Tanulmány: itt

Szerző

Érszegi Márk Aurél

Cím

A magyar katolicizmus hozzájárulása a világegyház küldetéséhez

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.MKGAKN.2024.301

Absztrakt

A magyarság minden korszakban bekapcsolódott a nagy egyházi mozgalmakba és vállalkozásokba zarándoklatok, missziók, segélyezések, szerzetesrendek terjeszkedése formájában. A magyar katolicizmus az egyetemes egyházat sokrétű hozzájárulásával tudta gazdagítani, hol Magyarországról kiinduló szervezett keretek közt, hol egy-egy kiemelkedő személyiség munkássága révén. A magyar hozzájárulás egyes fejezetei részlegesen feldolgozásra kerültek az utóbbi évtizedekben, ugyanakkor tanulságos egy átfogó kép felvázolása, a magyar szerepvállalás nemzetközi helyének és kontextusának illusztrálása.

A kereszténység felvétele óta folyamatos volt a magyarok jelenléte a mindenkori fontosabb nemzetközi kegyhelyeken. Több városban kápolnák, zarándokházak és kollégiumok is létesültek a magyar hívek befogadására és a papság képzésére. 

A kereszténység nemzetmegtartó erejét a határon túli, illetve a kivándorolt magyarság még inkább megtapasztalhatta, amit az anyanyelvi vallásgyakorlás helyszínei, a magyar templomok képviselnek. A kivándorolt magyarokat több szerzetes is követte pasztorális megfontolásokból, majd a kommunizmus elől menekülve több rend kisebb-nagyobb közössége költözött külföldre, ahol gyökeret eresztve beilleszkedett a helyi egyházba.

A XVIII. századtól kezdve megfigyelhető a magyar bekapcsolódás a nagy missziós mozgalomba, előbb Latin-Amerikában, majd Afrikában és Délkelet-Ázsiában is. A magyar misszionáriusok a hithirdetés mellett komoly földrajzi, természettudományos és néprajzi megfigyeléseket is végeztek, jellemzőjük volt a népek és kultúrák megismerése, megbecsülése iránti nyitottság, a kiállás a helyi lakosság érdekében akár a nagyhatalmi törekvésekkel szemben is. Főként a XX. században számos magyar egyházi személy végzett kiemelkedő tudományos munkásságot külföldi, főleg római egyházi intézményekben, vagy töltött be felelős nemzetközi pozíciókat. Különleges érdeklődésre tarthat számot a magyar egyházművészek alkotásainak jelenléte világszerte.

Minden magyar emlék mögött történetek húzódnak meg, amelyek ma is nyitottak a továbbgondolásra, kapcsolatépítésre. Kutatásuk terén is sok még a tennivaló, megismerésük és értékelésük jelentős potenciált tartalmaz.

Kulcsszavak

katolicizmus, kegyhelyek, szentek, ereklyék, szerzetesek, missziók

Tanulmány: itt

Szerző

Hörcher Ferenc

Cím

Eliot, Mannheim, Polányi. Második világháborús angliai eszmecsere a keresztény elit szerepéről

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.MKGAKN.2024.281

Absztrakt

Különös jelensége a XX. század magyar eszmetörténetnek, hogy a század közepén számos olyan gondolkodó, politikai filozófus került ki az országból Nagy-Britanniába, aki keresztény/katolikus volt vagy lett (pl. Polányi Mihály, Mannheim Károly, Kolnai Aurél, Menczer Béla). A jelenségnek fontos része, hogy a század első két harmadában volt egyfajta keresztény/katolikus reneszánsz a brit kultúrában, amelynek olyan képviselőit említhetjük, mint Eliot, Evelyn Waugh, Chesterton vagy Hilaire Belloc. E gondolkodók egy része rendszeresen összejárt a Moot-körben, amelyhez olyan magyarok is kapcsolódtak, mint Mannheim Károly vagy Polányi Mihály. A tanulmányban elsősorban ezzel a csoportosulással foglalkozunk.

Kulcsszavak

T. S. Eliot, Mannheim Károly, Polányi Mihály, keresztény írástudók, hagyomány, felelősség, elit, második világháború, totalitarizmus

Tanulmány: itt

Szerző

Boros Gábor

Cím

Vető Miklós megújító metafizikai szeretetfogalma

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.MKGAKN.2024.263

Absztrakt

Tanulmányomban bevezetésként felidézem Vető Miklós életútját, főbb publikációinak ívét. Utalok magyar kollégáival való kapcsolataira is. Az általános bevezetés után közelebbről Vető Miklós Court traité sur l’amour – „Rövid tanulmány a szeretetről” – című könyvének néhány fő gondolatmenetével foglalkozom, amely 2016-ra ugyan már elkészült, ám csupán 2020-ban, immár posztumusz jelent meg. Kifejtem, hogy a karcsú kötetet teljes joggal mondhatjuk az életmű megkoronázásának is, mert fő gondolatait klasszikus érettséggel és határozottsággal, tömören mutatja be, miközben a magasságos Isten dimenziójától kiindulva a legszemélyesebb családi világába is bevezeti az olvasót, noha nincs benne műfajtévesztés, nem merészkedik a tiszta teológia szintjére, de nem kalandozik el az önéletírás felé sem.

