Hírek, aktualitások

Magyar húsvéti szokások

Húsvét alkalmából különkiadással jelentkezik a Magyarságkutató Intézet podcastje, amelyben a vallási és népi hagyományok összefonódását, valamint az ünnephez kapcsolódó szokások változását járják körül a meghívott szakértők.

„ECCE AGNUS DEI” - Hagyomány és liturgia Nagycsütörtökön

Népünk hagyománya megőrzött egy, a nagyhétre szóló, középkori eredetű imádságot. Jézus és Mária párbeszéde ez, az ő búcsúzásuk, melynek során Jézus elmondja édesanyjának, mi vár rá a húsvétot megelőző hét napjain. Ez az énekelt imádság egyik leggyakoribb változata így szól a nagycsütörtök eseményéről: „Hát nagy zöld-csütörtökön, / óh Szent Fiam mit fogsz tenni? / Akkor anyám hamis Júdás, / engem harminc pénzen elád…”

„Előre a győzelemre!” - A honvédsereg 1849. április diadalmenete

1849 dicsőséges tavasza. Hatvan (április 2.), Tápióbicske (április 4.), Isaszeg (április 6.), Vác (április 10.), Nagysalló (április 19.), Komárom (április 26.) és Budavára (május 21.). Az 1848/1849. évi magyar szabadságharc legszebb pillanatai.

"Királyi zászló jár elől, keresztfa titka tündököl..."

Újkígyós, Csanádapáca s a többi környékbeli szegedi eredetű magyar település sajátos, régies vallásosságát a Szeged-környéki katolikus világból hozta magával. Tudjuk, hogy a XVI. század elején országosan elterjedt protestantizmus a székelyföldi Csík és néhány vele határos székely terület népén kívül csak a „szögedi nemzetöt” hagyta lelkileg érintetlenül.

Rákóczi 350 – podcastbeszélgetés a fejedelem örökségéről

Háromszázötven éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, a magyar történelem egyik meghatározó személyisége, a szabadságharc vezéralakja. A kerek évforduló alkalmából a Magyarságkutató Intézet podcastbeszélgetésben idézi fel a fejedelem életútját, valamint a korszak történelmi és emlékezeti jelentőségét.

Már maga a megnevezés is milyen szép: Gyümölcsoltó Boldogasszony

Március 25-e van, Urunk Megtestesülésének Hírüladása főünnep, melyet napra pontosan karácsony előtt kilenc hónappal ülünk meg. Az ünnep általánosan használt magyar megnevezése Gyümölcsoltó Boldogasszony.

Beszélgetések a Szent Koronáról – felépítés, átalakítások és sérülések

2026. március 12-én a Magyarságkutató Intézetben folytatódott a „Beszélgetések a Szent Koronáról” című pódiumbeszélgetés-sorozat. Az est középpontjában ezúttal magának a Szent Koronának a fizikai felépítése, szerkezete és művészeti részletei álltak. A beszélgetés során a résztvevők arra vállalkoztak, hogy a történeti és szellemi értelmezések mellett a tárgy anyagi valóságát hozzák közelebb a hallgatósághoz.

„Ti jászkún hősnép fiai!” - Lehel-huszárok 1848/1849-ben

A „csudáknak évében”, 1848/1849-ben a 176 ezres lélekszámú Jászkun Kerület jócskán erején felül teljesített. A Csehországból hazaszökő császári-királyi 12. Nádor-huszárezred mellett nyeregbe ültette a 14. Lehel-huszárezredet, kiállította a 24. fehérsipkás és a 65. honvédzászlóaljat, de újoncai más honvéd csapattestekhez is kerültek – végül 1849 májusától Kossuth utasítására csakis a huszárokhoz –, ily módon legalább 6–7000 katonát adott a honvédseregnek, s legalább ugyanennyi nemzetőrt és népfelkelőt mozgósított, amikor erre parancs érkezett.

A haza minden előtt! – ünnepi könyvbemutató a Magyarságkutató Intézetben

A nemzeti ünnep alkalmából különleges könyvbemutatóra kerül sor a Magyarságkutató Intézetben. Babucs Zoltán hadtörténész „A haza minden előtt!” A jászkun Nádor-huszárok hazaszökése 1848/49-ben című kötetének bemutatóján a szabadságharc egyik kevéssé ismert, mégis hősi fejezetét idézték fel a szakértők.

Honfoglalás kori temető feltárása Kőszeg-Kőszegfalvi réteken

A Savaria Múzeum és a Magyarságkutató Intézet együttműködésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a terület tulajdonosainak és a Jurisics Mezőgazdasági Zrt. egyetértő hozzájárulásával kezdődhetett meg Kőszeg-Kőszegfalvi rétek honfoglalás kori temetőjének hitelesítő feltárása.

A hunok nyomában

Március 3-án este nagy érdeklődés övezte a Magyarságkutató Intézet konferenciatermében megrendezett pódiumbeszélgetést. Az est során a történettudomány, az antropológia, a genetika és a régészet képviselői interdiszciplináris megközelítésben járták körül a hunok történetének és örökségének kérdését.

A Horthy-korszak történetének szintézise – tudományos konferencia

2026. március 2-án a Magyarságkutató Intézet telt házas rendezvényén neves történészek és kutatók arra vállalkoztak, hogy átfogó képet adjanak a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó időszakáról. A nagy érdeklődés mellett zajló konferencián a szakértők rámutattak arra, hogy a Horthy-korszak politikai berendezkedése, gazdasági intézkedései, revíziós törekvései, katonapolitikája és kulturális programjai ma is élénk vitákat váltanak ki, ugyanakkor számos tanulsággal szolgálnak a jelen számára is. A konferenciasorozat a későbbiekben folytatódik.