Tanulmány: itt

Szerző

Major Gyöngyi – Braun László

Cím

Az Árpád-házi királylányok és a történelemszemlélet szinguláris pontja

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.SMRN.2025.19

Kivonat

Az Árpád-házi királyok női leszármazottairól fennmaradt írásbeli és szóbeli hagyatékból néhány rendkívül feltűnő, s több, kevésbé észrevehető motívumra figyelhetünk fel. Kiemelkedő például, hogy milyen jelentős számban avatták őket szentté. Kevéssé szembetűnő, és a történetírás is sokkal kevésbé tekinti tárgyának hitvesi helytállásuk ábrázolását, amely rendkívül szerteágazóan, a férj esetleges távollétében – hadba vonulás, fogság, esetleg özvegység miatt – az uralkodói feladatok gyakorlásától kezdve a hátország működőképességének fenntartásában játszott kulcsszerepen át, az uralkodói szintről szerveződő, teljes hierarchikus alattvalói struktúra közösségi létbizonyosságába vetett hitének fenntartásáig, tehát a fizikaitól az egészen elvont szellemi szintig mindenre kiterjedt. S ha ez utóbbi, nem annyira népszerű és látványos, de annál markánsabb funkciókat helyezzük fókuszba, kiderül, hogy jelentőségük a történelem fordulópontjain nem kevésbé meghatározó, mint hősként, kitűnő diplomataként, vagy nagyszerű gazdasági irányítóként jegyzett férjeiké. Ez a tény pedig felveti annak igényét, hogy a jelenlegi hős-kultuszra alapozott történelemszemléletünk látókörét – ami eredendően egy férfi-koncepciójú történetíráshoz vezetett – érdemes szélesebb perspektívára kiterjesztenünk. Mindezt figyelembe véve e tanulmány célja kettős. Részben azt vizsgáljuk, hogy a kortárs létezés kulcsproblémája, az egyensúlyok elvesztése és a történelmi szemlélet hogyan függ össze, másrészt egy komplexebb történelemszemlélet hogyan segítheti a fenntartható egyensúlyok létezési modelljébe a visszatalálást. Az egyensúly megtalálásához elengedhetetlen elmélyülnünk a mindenkori nő egy-egy reprezentánsának valós életében. A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a nőiséget közvetíteni képes emlékezet hogyan segítheti a nő és a férfi teljességében az élet fennmaradását az emberiség korszakváltás után íródó történetében, akár olyan szintű kataklizmát követően is, mint ami a szingularitásban vár az emberiségre.

Kulcsszavak

mítosz, nőiség, MI, identitás, történetírás, Árpád-házi királylányok

Tanulmány: itt

Szerző

Puskás Bernadett

Cím

Magyar királylányok a krakkói Isteni Irgalmasság-bazilika magyar kápolnájának mozaikjain

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.SMRN.2025.18

Kivonat

A magyar királylányok történelmi szerepük mellett a keresztény egyháznak is fontos alakjai. A szentként, boldogként tisztelt királylányok ezért a krakkói Isteni Irgalmasság-bazilika magyar kápolnájának mozaikfrízén is szerepelnek. A mozaikfrízek alkotója Puskás László képzőművész és görögkatolikus pap (1941–2023), a magyar szakrális művészet meghatározó személye. Az ikonográfiai programban a Communio Sanctorum Europae gondolata valósult meg, ami a kápolna titulusa is lett. Egy nagy Deészisz kompozícióban a közép-európai szentek sorában nyugat-európai és az ortodox egyházban tisztelt személyek is helyet kaphattak. Köztük sorakoznak a Magyarországtól és Lengyelországtól távolabbra elkerült magyar királylányok is. Személyes ikonográfiai jegyekkel láthatók, de elsődlegesen nem a világi történelmet befolyásoló személyiségekként. Az egyház állandó imájának részvevőiként a keresztényekért való közbenjárást jelenítik meg, égi támogatói Európa keresztény nemzeteinek.

Kulcsszavak

kortárs szakrális művészet, mozaik, magyar kápolna Krakkó-Lagiewnikiben, magyar királylányok, Deészisz

Tanulmány: itt

Szerző

Majorossy Imre

Cím

Szép Ilona: a magyar királyi asszonyok ábrázolása Franjo Marković Zvonimir, a horvátok és dalmátok királya (1877) című művében

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.SMRN.2025.17

Kivonat

A tanulmány egy, hazánkban meglehetősen ismeretlen, a horvát nemzeti ébredés történetében azonban igen jelentős szerző egyik művével foglalkozik. Az elsősorban a 19. és 20. század fordulóján tevékenykedő egyetemi tanár és író fiatalkora óta foglalkozott irodalommal, ám igazi tehetsége később, drámaírói, továbbá elméleti esztétikai munkáiban bontakozott ki. Az itt vizsgált alkotását a kritika nagy érdeklődéssel fogadta, és a horvát történelmi múlt, valamint az éppen kibontakozóban lévő nemzeti gondolat kontextusába illesztette. Az alább elemzett mű nem történeti munka, hanem irodalmi alkotás. Ennek megfelelően bánik a történelmi alapanyaggal, mely a magyarság számára különös fontosságú. A rövid életű Horvát Királyság összeomlásában – a darab szerint – a magyar urak döntő szerepet játszottak. A tanulmány azonban csak annyiban érinti a politikai konfliktus irodalmi földolgozását, amennyiben a magyar származású női alakoknak arra befolyásuk van. Marković leleménye, hogy a királyné alakját megkettőzi, és mind az anyakirálynét, mind az uralkodói feleséget fölvonultatja. Utóbbi, Liepa királyné (Szép Ilona / Jelena liepa) hűséges feleségként, szerető anyaként, a békét és a kiengesztelődést előmozdító, a darab magyar szereplői között egyedüli pozitív alakként bukkan föl.