Kulcsszavak

Gondos-Grünhut László, eidetikus metafizika, agapológia, a másik, önkiüresítés (kenózis), pozitív képesség

Tanulmány: itt

Szerző

Nyirkos Tamás

Cím

Analóg, ál, pót és negatív: Schütz Antal a világi vallásokról

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.MKGAKN.2024.245

Absztrakt

Schütz Antal Dogmatikájának 1937-es kiadásában szerepel egy rövid, de annál érdekesebb szövegrészlet, amely a kor politikai ideológiáit és egyes kulturális divatjelenségeit az úgymond „igazi” vallásokhoz való hasonlóságuk és különbségük alapján osztályozza. Ez az eljárás a korszak irodalmában egyáltalán nem ritka, maga a „világi vallás” terminusa is valamikor az első világháború utáni években jött létre az ilyen vallásszerű, de a szó szoros értelmében mégsem vallási jelenségek megnevezésére. A tanulmány egyrészt Schütz szövegének nemzetközi kontextusát vázolja fel, kitérve annak fogalmi problémáira, másrészt azt vizsgálja, hogy Schütz aprólékosabb kategóriarendszere, amely a világi vallásokat – a külföldi mintáktól eltérően – további altípusokba sorolja (analóg vallások, álvallások, pótvallások, negatív vallások) megoldja-e a fogalmi problémákat, vagy éppenséggel újabbakat vet fel.

Kulcsszavak

szekularizáció; modernitás; ideológia; világi vallás; politikai teológia

Tanulmány: itt

Szerző

Frenyó Zoltán

Cím

Mihelics Vid vallásfilozófiai-vallásszociológai eszméi és művei Keresztény szellemi tájékozódás a XX. században

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.MKGAKN.2024.195

Absztrakt

A tanulmány Mihelics Vid (1899–1968) katolikus szociológus, szerkesztő, tanár, politikus vallástudományi munkásságával foglalkozik, pályájának főleg utolsó két évtizedét tartva szem előtt. Mihelics, a hivatásrendi társadalom, majd a kereszténydemokrácia teoretikusa 1945–1948 után, a szocializmus körülményei közepette írásaiban kiemelt módon tárgyalta a kereszténységnek a modern világban elfoglalt helyzetét, a hit nehézségeit a modern ipari, szekularizálódott és elidegenedett világban és az ateista világgal folytatott dialógus kérdését. Ekkori írásaiban kitüntetett helyen szerepelnek a hit és az értelem, a vallás és a tudomány viszonyának kérdései, a keresztény világnézet harca a szekularizáció és az ateizmus ellen, s a nyugati vallástudomány fejlődéséről szóló tudósításai, ezek recepciója és adaptációja. Az írás Mihelicsnek ezekre a kérdésekre vonatkozó munkáit kívánja áttekinteni és elemezni.

Kulcsszavak

vallásfilozófia, vallásszociológia, katolikus szociális doktrína, kereszténydemokrácia, vallás és tudomány, keresztény filozófia, perszonalizmus

Tanulmány: itt

Szerző

Hoppál Bulcsú

Cím

Pauler Ákos és a katolicizmus szellemisége

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.MKGAKN.2024.179

Absztrakt

Dolgozatomban egy viszonyt próbálok érzékeltetni, Pauler Ákos (1876–1933) magyar filozófus és a katolicizmus eszméjének a viszonyát. Először a sajátos pauleri életútról fogok beszámolni, majd Pauler vallásfilozófiájáról és legvégül rendszerének kiteljesedéséről, a „teista metafizikáról”. Amellett fogok érvelni, hogy Pauler Ákos egy valódi katolikus gondolkodó. Tanulmányomban arra is kísérletet teszek, hogy Pauler Ákos filozófiájának csúcspontját a keresztény bölcseleti vizsgálódás megalapozásaként jellemezzem.

Kulcsszavak

filozófia, magyar filozófia, katolicizmus, kereszténység, Pauler Ákos, fenomenológia, szellemtörténet