helyzete, különösen az 1241–1242. évi mongol invázió. Miközben szűkebb családi közege mély vallásosságra nevelte és szent életű példaképeket állított elé, uralkodónéként meg kellett felelnie saját kora társadalmi-politikai kihívásainak. A tanulmány mindazonáltal nem pusztán Kinga jellemfejlődését kívánja megrajzolni. Az egyes témakörök kapcsán olyan vitás vagy kevéssé kutatott kérdéseket is boncolgat, mint szüleinek bontópere, Kinga és Boleszláv házasságkötésének okai, valamint Kinga szepességi tevékenysége.

Kulcsszavak

Szent Kinga, Kunigunda, V. Boleszláv, Magyar Királyság, Kis-Lengyelország, Szepesség, mongol invázió, tatátjárás, beata stirps, IV. Béla

Tanulmány: itt

Szerző

Kornélia Koláźová Takácsová

Cím

Árpád-házi Konstancia leányai és szerepük Közép-Európában

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.SMRN.2025.9

Kivonat

A tanulmány a 13. századi hercegnők szerepével foglalkozik Magyarországi Konstancia leányainak példája alapján. A cseh királyné, Konstancia először III. Béla magyar király lányaként kerül bemutatásra. I. Přemysl Otakar cseh királlyal kötött házassága után azonban nemcsak a későbbi cseh uralkodónak adott életet, hanem leányoknak is, akik a jelen tanulmány témájául szolgálnak. A leányok közül kettőt, Juditot és Annát, a kor hagyományainak megfelelően a szomszédos országokba (Ausztriába és Sziléziába) adták férjhez, akárcsak évekkel korábban Magyarországi Konstanciát. A tanulmány kitér az általuk betöltött politikai és kulturális szerepkörökre, amelyek alapján bemutatjuk a királylányok 13. századi küldetését – nevezetesen a közép-európai régió különböző országai közötti politikai, szellemi és kulturális kapcsolatok és kötelékek erősítését. A tanulmány ezután arra a leányra összpontosít, aki úgy határozott, hogy életét Istennek szenteli, és a 13. században az új lelkiség fontos képviselőjévé vált, miután megalapította az első klarissza kolostort az Alpoktól északra fekvő területen. Ő Csehországi Szent Ágnes, aki a prágai óvárosban lévő Ágnes-kolostor apátnője lett. A tanulmány Magyarországi Konstancia és Csehországi Ágnes kapcsolatát állítja a középpontba; ők alapítóként ugyanabban az időszakban hozták létre a női lelkiség két legfontosabb központját a Cseh Királyságban: a Tišnov melletti Předklášteříben és a Prágában található kolostorokat. Mivel e két kolostor a két ország kialakulóban lévő gótikájának legfontosabb példái, a tanulmány a két rendház építészetét is elemzi, mégpedig a magyarországi környezethez – a Magyarországi Konstancia szülőföldjéhez köthető lehetséges kapcsolódási pontokkal összefüggésben. E két kolostor művészettörténeti szempontból a margitszigeti domonkos kolostorhoz és a wrocławi klarissza kolostorhoz is kapcsolódik, amelyet Csehországi Anna alapított Csehországi Ágnes példája alapján. Végül a tanulmány Magyarországi Konstancia egy másik, „képzeletbeli” leányát, Vileminát helyezi a középpontba. Annak ellenére, hogy Vilemina valószínűleg nem Konstancia leánya volt, alakja mégis jól példázza a cseh királyné jelentőségét, származását és lelkiségét.

Kulcsszavak

Magyarországi Konstancia, Csehország királynője, 13. század, női lelkiség, női kolostorok, klarissza nővérek, Csehországi Ágnes, Předklášteří u Tišnova, prágai Szent Ágnes-kolostor, Csehországi Anna

Tanulmány: itt

Szerző

Korányi András

Cím

Fejedelmi élet Krisztus nyomában és a szegények szolgálatában

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.SMRN.2025.8

Kivonat

Árpád-házi Erzsébet a középkori civilizáció markáns alakja. Rövidre szabott földi élete ellenére a keresztény egyház és lelkiség 13. századi megújulásában központi szerepet játszott, mivel sorsában ötvözni tudta a királyi származást és a Krisztus-követés alázatos és lemondó útját, a házasságon, gyermekvállaláson és özvegységen átvezető asszonyi sorsot és a legmélyebb vallási elköteleződést. Példájával Assisi Ferenc mellett a középkori lelkiség iránytűjévé és patrónájává vált az elitektől a széles népességig gyökeret eresztő keresztény hitben, a laikusoknak az egyházi és vallási életbe való integrációjában. A magyar királyi dinasztia „szent királylányaként” évszázadokra adott példát az egész nyugati kereszténység közössége számára, amely egyszerre volt egyetemes a nyugati kereszténység számára és meghatározó a magyar egyházi, kulturális és politikai identitás kialakulása számára. Hatása később egyaránt termékeny volt a katolikusság és a reformáció egyházai körében is, a hit és a szeretetszolgálat összefüggő egységében mindmáig.

Kulcsszavak

Szent Erzsébet, Árpád-ház, Marburg, Wartburg, Assisi Ferenc, Német Lovagrend, rózsacsoda, beginák