Hírek, aktualitások

Kooperáció – mint egyéni és nemzeti sorskérdés

Magyarságkutató Intézet és a Kornéliusz EQ-Kutató Intézet november 21-én egész napos tudományos konferenciát rendezett a kooperáció társadalmi, érzelmi és nemzeti szerepéről. A program plenáris előadásokkal, díjátadókkal és szakmai vitával várta az érdeklődőket.

VI. Magyar Nyelvjárások Napja

2025. december 1-jén hatodik alkalommal rendezi meg a Magyarságkutató Intézet az Anyanyelvápolók Szövetségével közösen a Magyar Nyelvjárások Napját, amely idén a helyi közösségekben zajló nyelvjárási revitalizáció lehetőségeire, az oktatási szerepre és az irodalmi példákra összpontosít.

Székely Hadosztály

A Magyarságkutató Intézet újabb történelmi témájú programra várja az érdeklődőket, amelynek középpontjában a Székely Hadosztály 1918–1919-es szerepvállalása áll. A rendezvényre 2025. december 1-én, hétfőn 17:00 órakor kerül sor az Intézet rendezvénytermében.

Mesterséges Intelligencia – észjárás vagy algoritmus

A Magyarságkutató Intézet november 25-ei pódiumbeszélgetésén a mesterséges intelligencia nem pusztán technológiai trendként, hanem korunk egyik legösszetettebb társadalmi és kulturális jelenségeként került terítékre.

Indul az Évezredek órája – a történelem nagy kérdései egy órába sűrítve

A Magyarságkutató Intézet új, hatrészes podcastsorozata a magyar történelem legizgalmasabb és legtöbb vitát kiváltó kérdéseit járja körül – egy-egy órányi, közérthető és mégis tudományosan megalapozott beszélgetésben.

A karácsonyi vásár

A karácsony a zajos hétköznapi ügyeken való felülemelkedés, a belső számvetés, a befelé fordulás, a másikkal való törődés és az örömszerzés ideje. A karácsonyi vásárok a legközkedveltebb téli rendezvények egyike, amelynek pazar árukínálata a XIX. század végén kezdte lenyűgözni a nagyközönséget.

Tiszteletadás Sarudon a Tisza árvízi hajósa előtt

1880. november 18-án kapott nemesi rangot Hartl Ede földbérlő, aki az 1876. március 24-én bekövetezett gátszakadásos árvíz idején megmentette a Tisza árterén élő tiszahalászi lakosokat. Önzetlenségére, emberbaráti szeretetére minden évben a rangemelés napján emlékezik az utókor a tetteit megörökítő sarudi emléktábla előtt.

Magyar helyesírás: fejlesztés és hagyomány – szakmai konferencia a magyar nyelv napján

A Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontja idén is tudományos konferenciával ünnepelte a magyar nyelv napját. A rendezvény középpontjában a helyesírás változó gyakorlata, az oktatási és szakmai kihívások, valamint a „Magyar helyesírás szabályai” 12. kiadásának tapasztalatai és a jövőbeli fejlesztési irányok álltak.

Kooperáció mint egyéni és nemzeti sorskérdés – tudományos konferencia

A Magyarságkutató Intézet és a Kornéliusz EQ-Kutató Intézet közös konferenciája 2025. november 21-én az együttműködés társadalmi, pszichológiai és történeti dimenzióit vizsgálja. Az esemény előadói különböző tudományterületek szemszögéből mutatják be, miként formálja az egyéni döntéseket, a közösségi életet és a nemzeti stratégiát a kooperáció.

Szent Korona-eszme/tan – Út az ősi jog felé

Magyarságkutató Intézet november 20-án pódiumbeszélgetést rendez „Szent Korona-eszme/tan” címmel. A szakmai est fókuszában az Aranybulla öröksége, az Árpád-ház kihalása utáni koronázások, valamint Nagy Lajos 1351-es dekrétuma áll.

