Tanulmány: itt
Szerző
Kornélia Koláźová Takácsová
Cím
Árpád-házi Konstancia leányai és szerepük Közép-Európában
Hivatkozás
DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.SMRN.2025.9
Kivonat
A tanulmány a 13. századi hercegnők szerepével foglalkozik Magyarországi Konstancia leányainak példája alapján. A cseh királyné, Konstancia először III. Béla magyar király lányaként kerül bemutatásra. I. Přemysl Otakar cseh királlyal kötött házassága után azonban nemcsak a későbbi cseh uralkodónak adott életet, hanem leányoknak is, akik a jelen tanulmány témájául szolgálnak. A leányok közül kettőt, Juditot és Annát, a kor hagyományainak megfelelően a szomszédos országokba (Ausztriába és Sziléziába) adták férjhez, akárcsak évekkel korábban Magyarországi Konstanciát. A tanulmány kitér az általuk betöltött politikai és kulturális szerepkörökre, amelyek alapján bemutatjuk a királylányok 13. századi küldetését – nevezetesen a közép-európai régió különböző országai közötti politikai, szellemi és kulturális kapcsolatok és kötelékek erősítését. A tanulmány ezután arra a leányra összpontosít, aki úgy határozott, hogy életét Istennek szenteli, és a 13. században az új lelkiség fontos képviselőjévé vált, miután megalapította az első klarissza kolostort az Alpoktól északra fekvő területen. Ő Csehországi Szent Ágnes, aki a prágai óvárosban lévő Ágnes-kolostor apátnője lett. A tanulmány Magyarországi Konstancia és Csehországi Ágnes kapcsolatát állítja a középpontba; ők alapítóként ugyanabban az időszakban hozták létre a női lelkiség két legfontosabb központját a Cseh Királyságban: a Tišnov melletti Předklášteříben és a Prágában található kolostorokat. Mivel e két kolostor a két ország kialakulóban lévő gótikájának legfontosabb példái, a tanulmány a két rendház építészetét is elemzi, mégpedig a magyarországi környezethez – a Magyarországi Konstancia szülőföldjéhez köthető lehetséges kapcsolódási pontokkal összefüggésben. E két kolostor művészettörténeti szempontból a margitszigeti domonkos kolostorhoz és a wrocławi klarissza kolostorhoz is kapcsolódik, amelyet Csehországi Anna alapított Csehországi Ágnes példája alapján. Végül a tanulmány Magyarországi Konstancia egy másik, „képzeletbeli” leányát, Vileminát helyezi a középpontba. Annak ellenére, hogy Vilemina valószínűleg nem Konstancia leánya volt, alakja mégis jól példázza a cseh királyné jelentőségét, származását és lelkiségét.
Kulcsszavak
Magyarországi Konstancia, Csehország királynője, 13. század, női lelkiség, női kolostorok, klarissza nővérek, Csehországi Ágnes, Předklášteří u Tišnova, prágai Szent Ágnes-kolostor, Csehországi Anna