Huszonöt évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el a kiváló orientalista Schütz Ödön, a magyarországi armenisztika legnagyobb alakja.

1957 februárjában jelent meg az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharcról talán az első kötet, Brüsszelben, francia nyelven, egy fiatal magyar újságíró, később híres belga festő, Martin Illik (vagyis Illik Márton, 1925-2015) tollából. A kis könyv kikerült a hazai köztudatból, mint ahogy a szerző számos további francia nyelven írt munkája is.  

A korábban ehelyütt már röviden bemutatott, a pécsi Klimo-könyvtárban őrzött iskoladrámák közül az egyetlen francia nyelvűt mutatta be Majorossy Imre a könyvtár nyilvánossá tételének kétszázötvenedik évfordulója alkalmából tartott konferencián.

180 éve lett hivatalos nyelv a magyar – Nyelvpolitika a Kárpát-medencében címmel rendeztek tudományos tanácskozást október 25–26-án a vajdasági Adán. 

Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc 1759. október 27-én tekintélyes birtokos nemesi családban született Érsemjénben, s birtokán, a Zemplén vármegyei Széphalmon hunyt el 1831. augusztus 23-án.

Ki volt valójában Csinszka, Ady felesége és késői szerelmes verseinek ihletője? Honnan játékos neve? Kikkel állt bensőséges kapcsolatban a múzsa? Munkatársunk ezekre a kérdésekre keresett és talált választ.

1957 februárjában jelent meg az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharcról talán az első kötet, Brüsszelben, francia nyelven, egy fiatal magyar újságíró, később híres belga festő, Martin Illik (vagyis Illik Márton, 1925-2015) tollából. A kis könyv kikerült a hazai köztudatból, mint ahogy a szerző számos további francia nyelven írt munkája is.  

Balassi Bálint a nagyhírű család zólyomi várában született, a nevezetes eseményt nagybátyja jegyezte fel a családi Bibliájukban, amit ma Esztergomban, a Főszékesegyházi Könyvtárban őriznek: „Lett Balassa Bálint 20. Octobris 9 órakor dél előtt szombat napon Zólyomban.” 

A napjainkban Bécsben őrzött birodalmi koronát 600 évvel ezelőtt, 1424 márciusában szállították az akkori ideiglenes őrzési helyéről, Budáról Nürnbergbe. 

Százhetvenöt esztendővel ezelőtt, 1849. október 6-án a császári bosszúállás elérte tetőpontját: kivégezték a tizenhárom aradi vértanút és gróf németújvári Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnököt.