Hírek, aktualitások

„Ti jászkún hősnép fiai!” - Lehel-huszárok 1848/1849-ben

A „csudáknak évében”, 1848/1849-ben a 176 ezres lélekszámú Jászkun Kerület jócskán erején felül teljesített. A Csehországból hazaszökő császári-királyi 12. Nádor-huszárezred mellett nyeregbe ültette a 14. Lehel-huszárezredet, kiállította a 24. fehérsipkás és a 65. honvédzászlóaljat, de újoncai más honvéd csapattestekhez is kerültek – végül 1849 májusától Kossuth utasítására csakis a huszárokhoz –, ily módon legalább 6–7000 katonát adott a honvédseregnek, s legalább ugyanennyi nemzetőrt és népfelkelőt mozgósított, amikor erre parancs érkezett.

A haza minden előtt! – ünnepi könyvbemutató a Magyarságkutató Intézetben

A nemzeti ünnep alkalmából különleges könyvbemutatóra kerül sor a Magyarságkutató Intézetben (MKI). Babucs Zoltán hadtörténész „A haza minden előtt! – A jászkun Nádor-huszárok hazaszökése 1848/49-ben” című kötetének bemutatóján a szabadságharc egyik kevéssé ismert, mégis hősi fejezetét idézték fel a szakértők.

Honfoglalás kori temető feltárása Kőszeg-Kőszegfalvi réteken

A Savaria Múzeum és a Magyarságkutató Intézet együttműködésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a terület tulajdonosainak és a Jurisics Mezőgazdasági Zrt. egyetértő hozzájárulásával kezdődhetett meg Kőszeg-Kőszegfalvi rétek honfoglalás kori temetőjének hitelesítő feltárása.

A hunok nyomában

Március 3-án este nagy érdeklődés övezte a Magyarságkutató Intézet konferenciatermében megrendezett pódiumbeszélgetést. Az est során a történettudomány, az antropológia, a genetika és a régészet képviselői interdiszciplináris megközelítésben járták körül a hunok történetének és örökségének kérdését.

A Horthy-korszak történetének szintézise – tudományos konferencia

2026. március 2-án a Magyarságkutató Intézet telt házas rendezvényén neves történészek és kutatók arra vállalkoztak, hogy átfogó képet adjanak a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó időszakáról. A nagy érdeklődés mellett zajló konferencián a szakértők rámutattak arra, hogy a Horthy-korszak politikai berendezkedése, gazdasági intézkedései, revíziós törekvései, katonapolitikája és kulturális programjai ma is élénk vitákat váltanak ki, ugyanakkor számos tanulsággal szolgálnak a jelen számára is. A konferenciasorozat a későbbiekben folytatódik.

A lovagkirály öröksége – podcastbeszélgetés Nagy Lajos király születésének 700. évfordulóján

I. (Nagy) Lajos, a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb uralkodója 1326-ban született, így 2026-ban születésének 700. évfordulóját ünnepelhetjük. A Magyarságkutató Intézet podcastja felidézi a lovagkirályként ismert uralkodó történelmi alakját, politikai és kulturális örökségét, valamint azt, hogy milyen üzenetet hordozhat uralkodása a mai kor számára.

Magyar királylányok Európa trónjain – civilizációs hatás és női sorsok az Évezredek órájában

Az Évezredek órája podcast második évadának harmadik részében a középkori Magyar Királyság külföldre került királylányainak történetét és európai hatását járják körül a beszélgetés résztvevői. Az adás középpontjában a Sponsa mea, Regina nostra című tanulmánykötet áll, amely új megvilágításba helyezi a dinasztikus házasságokban szerepet vállaló magyar királylányok történelmi és kulturális örökségét. 

Anyanyelvek Nemzetközi Napja

Február 24-én este különleges hangulatú rendezvényre került sor a Magyarságkutató Intézet konferenciatermében. Az Anyanyelvek Nemzetközi Napja alkalmából szervezett esten kutatók, diplomaták és művészek keresték a választ arra a kérdésre, hogy hogyan őrizhetjük meg közös kincsünket, a magyar nyelvet a Kárpát-medencében és a távoli diaszpórában.

Két beszélgetés, négy nézőpont – podcast-különkiadások a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapján

A Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapján két, egymásra reflektáló podcast-beszélgetéssel jelentkezik a Magyarságkutató Intézet. Az első részben Nyári Gábor és Bognár Zalán, a másodikban Mező Gábor és Földváryné Kiss Réka osztják meg gondolataikat a kommunista diktatúra működéséről és örökségéről. A műsor mindkét epizódját Toót-Holló Tamás vezeti.

A tizenöt éves háború és a Magyarországot célzó olasz politikai propaganda

Az Évezredek órája a Magyarságkutató Intézet podcastsorozata, amelyben a második évad második epizódja a tizenöt éves háború „száguldó riportere”, Ciro Spontone történelmi művéről, a magyar királyok cselekedeteit bemutató krónikájáról szól.

Baskír népzenei est – Keleti zenés est a Magyarságkutató Intézetben

Február 18-án a Magyarságkutató Intézet Keleti est sorozatának legújabb rendezvénye egy elmélyült hangulatú, különleges zenei és történelmi utazásra invitálta a közönséget. Az eseményen a baskír és a magyar népzene rejtelmeibe, valamint a nomád társadalmak vándorlásainak történetébe nyerhettünk betekintést.

Babba Mária: Folytonosság és élő hagyomány – kerekasztal-beszélgetés a Magyarságkutató Intézetben

Február 10-én a Magyarságkutató Intézet és a Kortárs Női Reflexiók Fóruma közös szervezésében folytatódott a nagy sikerű Babba Mária-beszélgetéssorozat. Az esten a teológiai és történeti megközelítés mellett ezúttal a művészet erejével és személyes élettapasztalatok segítségével keresték a szakértők a választ arra a kérdésre, hogy a Boldogasszony-tisztelet mit jelent ma a magyarság számára, és hogyan válik a hagyomány élő valósággá a 21. században.

A Kutatóközpont küldetése

A László Gyula Kutatóközpont és Archívum küldetése, hogy feltárja magyarként megélt múltunk kezdeteit és ősműveltségét. Ennek során önazonosságunk eurázsiai nagyságrendjét is szándékozzuk tudatosítani, amelyben jól megfér egymással a keleti őshagyomány és a nyugati integráció. Az identitástudat alapjait a László Gyula (1910–1998) régészprofesszor által vallott „termékeny bizonytalanság” gondolat jegyében kívánjuk vizsgálni, az önreflexió adta mértéktartás és a kutatói rugalmasság megőrzése végett. A neves tudós abban is követendő példát mutatott, hogy az egykorvolt élet írott, tárgyi és szellemi műveltségi nyomait a maga szerves egységében láttatta. Az egyes tudományágakat ezért nem izoláltan, hanem komplex módon kívánjuk alkalmazni.

A Kutatóközpont és Archívum feladatai

Kutatóközpont

Tudományos kutatásokat végez a magyar nép és műveltség eredetének és eurázsiai léptékű kapcsolódási rendszerének tárgyában. Főbb kutatási irányok:

  1. A korai magyar múlt (őstörténet, honfoglalás-kor, Árpád-kor) hagyományokat tisztelő, józan történeti forráskritika jegyében végzendő vizsgálata.
  2. A mitikus és történeti hagyomány kapcsolódásának feltárása, ennek keretén belül az Új Magyar Mythologia enciklopédia összeállítása.
  3. A Kárpát-medence népvándorlás-kori (IV–XIII. század) múltja és tárgyi hagyatékának kutatása, kitekintve a régészeti leletek történeti értelmezhetőségének elméleti kérdéseire.
  4. A közép-eurázsiai kulturális tér vizsgálata, néprajzi-népzenei és régészeti terepmunkák végzése, illetve támogatása.
  5. A magyar eredetkutatás történetének feltárása és kritikai-eszmetörténeti elemzése.

Archívum

Feltárja és kutathatóvá teszi László Gyula tudományos kapcsolati hálózatát. Feladatok:

  1. Tudományos hagyatékának (pl. levelezés) tárgyi felgyűjtése, illetve digitális archiválása, az így előállítandó archívumban a tudománytörténeti kutatás biztosítása.
  2. Megjelent könyveinek, tanulmányköteteinek, kéziratainak kritikai kiadása.
  3. László Gyula erdélyi tevékenységének és hatásának kutatása, erdélyi kutatók bevonásával.

A Kutatóközpont és Archívum Célkitűzései

A László Gyula Kutatóközpont és Archívum célja a korai magyar múlt (őstörténet, Árpád-kor) szellemi hagyatékának interdiszciplináris – történeti, régészeti és néprajzi – szempontú kutatása. Kutatóközpontunk kettős profiljából eredően a tudományos irány mellett a László Gyula Archívumot is működtetni kívánja. Mindezek mellett célunk a hiteles ismeretterjesztés végzése nyomtatott és elektronikus felületeken, a reális nemzeti azonosságtudat megerősítése és a közművelődés gyarapítása.

Munkatársak


Dr. Agócs Gergely

tudományos munkatárs

agocs.gergely@mki.gov.hu önéletrajz