Évkönyv/2023.

I. Károly magyar király és felesége, Erzsébet királyné kettős- és gyűrűspecsétjei

Tanulmány: itt

Szerző

Teiszler Éva

Cím

I. Károly magyar király és felesége, Erzsébet királyné kettős- és gyűrűspecsétjei

Hivatkozás

DOI: HTTPS://DOI.ORG/10.53644/MKIE.2023.18

Kivonat

A történeti és művészettörténeti szakirodalom I. Károly (Róbert) magyar király- nak (1301–1342) három kettős- és két gyűrűspecsétjét, utolsó feleségének, Łokietek Erzsébetnek pedig egy gyűrűs- és egy kettőspecsétjét tartja számon. A jelenlegi írás ezek készíttetésének hátte- rével és a házaspár korábban nem nyilvántartott pecsétjeivel foglalkozik.

Kulcsszavak

I. Károly magyar király, Károly Róbert, Łokietek Erzsébet magyar királyné, Martell Károly, IV. Béla magyar király, V. István magyar király, kettőspecsét, gyűrűspecsét, kö- zéppecsét, királyi pecsét, királynéi pecsét, ellenpecsét, sigillum duplex, sigillum anulare, sigillum mediocre, contrasigillum, kancellária

Hogyan halnak meg a népi tárgyak? Egy csíki gazdaság példája

Tanulmány: itt

Szerző

Tánczos Vilmos

Cím

Hogyan halnak meg a népi tárgyak? Egy csíki gazdaság példája

Hivatkozás

DOI: HTTPS://DOI.ORG/10.53644/MKIE.2023.17

Kivonat

A tanulmány egy csíki parasztgazdaság tárgyállománya kapcsán azt vizsgálja, hogy hogyan következtek be változások a paraszti kultúra tárgyi vi- lágában. Hogyan hat az ipari civilizáció a hagyományos világra? Melyek az újí- tásokat késleltető tényezők? Gyakorlati funkcióik megszűnése után milyen új, revival jellegű funkciói lehetnek a hagyományos tárgyaknak a modernitás körül- ményei között? Mihez kezdhetünk a ma múlt romjaival? Milyen lehetőségei és milyen korlátai vannak a néprajzi tárgyak múzeumi megőrzésének? A tanulmány – miközben a régi tárgyak életét és halálát vizsgálja – arra a fő kérdésre keresi a választ, hogy a hagyományos tárgyi világ eltűnésével hogyan alakul át maga az ember a környezetéhez, a társadalomhoz és a transzcendenciához való viszonya tekintetében.

Kulcsszavak

néprajz, hagyományos néprajzi tárgyak, modernizáció, muzeológia, hagyomány és újítás, Székelyföld

Kultuszközösség egy nemesi faluban. Esettanulmány a rokonság identitásformáló erejéről

Tanulmány: itt

Szerző

Szuromi Rita

Cím

Kultuszközösség egy nemesi faluban. Esettanulmány a rokonság identitásformáló erejéről

Hivatkozás

DOI: HTTPS://DOI.ORG/10.53644/MKIE.2023.16

Kivonat

Az elmúlt évek családtörténeti kutatásai kevés változást hoztak a hagyományos családmodellek működésének értelmezésében. A történetírásban továbbra is döntően klasszikus, fiúági családfákat használnak, amelyeken nem je- lennek meg a nőági kapcsolatok, vagyis a rokonság. A család belső működésének a bemutatására sokkal alkalmasabb a hálózatszerű modell, még akkor is, ha a mo- dernizáció előtt az egyén döntési szabadsága korlátozottan érvényesült, stratégiáját főleg kollektívumának (rokoni kapcsolatrendszerének) sikeres érdekérvényesítése határozta meg.

A hazai történetírásban a klasszikus nemesi nagycsaládot a nemzetség fo- galmával jelölik. A nemzetség egy közös őstől származó ivadékok sora. Elein- te a közös anyától, később a közös apától való leszármazást vették figyelembe. A 11-12. században a nemzetség fogalma helyett viszont még a rokon (germa- nus) szó élt. A klán fogalma idegen maradt a hazai történetírásban. A nem- zetség és klán közti különbségre Fügedi Erik mutatott rá: a klán több mint a nemzetség, tagjai vérrokonságtól függetlenül képesek azonos identitás men- tén közösséggé szerveződni.

