Tanulmány: itt
Szerző
Ryszard Grzesik
Cím
Kelet-európai hercegnők: hercegnők, szentek, erős egyéniségek
Hivatkozás
DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.SMRN.2025.11
Kivonat
Tanulmányom célja a 13. századi közép-európai spiritualitás egy fontos aspektusának bemutatása. Ezt az időszakot egy új rendtípus, a koldulórendek nagy népszerűsége jellemezte, akik a jámborság új típusát hirdették, nevezetesen a mások szükségletei iránti kegyességet. A szegényekről való gondoskodás és segítségnyújtás a saját szükségletek csökkentésével, szigorú (fizikai) aszkézissel és a házasságban a szexuális kapcsolatok beszüntetésével járt együtt. Ez a magatartás népszerű volt a közép-európai uralkodóházak – az Árpádok Magyarországon, a Přemyslidák Csehországban és a Piastok Lengyelországban női tagjai körében. Mindegyikük rokonságban állt egymással. Türingiai Szent Erzsébet, II. András magyar király lánya a jámborság e modelljének példája volt. Írásomban a lengyel Salomea hercegnőre, II. András fiának, Kálmánnak a feleségére, valamint a magyar Kinga és Jolánta hercegnőkre, IV. Béla lányaira és két Piast herceg, V. Szemérmes Boleszláv és Kegyes Boleszláv feleségeire szeretnék összpontosítani. Férjeik megkülönböztető jelzői jól szemléltetik az udvarukban uralkodó jámbor légkört. Írásomban elemezni fogom e nők lelki életét, valamint politikai szerepüket, ami különösen Kinga, domina Sandecensis (Sącz-föld úrnője) esetében mutatkozik meg. Figyelmemet a lengyel–magyar kapcsolatok korábbi időszakára is fordítom, mivel a Magyar–lengyel krónikából Adelhaid történetét mutatom be.
Kulcsszavak
koldulórendek, közép-európai hercegnők, magyar–lengyel kapcsolatok, narratív források a közös lengyel és magyar történelemhez