A Szent László-legenda falképciklusok értelmezése

November 11-én mutatták be Németh Zsoltnak, a kutatóintézet nyugalmazott tudományos főmunkatársának legújabb könyvét, A Szent László-legenda falképciklusok értelmezése című kötetet a Magyarságkutató Intézet budapesti központjában.

Véres kardot hoztam? – Sashalmi-Fekete Tamás előadása Marosvásárhelyen

November 6-án Marosvásárhelyen, a G Caféban tartott előadást Sashalmi-Fekete Tamás, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő-szakértője. Az est középpontjában a középkori kardrítusok és a „véres kard” hagyományának eredete állt.

A Kutatóközpont küldetése

A László Gyula Kutatóközpont és Archívum küldetése, hogy feltárja magyarként megélt múltunk kezdeteit és ősműveltségét. Ennek során önazonosságunk eurázsiai nagyságrendjét is szándékozzuk tudatosítani, amelyben jól megfér egymással a keleti őshagyomány és a nyugati integráció. Az identitástudat alapjait a László Gyula (1910–1998) régészprofesszor által vallott „termékeny bizonytalanság” gondolat jegyében kívánjuk vizsgálni, az önreflexió adta mértéktartás és a kutatói rugalmasság megőrzése végett. A neves tudós abban is követendő példát mutatott, hogy az egykorvolt élet írott, tárgyi és szellemi műveltségi nyomait a maga szerves egységében láttatta. Az egyes tudományágakat ezért nem izoláltan, hanem komplex módon kívánjuk alkalmazni.

A Kutatóközpont és Archívum feladatai

Kutatóközpont

Tudományos kutatásokat végez a magyar nép és műveltség eredetének és eurázsiai léptékű kapcsolódási rendszerének tárgyában. Főbb kutatási irányok:

  1. A korai magyar múlt (őstörténet, honfoglalás-kor, Árpád-kor) hagyományokat tisztelő, józan történeti forráskritika jegyében végzendő vizsgálata.
  2. A mitikus és történeti hagyomány kapcsolódásának feltárása, ennek keretén belül az Új Magyar Mythologia enciklopédia összeállítása.
  3. A Kárpát-medence népvándorlás-kori (IV–XIII. század) múltja és tárgyi hagyatékának kutatása, kitekintve a régészeti leletek történeti értelmezhetőségének elméleti kérdéseire.
  4. A közép-eurázsiai kulturális tér vizsgálata, néprajzi-népzenei és régészeti terepmunkák végzése, illetve támogatása.
  5. A magyar eredetkutatás történetének feltárása és kritikai-eszmetörténeti elemzése.

Archívum

Feltárja és kutathatóvá teszi László Gyula tudományos kapcsolati hálózatát. Feladatok:

  1. Tudományos hagyatékának (pl. levelezés) tárgyi felgyűjtése, illetve digitális archiválása, az így előállítandó archívumban a tudománytörténeti kutatás biztosítása.
  2. Megjelent könyveinek, tanulmányköteteinek, kéziratainak kritikai kiadása.
  3. László Gyula erdélyi tevékenységének és hatásának kutatása, erdélyi kutatók bevonásával.

A Kutatóközpont és Archívum Célkitűzései

A László Gyula Kutatóközpont és Archívum célja a korai magyar múlt (őstörténet, Árpád-kor) szellemi hagyatékának interdiszciplináris – történeti, régészeti és néprajzi – szempontú kutatása. Kutatóközpontunk kettős profiljából eredően a tudományos irány mellett a László Gyula Archívumot is működtetni kívánja. Mindezek mellett célunk a hiteles ismeretterjesztés végzése nyomtatott és elektronikus felületeken, a reális nemzeti azonosságtudat megerősítése és a közművelődés gyarapítása.

Munkatársak


Dr. Agócs Gergely

tudományos munkatárs

agocs.gergely@mki.gov.hu önéletrajz