„Tizenkét év óta a néprajznak úgyszólván ágense vagyok. Agitáltam, adminisztráltam, serkentettem és szerkesztettem. Fáradságom nem volt egészen eredménytelen”. 

„Hivatásérzés, az európai szerep tudata, s a mély kötelesség: szeretni és szolgálni a népet, melyhez nyelv, emlék, jó és rossz sors, s nyelvnél és fajtánál is erősebb kötőanyagok, a közös nemzeti sors kötöz... Ez a dolgunk Európában.”

Vác-Hétkápolnánál ért véget a 36. Tavaszi Emlékhadjárat anyaországi eseménysorozata.

535 évvel ezelőtt, 1490. április 6-án hunyt el Bécsben Hunyadi Mátyás, akinek síremlékét – a legtöbb XIV–XV. századi magyar király síremlékéhez hasonlóan – a törökök a XVI. század második felére elpusztították.

Az április elsejei bolondériák eredetére jónéhány magyarázat létezik, számos részigazsággal: ezek szerint antik római és / vagy ősi kelta tavaszünnepi hagyomány része a tréfálkozás, a becsapós feladatok, lehetetlen küldetések kitalálása, és más efféle játékok.

Bura László sokoldalú kutató volt, nyelvészettel, névtannal, helytörténettel, egyháztörténettel, néprajzzal és népköltészettel is foglalkozott. 

Rendhagyó módon emlékezett Dunakeszi 1848–1849 hőseire március 16-án, vasárnap.

Bizony, 1849 márciusában nehéz helyzetben volt Magyarhon.  Kál–Kápolna mellett döntetlennel végződött a császári-királyi és a magyar fősereg összecsapása, a honvédek azonban parancsra meghátráltak.

„A múlt kutatója állandóan a »termékeny bizonytalanság« légkörében dolgozik.” Ezt a szakmai hitvallást a ma 115 évvel ezelőtt született László Gyula fogalmazta meg.

1999-ben nyilvánította az UNESCO közgyűlése február 21-ikét az anyanyelv nemzetközi napjává, hogy felhívják a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére.