Tanulmány: itt

Szerző

Major Gyöngyi – Braun László

Cím

Az Árpád-házi királylányok és a történelemszemlélet szinguláris pontja

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.SMRN.2025.19

Kivonat

Az Árpád-házi királyok női leszármazottairól fennmaradt írásbeli és szóbeli hagyatékból néhány rendkívül feltűnő, s több, kevésbé észrevehető motívumra figyelhetünk fel. Kiemelkedő például, hogy milyen jelentős számban avatták őket szentté. Kevéssé szembetűnő, és a történetírás is sokkal kevésbé tekinti tárgyának hitvesi helytállásuk ábrázolását, amely rendkívül szerteágazóan, a férj esetleges távollétében – hadba vonulás, fogság, esetleg özvegység miatt – az uralkodói feladatok gyakorlásától kezdve a hátország működőképességének fenntartásában játszott kulcsszerepen át, az uralkodói szintről szerveződő, teljes hierarchikus alattvalói struktúra közösségi létbizonyosságába vetett hitének fenntartásáig, tehát a fizikaitól az egészen elvont szellemi szintig mindenre kiterjedt. S ha ez utóbbi, nem annyira népszerű és látványos, de annál markánsabb funkciókat helyezzük fókuszba, kiderül, hogy jelentőségük a történelem fordulópontjain nem kevésbé meghatározó, mint hősként, kitűnő diplomataként, vagy nagyszerű gazdasági irányítóként jegyzett férjeiké. Ez a tény pedig felveti annak igényét, hogy a jelenlegi hős-kultuszra alapozott történelemszemléletünk látókörét – ami eredendően egy férfi-koncepciójú történetíráshoz vezetett – érdemes szélesebb perspektívára kiterjesztenünk. Mindezt figyelembe véve e tanulmány célja kettős. Részben azt vizsgáljuk, hogy a kortárs létezés kulcsproblémája, az egyensúlyok elvesztése és a történelmi szemlélet hogyan függ össze, másrészt egy komplexebb történelemszemlélet hogyan segítheti a fenntartható egyensúlyok létezési modelljébe a visszatalálást. Az egyensúly megtalálásához elengedhetetlen elmélyülnünk a mindenkori nő egy-egy reprezentánsának valós életében. A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a nőiséget közvetíteni képes emlékezet hogyan segítheti a nő és a férfi teljességében az élet fennmaradását az emberiség korszakváltás után íródó történetében, akár olyan szintű kataklizmát követően is, mint ami a szingularitásban vár az emberiségre.

Kulcsszavak

mítosz, nőiség, MI, identitás, történetírás, Árpád-házi királylányok