A kelet-európai sztyeppén újabb rangos szkíta női temetkezések kerültek elő, ráadásul kettő közülük bolygatatlan állapotban, melyek nagyon ritkák a régészeti feltárások során. A Magyarságkutató Intézet külön hangsúlyt fektet arra, hogy a hazai közönség ezen újabb keleti eredményeket is megismerhesse, hiszen a magyarság ősei már bizonyosan az eurázsiai sztyeppevidéken éltek akkor, amikor ezen szkíta „amazonokat” eltemették. A 2019-ben feltárt sírok ismertetőjét Horváth Veronika, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának munkatársa tollából olvashatják.


A Magyarságkutató Intézet ebben az évben tervezi kiadni az „Avar kori vasművesség az interdiszciplináris kutatások tükrében” című kétkötetes monográfiát, amiben közel 30 szerző tollából ismerhetjük meg mélyebben a témát. A műhöz Gallina Zsolt, a tanulmánykötetek szerkesztője, a Régészeti Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa írt előtanulmányt.


A konferenciáról, ahol az MKI tudományos főigazgató-helyettese és tudományos tanácsadója is előadást tartott, az ujkor.hu is beszámolt.


A Magyarságkutató Intézet főigazgatójával, Dr. Horváth-Lugossy Gáborral készített interjút a Magyar Nemzet. Intézetünk vezetője beszélt az eddigi eredményekről és arról, hogy a jövőre milyen tervei vannak.


Dr. Szabados György, a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont igazgatója tartott előadást a témában.


1000. karácsonyán koronázták királlyá I. (Szent) Istvánt. Az évfordulón Dr. Teiszler Éva, az MKI Történeti Kutatóközpont tudományos munkatársa írt cikket.


Dr. Pomozi Péternek, az MKI Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatójának írása a Magyar Szóban.



Az évfordulón Raffay Andrea, az MKI Történeti Kutatóközpont ügyvivő szakértőjének írását olvashatják.


Felgyorsult világunkban a tudományos kánonok is gyorsabban változnak. A Demokratának adott interjút dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.