Hírek, aktualitások

Évezredek órája: Mátyás király és a kultúra virágzása

A Magyarságkutató Intézet podcastsorozatának legújabb epizódja Mátyás király udvarának és országának virágzó reneszánsz kultúrájába enged betekintést – két különleges szövegvilág segítségével. Mátyás király besokallt egy nápolyi lóidomártól, s talán okkal tarthatott egy kartauzi szerzetestől...

Új rádiós sorozattal indította az évet a Magyarságkutató Intézet

Az új év első napjától naponta hallható egy rövid, mégis tartalmas rádiós megszólalás, amely a magyar történelem, kultúra és szellemi élet kiemelkedő alakjainak gondolataiból merít. A Magyar útravaló című minisorozat a Magyarságkutató Intézet és a Kossuth Rádió együttműködésében valósul meg, és az év minden estéjén, kiemelt hallgatottsági idősávban jelentkezik, Dörner György tolmácsolásában.

Hun-avar béke egy víg lakomán - István nap okán Avagy mi történt Elek István tiszaszőlősi földbirtokos asztalánál 1898-ban?

István napokon víg mulatság helyszíne volt a XIX. század végén a tiszaszőlősi Elek ház. A földbirtokos vagyonának eredete dokumentumok és hiteles iratok hiányában máig kérdéses, adakozó kedvét, vendégszeretetét viszont megőrizte egy emlékirat és egy tréfás népballada.

1944 reménytelen karácsonya

Történelmünk egyik legkilátástalanabb karácsonya volt 1944-ben. December 24-én a „gépesített tatárjárás” gyűrűt vont Budapest körül és a „vörös áradat” hazánk nagyobb részét már uralma alá hajtotta. A magyar fővárosban rekedt mintegy 800.000 civil, valamint a Festung Budapest 70–79.000 magyar és német védője hiába fohászkodott az Istenhez… Azon a Szentestén a Mennyből az angyal és a Stille Nacht zenei kísérete angyali helyett pokolivá vált, hiszen azt a bosszúszomjas és zsákmányéhes Vörös Hadsereg lövegei és Sztálin-orgonái szolgáltatták.   

Évezredek órája: II. András - az Aranybulla és az Andreanum a magyar középkor legjelentősebb okiratai

Az Évezredek órája legújabb epizódjában a harminc éven át uralkodó II. András király alakját rajzolják meg a történészek, nem kerülve meg uralkodónk ellentmondásos személyiségének kérdéseit sem. A beszélgetés középpontjában két, máig maradandó jelentőségű okirat áll: a magyar nemesség jogait rögzítő Aranybulla, valamint az erdélyi szászok kiváltságait szabályozó Andreanum.

Két műsorral jelentkezik a Magyarságkutató Intézet a Közmédiában

Televíziós és rádiós sorozatok indulnak januártól a közmédia több csatornáján a Magyarságkutató Intézet közreműködésével. M. Lezsák Gabriella főigazgató ezt az M5 Librettó című műsorában jelentette be.

Babba Mária tisztelete a népi vallásosságban

A Babba Mária tiszteletének történeti, néprajzi és vallásantropológiai összefüggéseit járta körül a Magyarságkutató Intézet új, négyrészes beszélgetéssorozatának nyitó alkalma, amelyet 2025. december 11-én rendeztek meg az Intézet székházában.

Évezredek órája: III. Béla csontjai nyomán vált láthatóvá az Árpád-házi gén több ezer éves története

A Magyarságkutató Intézet Évezredek órája című podcastsorozatának legújabb epizódjában egy archeogenetikus és egy régész elevenítik fel III. Béla király alakját, valamint azokat a kutatásokat, amelyek révén láthatóvá vált az Árpád-ház genetikai öröksége.

Tudomány és művészet párbeszéde – Ünnepi est a 80 éves Magyar Írószövetségről

A Magyarságkutató Intézet és a Magyar Írószövetség közös, ünnepi pódiumbeszélgetésre várja az érdeklődőket, amely a szépirodalmi szociográfia és a tudományos kutatás együttműködését, valamint a 80 éves Írószövetség történetének személyes és szakmai rétegeit mutatja be.

