Kultuszközösség egy nemesi faluban. Esettanulmány a rokonság identitásformáló erejéről

Tanulmány: itt

Szerző

Szuromi Rita

Cím

Kultuszközösség egy nemesi faluban. Esettanulmány a rokonság identitásformáló erejéről

Hivatkozás

DOI: HTTPS://DOI.ORG/10.53644/MKIE.2023.16

Kivonat

Az elmúlt évek családtörténeti kutatásai kevés változást hoztak a hagyományos családmodellek működésének értelmezésében. A történetírásban továbbra is döntően klasszikus, fiúági családfákat használnak, amelyeken nem je- lennek meg a nőági kapcsolatok, vagyis a rokonság. A család belső működésének a bemutatására sokkal alkalmasabb a hálózatszerű modell, még akkor is, ha a mo- dernizáció előtt az egyén döntési szabadsága korlátozottan érvényesült, stratégiáját főleg kollektívumának (rokoni kapcsolatrendszerének) sikeres érdekérvényesítése határozta meg.

A hazai történetírásban a klasszikus nemesi nagycsaládot a nemzetség fo- galmával jelölik. A nemzetség egy közös őstől származó ivadékok sora. Elein- te a közös anyától, később a közös apától való leszármazást vették figyelembe. A 11-12. században a nemzetség fogalma helyett viszont még a rokon (germa- nus) szó élt. A klán fogalma idegen maradt a hazai történetírásban. A nem- zetség és klán közti különbségre Fügedi Erik mutatott rá: a klán több mint a nemzetség, tagjai vérrokonságtól függetlenül képesek azonos identitás men- tén közösséggé szerveződni.

A tanulmány a hevesvezekényi nemes családok kapcsolatrendszerén ke- resztül vizsgálja a rokonság identitásformáló hatását, a szolidaritás és a kultuszközösség működését, amely várhatóan rámutat egy családközösségnek belső dinamikájára.

Kulcsszavak

nemesség, klán, identitásközösség, kultuszközösség, rokon- ság, dinamika, asszimiláció