Hírek, aktualitások

A magyarságkutatás alapvető nemzeti érdek

A történeti tudás nem múltba fordulás, hanem jövőépítés. Történelmünk azt mutatja, hogy a magyarság akkor tudott tartósan megerősödni nemcsak kulturális, hanem gazdasági értelemben is, amikor saját kulturális értékeit, önazonosságát tudatosan erősítette. A magyar őstörténet kutatása nem politikai jelszó, hanem nemzeti jelentőségű tudományos feladat – mondta a Demokratának dr. M. Lezsák Gabriella, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.

Pünkösd – ünnepi podcast

A Magyarságkutató Intézet ünnepi podcastja a pünkösdi ünnepkör vallási és népi hagyományait járta körül. Vajon miért ismeri kevésbé az átlagember ezt az ünnepet, mint a karácsonyt és a húsvétot?  A vendégek: Szpisják Péter Pál kapucinus atya, a móri Szentháromság-templom kisegítő lelkésze, valamint Harangozó Imre néprajzkutató, az MKI Néprajzi Kutatóközpontjának ügyvivő szakértője. 

Minékünk adott Szentlélek malasztja… – Pünkösdölés Újkígyóson

A pünkösd ünnepének magyar elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, az ünnep ugyanis a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Időpontja a húsvéthoz kötődik, tehát mozgó ünnep, a lehetséges legkorábbi időpontja május 10-e, a legkésőbbi pedig június 13-a.

Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje…

Május 22-étől a nap az állóövi csillagok rendjében eléri az Ikrek jegyét. Az ősi teremtéstörténetek szerint ez az időszak egykor a világ teremtésének idejét –minden dolgok kezdetét – adta.

Dr. Katona Imre néprajzkutatóra emlékezünk

25 éve már, hogy dr. Katona Imre nincs közöttünk. Negyed évszázad hosszú idő: ha a személyes emlékek, érzések és emberi benyomások halványulnak is, műveltségének, stílusának, szellemiségének lenyomatát tekintélyes életmű őrzi.

Hetvenöt éve kezdődtek a budapesti kitelepítések

1951. május 21-én a Rákosi diktatúra történetének egyik legdrámaibb, máig ható társadalompolitikai akciója vette kezdetét: a budapestiek kitelepítése. A rendszer intézkedése nem pusztán rendészeti vagy lakáspolitikai lépés volt, hanem tudatos társadalomátalakító kísérlet, azzal a céllal, hogy a nemkívánatos (a korszak ideológiai nyelvezetén: reakciós, osztályidegen) társadalmi csoportokat fizikailag eltávolítsa, egzisztenciálisan megtörje és identitásukat szétzilálja.

„Hurrá! Buda! Görgei!”

Május 21. a magyar honvédelem napja. 1849-ben ekkor ért szabadságharcunk zenitjére, hiszen tizenhét napos intenzív ostrommunkálatot követően a honvédek döntő rohama sikerrel járt: Budavár felett újból Szűz Máriás lobogót lengetett a tavaszi szellő. E nap a honvédsereg diadalát hirdette, amit Bécs kétségbeesésében azzal ismert el, hogy szégyenszemre a cár fegyveres segítségét kérte.

Mongol nyelvű népek epikus zenéje

A Magyarságkutató Intézetben megrendezett előadói est különleges betekintést nyújtott a belső-ázsiai népek zenei és epikus hagyományaiba. Az esemény közreműködője Dr. Somfai Kara Dávid, az MKI Eurázsiai Kapcsolatok Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa volt, aki előadásában a mongol nyelvű népek folklórjának, hőseposzainak és zenei világának legfontosabb hagyományait ismertette.

Rendhagyó történelemóra a Magyarságkutató Intézetben

Látogatása során mintegy ötven diák nyerhetett betekintést az archeogenetika világába, valamint a Magyarságkutató Intézet laboratóriumi munkájába. A program során három előadást hallhattak a kutatások módszereiről, történeti jelentőségéről és legfontosabb eredményeiről.