Prof. Dr. Kásler Miklós előtt tisztelgett a Magyarságkutató Intézet könyvbemutatója

Nagy létszámú, mégis bensőséges hangulatú eseményen mutatták be azt a kötetet, amely új szemszögből idézi fel Prof. Dr. Kásler Miklós élettörténetét, tudományos eredményeit és személyes örökségét. A rendezvényen családtagok, barátok, munkatársak és rangos nemzetközi szakemberek osztották meg emlékeiket a néhai főigazgatóról.

Babba Mária tisztelete a népi vallásosságban – indul az MKI új beszélgetéssorozata

A Magyarságkutató Intézet új, több részből álló beszélgetéssorozatot indít Babba Mária alakjáról, a magyar népi vallásosság egyik kiemelkedő szakrális hagyományáról. Az első alkalom 2025. december 11-én kerül megrendezésre.

Székely Hadosztály – pódiumbeszélgetés a hősi helytállás történetéről

A Magyarságkutató Intézet december 1-jén – azon a napon, amikor 1918-ban Ágostonfalváról elindult Bocz százados páncélvonata a székely önkéntesekkel – rendezte meg tematikus pódiumbeszélgetését. A dátum így szimbolikusan is a hadosztály születésének pillanatára utal, amely a székely közösség rendkívüli önszervező erejét mutatta meg.

A Kutatóközpont küldetése

A László Gyula Kutatóközpont és Archívum küldetése, hogy feltárja magyarként megélt múltunk kezdeteit és ősműveltségét. Ennek során önazonosságunk eurázsiai nagyságrendjét is szándékozzuk tudatosítani, amelyben jól megfér egymással a keleti őshagyomány és a nyugati integráció. Az identitástudat alapjait a László Gyula (1910–1998) régészprofesszor által vallott „termékeny bizonytalanság” gondolat jegyében kívánjuk vizsgálni, az önreflexió adta mértéktartás és a kutatói rugalmasság megőrzése végett. A neves tudós abban is követendő példát mutatott, hogy az egykorvolt élet írott, tárgyi és szellemi műveltségi nyomait a maga szerves egységében láttatta. Az egyes tudományágakat ezért nem izoláltan, hanem komplex módon kívánjuk alkalmazni.

A Kutatóközpont és Archívum feladatai

Kutatóközpont

Tudományos kutatásokat végez a magyar nép és műveltség eredetének és eurázsiai léptékű kapcsolódási rendszerének tárgyában. Főbb kutatási irányok:

  1. A korai magyar múlt (őstörténet, honfoglalás-kor, Árpád-kor) hagyományokat tisztelő, józan történeti forráskritika jegyében végzendő vizsgálata.
  2. A mitikus és történeti hagyomány kapcsolódásának feltárása, ennek keretén belül az Új Magyar Mythologia enciklopédia összeállítása.
  3. A Kárpát-medence népvándorlás-kori (IV–XIII. század) múltja és tárgyi hagyatékának kutatása, kitekintve a régészeti leletek történeti értelmezhetőségének elméleti kérdéseire.
  4. A közép-eurázsiai kulturális tér vizsgálata, néprajzi-népzenei és régészeti terepmunkák végzése, illetve támogatása.
  5. A magyar eredetkutatás történetének feltárása és kritikai-eszmetörténeti elemzése.

Archívum

Feltárja és kutathatóvá teszi László Gyula tudományos kapcsolati hálózatát. Feladatok:

  1. Tudományos hagyatékának (pl. levelezés) tárgyi felgyűjtése, illetve digitális archiválása, az így előállítandó archívumban a tudománytörténeti kutatás biztosítása.
  2. Megjelent könyveinek, tanulmányköteteinek, kéziratainak kritikai kiadása.
  3. László Gyula erdélyi tevékenységének és hatásának kutatása, erdélyi kutatók bevonásával.

A Kutatóközpont és Archívum Célkitűzései

A László Gyula Kutatóközpont és Archívum célja a korai magyar múlt (őstörténet, Árpád-kor) szellemi hagyatékának interdiszciplináris – történeti, régészeti és néprajzi – szempontú kutatása. Kutatóközpontunk kettős profiljából eredően a tudományos irány mellett a László Gyula Archívumot is működtetni kívánja. Mindezek mellett célunk a hiteles ismeretterjesztés végzése nyomtatott és elektronikus felületeken, a reális nemzeti azonosságtudat megerősítése és a közművelődés gyarapítása.

Munkatársak


Dr. Agócs Gergely

tudományos munkatárs

agocs.gergely@mki.gov.hu önéletrajz