A 100 éves trianoni békediktátum születéséről szóló Trianon 2020 tudományos konferenciánk Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet című művének részletével kezdődött Rékasi Károly színművész előadásában.


Dr. Vizi László Tamásnak, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettesének előadása azokról a kormányzati törekvésekről szólt, amelyek a szélsőjobb visszaszorítására irányultak az 1939-es pünkösdi választásokon.


Nyári Gábor, a "Magyar Világ 1938-1940" című kiállítás kurátora a tárlat létrejöttéről beszélt.


Kása Csaba, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő szakértője a korszak filmgyártásáról beszélt. Kiemelte, hogy a korszak társadalmi átalakulásaival együtt teremtődött meg az igény és a készség a magyar történelem példaértékű eseményeinek, magyar sorskérdéseknek megfilmesítésére.


Pál Zsombor Szabolcs, az Antall József Tudásközpont munkatársa arról beszélt, hogy a portugál salazarizmusnak milyen hatásai voltak a két világháború közötti Magyarországon.


Illik Péter, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa arról beszélt, hogy a Horthy-korszakot a magyar középiskolai tankönyvekben (1945-2005 között) hogyan jelenítették meg.


Köő Artúr, az MKI Történeti Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa előadásában egy olyan, eddig publikálatlan naplórészletet mutatott be, amely visszaadja a hangulatát az 1940 őszén zajló erdélyi eseményeknek. A videó tartalmaz egy filmet is : Az utolsó interjúk az 1938-41-ig tartó területvisszacsatolás szemtanúival.


Botlik József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára előadásában kitért arra, hogy milyen volt akkoriban Kárpátalja visszavétele és újraegyesülése Magyarországgal.


Babucs Zoltán, az MKI Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő szakértője előadásában úgy fogalmazott: az európai politika és Magyarország számára is meghatározó év volt 1938. Mint mondta: ekkor kezdődhetett meg hivatalosan a honvédség intenzív fejlesztése, melynek jogi hátterét az 1939. évi honvédelmi törvény biztosította; ugyanis ez a trianoni békediktátum miatt korábban lehetetlen volt.


Gulyás László, az MKI Történeti Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója előadásában az első bécsi döntés nemzetközi diplomáciai hátterét vázolta fel.