A tanulmány a hevesvezekényi nemes családok kapcsolatrendszerén ke- resztül vizsgálja a rokonság identitásformáló hatását, a szolidaritás és a kultuszközösség működését, amely várhatóan rámutat egy családközösségnek belső dinamikájára.

Kulcsszavak

nemesség, klán, identitásközösség, kultuszközösség, rokon- ság, dinamika, asszimiláció

A Nyugat- és Dél-Dunántúl urai a 10. Században: Koppány duxtól Bulcsú karchasig

Tanulmány: itt

Szerző

B. Szabó János

Cím

A Nyugat- és Dél-Dunántúl urai a 10. Században: Koppány duxtól Bulcsú karchasig

Hivatkozás

DOI: HTTPS://DOI.ORG/10.53644/MKIE.2023.15

Kivonat

A magyar történetírás messzemenőkig figyelembe vette, hogy a mai Dunántúl nyugati része a karoling Pannonia, a honfoglalás után is igaz- gatási egység maradt. A 10. század közepén Bulcsú karchas, a század végén egy Koppány nevű dux uralta a területet.

Bár Koppányt az 1910-es évek óta Árpád-házi fejedelemnek tekintik, ez a feltételezés az adatok hiánya miatt nem igazolható. Legalább ennyire való- színű, hogy Koppány Bulcsú családjához tartozott, és területük cask Szent Ist- ván győzelme után került az Árpádok uralma alá.

Kulcsszavak

Bulcsú, Koppány, karchas, Árpád-ház, Pannonia a karoling korban, magyar honfoglalás

A szászföldi szent lászló-legendaciklus falképeinek ábrázolásairól

Tanulmány: itt

Szerző

Sashalmi-Fekete Tamás

Cím

A szászföldi szent lászló-legendaciklus falképeinek ábrázolásairól

Hivatkozás

DOI: HTTPS://DOI.ORG/10.53644/MKIE.2023.14

Kivonat

A történelmi, illetve a mai értelemben vett Szászföld területén elő- került Szent László-legenda falképciklusok vizsgálatának eredményei kerülnek összegzésre. Ismertetem az adott településekhez kapcsolódó okleveles források közösségekre utaló információit (mennyiben lehetünk biztosak szász jelenlét- re), az ábrázolástípusok jellegzetességeit, amelyek a magyar szent királyok kul- tuszának részét képezték. A falképciklusok szimbolikai elemzésén túl a visele- tek, fegyverzetek datálása és a művészettörténeti párhuzamok ismertetése adják a tanulmány gerincét. A leányrabló kun legendáját bemutató szakralizált törté- net erdélyi variánsai kismértékben ugyan, de eltérnek a Kárpát-medence többi területén található freskók változataitól. Erdélyben jól kirajzolódnak a különféle etnikai és kulturális interakciók (székely–magyar–szász együttélés), amelyeknek reprezentációs igényei azonban eltér(het)tek egymástól.

Kulcsszavak

Szászföld, Szent László-legenda, falképciklus, ikonográfiai ábrázolásmód, székelyek, Székelyföld, freskók, Somogyom, Ecel, Szászivánfalva, Universitas Saxonum

A pesti egyetem első magyartanára –Vályi András öröksége

Tanulmány: itt

Szerző

Nagy Dóra

Cím

A pesti egyetem első magyartanára –Vályi András öröksége

Hivatkozás

DOI: HTTPS://DOI.ORG/10.53644/MKIE.2023.13

Kivonat

Vályi András a 18. századi magyar művelődéstörténet egyik jeles, de kevésbé ismert alakja számos nóvummal gazdagította a magyar tudománytör- ténetet. Ő volt a magyar nyelv első tanára a Pesti Királyi Tudományegyetemen (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem), valamint az első oktatásmódszertani munka szerzője. Nevéhez kötődik az első levelezőkönyv megjelenése, és ő az első Magyarországról írt honismereti lexikon szerzője is. Vályi András egész életében következetesen kiállt a magyar nyelv oktatásának ügyéért. Hazája, a magyar tu- domány és a magyar ifjúság sorsa iránti elhivatottsága ma is példaértékű. E tanul- mány az idén 260 éve született tanárnak és tudósnak állít emléket.

Kulcsszavak

Vályi András, nyelvkönyvírás-történet, magyar mint idegen nyelv, magyar mint környezeti nyelv, anyanyelv-pedagógia