Kulcsszavak

Franjo Marković, horvát nemzeti ébredés, történelmi dráma, László király, Kálmán herceg, Szép Ilona királyné

Tanulmány: itt

Szerző

J. Újváry Zsuzsanna

Cím

Árpád-házi Szent Erzsébet tisztelete és példája, különös tekintettel Kassára

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.SMRN.2025.16

Kivonat

Árpád-házi Szent Erzsébet csodás életszentséggel ellátott alakja, cselekedetei nemcsak az egyházat késztették arra, hogy halála után alig négy évvel szentté avassa, hanem több szerzetesrend, a Német Lovagrend, a hesseni őrgrófi ház és Hessen tartomány is védőszentjévé választotta. Európa-szerte sorra alakultak a szentről elnevezett kórházak, templomok és kápolnák. A Magyar Királyságban a német hospesek által telepített, majd szabad királyi városi rangra emelt Kassán már a 13. században alapítottak egy Szent Erzsébet-templomot, valamint a város szélén egy ispotályt. A leégett plébániatemplom utódjaként mintegy száz évig épült (1380–kb. 1480) hatalmas dóm főoltárának táblaképei Szűz Mária mellett ma is Szent Erzsébet dicsőségét hirdetik. A szent tisztelete olyannyira erős volt a városban, hogy még a vallási felfogásban egyre radikalizálódóbb polgárok sem bántották a templom oltárát és díszítését. Sőt, az Erzsébet név – a kassai anyakönyvek tanúsága szerint – töretlen népszerűségnek örvendett továbbra is. A szent karitatív tevékenységének hatása jól kimutatható a városi polgárság végrendeleteiben is: a polgárok jótékonykodási hajlama messze kimagaslott más városi közösségekhez képest.

Kulcsszavak

Árpád-házi Szent Erzsébet, szerelmi házasság, életszentség, betegápolás, a kassai Szent Erzsébet-dóm építése, példaadás a polgárok számára, jótékonykodás

Tanulmány: itt

Szerző

N. Tóth Ágnes

Cím

Szemelvények Kis-Lengyelország és a Szepesség művészeti kapcsolatainak köréből. Árpád-házi Szent Kinga és a klarisszák ábrázolásairól a késő középkorban

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.SMRN.2025.15

Kivonat

A nyolcszáz esztendővel ezelőtt született Árpád-házi királylányt, Kingát (1224–1292) II. János Pál pápa negyedszázada avatta szentté. Kinga kultusza az általa alapított ószandeci klarissza kolostorban kezdett formálódni két évtizeddel halála után. A női dinasztikus szentség legfőbb példáját e körben Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig jelentette Assisi Szent Klára és Prágai Szent Ágnes mellett. A tanulmány Kis-Lengyelország és a Szepesség művészeti kapcsolatait vizsgálja. Kinga korai ábrázolásai csupán elvétve maradtak fenn, amely a többször is megakadt kanonizációs eljárással magyarázható. A Sandomierzi Egyházmegyei Múzeum 1430–1440 körül készült festménye Kinga és a klarisszák együttesen formálódó ikonográfiájának egyik „állomását” őrizhette meg. Az Újszandeci Múzeum oltárszárny-töredékének vizsgálata (1450–1455) eddig elkerülte a kutatás figyelmét, stilisztikai szempontokat tekintve a Mateóci Mester és műhelyének alkotásának tekinthető. A Tarnówi Egyházmegyei Múzeum két oltárszárnya és a hozzá illeszkedő töredékes oltárszekrény – eredetileg az ószandeci Kinga-kápolna kisméretű Szűz Mária-oltára – egy jelentős, elsősorban a Szepességben fennmaradt oltárai (Szepeshely, Felka, Felsőerdőfalva) alapján számontartott szepességi festőnek és műhelyének az alkotása a 15. század végén, amely attribúció elsőként itt kerül bemutatásra.

Kulcsszavak

Szent Kinga, női szentség, Ószandec, klarisszák, Mateóci Mester és műhelye, Szepességi festő és műhelye

Tanulmány: itt

Szerző

Veszprémy László

Cím

Képzelt magyar hercegnők a középkori Európában

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.SMRN.2025.14

Kivonat

A középkori latin krónikákban és az európai dinasztiák családfáiban a magyar hercegnők, a magyar uralkodó dinasztiával rokonságban álló hercegnők gyakran tűnnek fel. Meglepő azonban, amikor a szerzők képzelt magyar hercegnőket neveznek meg, vagy éppen létező személyeket hoznak alaptalanul kapcsolatba a magyar dinasztiával. A történeti források közül német területen a Scheyerni krónika és forrásegyüttes, valamint az osztrák Chronica patriae kínál számos példát a jelenségre. Az itáliai, francia, német és spanyol források jellemzően irodalmiak vagy hagiográfiaiak. A spanyolok közül Ruy González de Clavijo jelent kivételt, aki az 1402-es ankarai csatát követően ad hírt egy királyi hercegnőről. Az esetek hátterében általában a Magyar Királyság jó híre és presztízse, az európai udvarokban feltűnő és sikeres magyar származású királynék emléke húzódik meg, amelyet nagyban megtámogatott Szent Erzsébetnek az egés földrészen népszerűvé váló legendája.

Kulcsszavak

magyar herceglányok, magyar középkori dinasztikus kapcsolatok, Árpádok, Habsburgok, Wittelsbachok genealógiája, középkori német-magyar történeti kapcsolatok, magyar–francia irodalmi kapcsolatok, scheyerni apátság, Chronicon patriae