A nemzeti ünnep alkalmából különleges könyvbemutatóra kerül sor a Magyarságkutató Intézetben (MKI). Babucs Zoltán hadtörténész „A haza minden előtt! – A jászkun Nádor-huszárok hazaszökése 1848/49-ben” című kötetének bemutatóján a szabadságharc egyik kevéssé ismert, mégis hősi fejezetét idézték fel a szakértők.
A Savaria Múzeum és a Magyarságkutató Intézet együttműködésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a terület tulajdonosainak és a Jurisics Mezőgazdasági Zrt. egyetértő hozzájárulásával kezdődhetett meg Kőszeg-Kőszegfalvi rétek honfoglalás kori temetőjének hitelesítő feltárása.
Március 3-án este nagy érdeklődés övezte a Magyarságkutató Intézet konferenciatermében megrendezett pódiumbeszélgetést. Az est során a történettudomány, az antropológia, a genetika és a régészet képviselői interdiszciplináris megközelítésben járták körül a hunok történetének és örökségének kérdését.
2026. március 2-án a Magyarságkutató Intézet telt házas rendezvényén neves történészek és kutatók arra vállalkoztak, hogy átfogó képet adjanak a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó időszakáról. A nagy érdeklődés mellett zajló konferencián a szakértők rámutattak arra, hogy a Horthy-korszak politikai berendezkedése, gazdasági intézkedései, revíziós törekvései, katonapolitikája és kulturális programjai ma is élénk vitákat váltanak ki, ugyanakkor számos tanulsággal szolgálnak a jelen számára is. A konferenciasorozat a későbbiekben folytatódik.
I. (Nagy) Lajos, a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb uralkodója 1326-ban született, így 2026-ban születésének 700. évfordulóját ünnepelhetjük. A Magyarságkutató Intézet podcastja felidézi a lovagkirályként ismert uralkodó történelmi alakját, politikai és kulturális örökségét, valamint azt, hogy milyen üzenetet hordozhat uralkodása a mai kor számára.
Az Évezredek órája podcast második évadának harmadik részében a középkori Magyar Királyság külföldre került királylányainak történetét és európai hatását járják körül a beszélgetés résztvevői. Az adás középpontjában a Sponsa mea, Regina nostra című tanulmánykötet áll, amely új megvilágításba helyezi a dinasztikus házasságokban szerepet vállaló magyar királylányok történelmi és kulturális örökségét.
Február 24-én este különleges hangulatú rendezvényre került sor a Magyarságkutató Intézet konferenciatermében. Az Anyanyelvek Nemzetközi Napja alkalmából szervezett esten kutatók, diplomaták és művészek keresték a választ arra a kérdésre, hogy hogyan őrizhetjük meg közös kincsünket, a magyar nyelvet a Kárpát-medencében és a távoli diaszpórában.
A Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapján két, egymásra reflektáló podcast-beszélgetéssel jelentkezik a Magyarságkutató Intézet. Az első részben Nyári Gábor és Bognár Zalán, a másodikban Mező Gábor és Földváryné Kiss Réka osztják meg gondolataikat a kommunista diktatúra működéséről és örökségéről. A műsor mindkét epizódját Toót-Holló Tamás vezeti.
Az Évezredek órája a Magyarságkutató Intézet podcastsorozata, amelyben a második évad második epizódja a tizenöt éves háború „száguldó riportere”, Ciro Spontone történelmi művéről, a magyar királyok cselekedeteit bemutató krónikájáról szól.
Február 18-án a Magyarságkutató Intézet Keleti est sorozatának legújabb rendezvénye egy elmélyült hangulatú, különleges zenei és történelmi utazásra invitálta a közönséget. Az eseményen a baskír és a magyar népzene rejtelmeibe, valamint a nomád társadalmak vándorlásainak történetébe nyerhettünk betekintést.
Február 10-én a Magyarságkutató Intézet és a Kortárs Női Reflexiók Fóruma közös szervezésében folytatódott a nagy sikerű Babba Mária-beszélgetéssorozat. Az esten a teológiai és történeti megközelítés mellett ezúttal a művészet erejével és személyes élettapasztalatok segítségével keresték a szakértők a választ arra a kérdésre, hogy a Boldogasszony-tisztelet mit jelent ma a magyarság számára, és hogyan válik a hagyomány élő valósággá a 21. században.
„A kitörésben részt vett katonák, illetve civilek, bár szinte lehetetlen küldetésben vettek részt, de hősök voltak, és egy napon említhetők Zrínyi-szigetvári, illetve Szondi drégelyvári hőseivel.” – mondta M. Lezsák Gabriella főigazgató február 11-én, a Magyarságkutató Intézet tudományos pódiumbeszélgetésén, amely Budapest ostromának egyik legdrámaibb eseményét, az 1945. februári budavári kitörést vizsgálta. A rendezvény célja az volt, hogy levéltári források, hadtörténeti adatok, térképi rekonstrukciók és visszaemlékezések alapján, a korabeli élethelyzeteket szem előtt tartva adjon hiteles képet a történtekről.
