Tanulmány: itt
Szerző
N. Tóth Ágnes
Cím
Szemelvények Kis-Lengyelország és a Szepesség művészeti kapcsolatainak köréből. Árpád-házi Szent Kinga és a klarisszák ábrázolásairól a késő középkorban
Hivatkozás
DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.SMRN.2025.15
Kivonat
A nyolcszáz esztendővel ezelőtt született Árpád-házi királylányt, Kingát (1224–1292) II. János Pál pápa negyedszázada avatta szentté. Kinga kultusza az általa alapított ószandeci klarissza kolostorban kezdett formálódni két évtizeddel halála után. A női dinasztikus szentség legfőbb példáját e körben Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig jelentette Assisi Szent Klára és Prágai Szent Ágnes mellett. A tanulmány Kis-Lengyelország és a Szepesség művészeti kapcsolatait vizsgálja. Kinga korai ábrázolásai csupán elvétve maradtak fenn, amely a többször is megakadt kanonizációs eljárással magyarázható. A Sandomierzi Egyházmegyei Múzeum 1430–1440 körül készült festménye Kinga és a klarisszák együttesen formálódó ikonográfiájának egyik „állomását” őrizhette meg. Az Újszandeci Múzeum oltárszárny-töredékének vizsgálata (1450–1455) eddig elkerülte a kutatás figyelmét, stilisztikai szempontokat tekintve a Mateóci Mester és műhelyének alkotásának tekinthető. A Tarnówi Egyházmegyei Múzeum két oltárszárnya és a hozzá illeszkedő töredékes oltárszekrény – eredetileg az ószandeci Kinga-kápolna kisméretű Szűz Mária-oltára – egy jelentős, elsősorban a Szepességben fennmaradt oltárai (Szepeshely, Felka, Felsőerdőfalva) alapján számontartott szepességi festőnek és műhelyének az alkotása a 15. század végén, amely attribúció elsőként itt kerül bemutatásra.
Kulcsszavak
Szent Kinga, női szentség, Ószandec, klarisszák, Mateóci Mester és műhelye, Szepességi festő és műhelye