Beszélgetések a Szent Koronáról – új nézőpontok a korona szerkezeti kérdéseiről

A Magyarságkutató Intézet Beszélgetések a Szent Koronáról című sorozatának új epizódja a 16–17. századi történeti források és a korona szerkezeti sajátosságainak összefüggéseit vizsgálta. A beszélgetés résztvevői Németh Zsolt fizikus, Illik Péter történész és Toót-Holló Tamás irodalomtörténész voltak.

Az ezeréves magyar államiság jelképei – új kisfilm

A Magyarságkutató Intézet és a Pazirik Kft. együttműködésében készült kisfilm a magyar királyság szakrális és történeti jelképeit mutatja be. A film a keresztény magyar állam megszületésének korába vezeti vissza a nézőt: Géza fejedelem fiának, István királynak a megkoronázásához és ahhoz a történelmi pillanathoz, amikor megszületett a keresztény Magyar Királyság.

Megújuló szervezeti keretek között folytatja munkáját a Magyarságkutató Intézet

A Magyarságkutató Intézet új szervezeti keretek között folytatja tudományos tevékenységét. Az Intézet új Szervezeti és Működési Szabályzatát a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2026 márciusában hagyta jóvá, amely a közelmúltban lépett hatályba.

Általános bemutatás

A László Gyula Archívum fő célja László Gyula régész, történész, művész, egyetemi tanár teljes kéziratos, dokumentációs, tudományos és szellemi hagyatékának összegyűjtése, rendszerezése, megőrzése, digitalizálása és kutathatóvá tétele, illetve László Gyula kutatásainak összehasonlítása, összevetése a mai, újabb eredményekkel.

Az Archívum emellett kiemelt feladatának tekinti mindazon magyar kutatók, régészek, történészek, nyelvészek, néprajzkutatók, orientalisták és más tudósok szellemi hagyatékának gyűjtését, feldolgozását és hozzáférhetővé tételét is, akik a magyar őstörténet, a honfoglaláskutatás, a sztyeppei kapcsolatrendszerek, valamint a magyarság korai történetének kutatásában kiemelkedő tudományos teljesítményt nyújtottak.

A központ küldetése

  • László Gyula és más kiemelkedő magyar őstörténet-kutatók teljes szellemi örökségének hosszú távú megőrzése és kutathatóvá tétele, 
  • kéziratok, jegyzetek, rajzok, fotódokumentációk és kutatási anyagok digitalizálása, 
  • a magyar őstörténeti kutatások tudománytörténeti hátterének feltárása, 
  • interdiszciplináris kutatások támogatása, 
  • az életművek újraértékelése, 
  • kulturális és oktatási programok fejlesztése, 
  • a magyar őstörténet-kutatás meghatározó tudományos örökségének ápolása, 
  • a tudományos eredmények társadalmi hasznosítása. 

Az Archívum kiemelt stratégiai feladatai

  • László Gyula kéziratos hagyatékának megőrzése, 
  • a magyar őstörténet-kutatás kiemelkedő személyiségeinek hagyatékgondozása, 
  • régészeti, történeti, nyelvészeti, művészeti és tudományos dokumentációk kezelése és összevetése a mai, újabb eredményekkel, 
  • kéziratok, jegyzetek, levelezések, fényképek, térképek, rajzok és kutatási anyagok archiválása, 
  • tudományos munkásságok rendszerszintű feldolgozása, 
  • és a kutatói hozzáférés biztosítása. 

Az Archívum működése egyszerre szolgálja

  • a tudományos kutatást, 
  • a kulturális örökségvédelmet, 
  • a magyar őstörténeti kutatások történeti önismeretét, 
  • a nemzeti tudományos hagyaték hosszú távú megőrzését, 
  • a magyar identitástörténet tudományos megalapozását, 
  • valamint a nemzeti emlékezetpolitikát.

Kiemelt stratégiai programok (Részletek a címekre kattintva megtekinthetőek.) 

  1. Hagyatékfeltáró és Digitalizációs Program
  2. Közművelődési és kulturális hasznosítási program

Munkatársak: