A Magyarságkutató Intézet november 25-ei pódiumbeszélgetésén a mesterséges intelligencia nem pusztán technológiai trendként, hanem korunk egyik legösszetettebb társadalmi és kulturális jelenségeként került terítékre.
A Magyarságkutató Intézet új, hatrészes podcastsorozata a magyar történelem legizgalmasabb és legtöbb vitát kiváltó kérdéseit járja körül – egy-egy órányi, közérthető és mégis tudományosan megalapozott beszélgetésben.
A karácsony a zajos hétköznapi ügyeken való felülemelkedés, a belső számvetés, a befelé fordulás, a másikkal való törődés és az örömszerzés ideje. A karácsonyi vásárok a legközkedveltebb téli rendezvények egyike, amelynek pazar árukínálata a XIX. század végén kezdte lenyűgözni a nagyközönséget.
1880. november 18-án kapott nemesi rangot Hartl Ede földbérlő, aki az 1876. március 24-én bekövetezett gátszakadásos árvíz idején megmentette a Tisza árterén élő tiszahalászi lakosokat. Önzetlenségére, emberbaráti szeretetére minden évben a rangemelés napján emlékezik az utókor a tetteit megörökítő sarudi emléktábla előtt.
A Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontja idén is tudományos konferenciával ünnepelte a magyar nyelv napját. A rendezvény középpontjában a helyesírás változó gyakorlata, az oktatási és szakmai kihívások, valamint a „Magyar helyesírás szabályai” 12. kiadásának tapasztalatai és a jövőbeli fejlesztési irányok álltak.
A Magyarságkutató Intézet és a Kornéliusz EQ-Kutató Intézet közös konferenciája 2025. november 21-én az együttműködés társadalmi, pszichológiai és történeti dimenzióit vizsgálja. Az esemény előadói különböző tudományterületek szemszögéből mutatják be, miként formálja az egyéni döntéseket, a közösségi életet és a nemzeti stratégiát a kooperáció.
Magyarságkutató Intézet november 20-án pódiumbeszélgetést rendez „Szent Korona-eszme/tan” címmel. A szakmai est fókuszában az Aranybulla öröksége, az Árpád-ház kihalása utáni koronázások, valamint Nagy Lajos 1351-es dekrétuma áll.
November 11-én mutatták be Németh Zsoltnak, a kutatóintézet nyugalmazott tudományos főmunkatársának legújabb könyvét, A Szent László-legenda falképciklusok értelmezése című kötetet a Magyarságkutató Intézet budapesti központjában.
November 6-án Marosvásárhelyen, a G Caféban tartott előadást Sashalmi-Fekete Tamás, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő-szakértője. Az est középpontjában a középkori kardrítusok és a „véres kard” hagyományának eredete állt.
A Természettudományi Múzeumban megrendezett, Eurázsia civilizációs génjeit vizsgáló nemzetközi konferenciát követően kínai és mongol kutatókból álló delegáció látogatott a Magyarságkutató Intézetbe. A vendégeket M. Lezsák Gabriella főigazgató és Neparáczki Endre, az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója fogadta, hogy egyeztessék a történelem, régészet, antropológia és archeogenetika területén induló közös kutatási projekteket.
A Bárdi László Magyar–Kínai Kutatási Program bemutatkozása keretében nemzetközi tudományos konferenciát rendeztek a Magyar Természettudományi Múzeumban, amely az őstörténet-kutatás jelenlegi állását foglalta össze. A tanácskozáson az Attila király tiszteletére a jövő évben megnyíló Nemzeti Múzeumi kiállítást is bemutatták.
Már hagyománnyá vált, hogy a Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontja a magyar nyelv napját tudományos rendezvénnyel ünnepli. Az idei konferencia témája az intézet egyik legfontosabb kutatási projektjéhez kapcsolódik: a magyar helyesírás problémáinak felméréséhez és fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatához.
