A Magyarságkutató Intézet Beszélgetések a Szent Koronáról című sorozatának új epizódja a 16–17. századi történeti források és a korona szerkezeti sajátosságainak összefüggéseit vizsgálta. A beszélgetés résztvevői Németh Zsolt fizikus, Illik Péter történész és Toót-Holló Tamás irodalomtörténész voltak.

A műsor középpontjában az a kérdés állt, hogy történt-e változtatás a Szent Korona szerkezetén az évszázadok során, illetve mennyire tekinthetők hitelesnek a korai koronaábrázolások és leírások. A résztvevők külön figyelmet szenteltek az 1551-es eseményeknek, amikor Izabella királyné átadta a koronát I. Ferdinánd képviselőinek. Egyes korabeli források szerint ekkor egy keresztet távolítottak el a koronáról, ám a beszélgetés rámutatott: a fennmaradt beszámolók egymásnak részben ellentmondanak, ezért a kérdés ma sem tekinthető véglegesen lezártnak.

A műsor másik fontos témája Révay Péter 1613-as korona-leírása volt. Németh Zsolt részletes elemzéssel amellett érvelt, hogy Révay megfigyelései nagy arányban pontosnak bizonyulnak, ezért leírását nem lehet egyszerű tévedésként félretenni. A beszélgetés során több korai ábrázolást és szerkezeti részletet is bemutattak, amelyek arra utalnak, hogy a korona egyes zománcképei későbbi cserék eredményei.

Különösen nagy figyelmet kapott a Dukász Mihály bizánci császárt ábrázoló zománckép kérdése. A beszélgetés résztvevői szerint több olyan szerkezeti és ikonográfiai jel is létezik, amely igazolja, hogy ez a kép nem eredeti eleme a koronának. Mindez szükségessé teszi a Szent Korona keletkezéséről és képi koncepciójáról alkotott eddigi elképzelések újragondolását.

A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a történeti források, a művészettörténeti elemzés és a fizikai szerkezet vizsgálata együtt vezethet közelebb a válaszokhoz. A Szent Korona kutatása ma is élő tudományos kérdés, amelyben új szempontok és új viták folyamatosan formálják a korábbi álláspontokat.

A sorozat következő részei további szerkezeti és történeti kérdéseket vizsgálnak majd a magyar államiság legfontosabb jelképe kapcsán.