2020-ban, nyolcvanadik születésnapján érdemes hát megismerni vagy újraolvasni az Óda a magyar nyelvhez sorait. Közelebb visz minket a fiatalkori, hóbortoktól még mentes Faludy-képhez, de legfőképp is anyanyelvünk mélyrétegeinek megismeréséhez és szeretetéhez.

Minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapja a Magyar Hősök Emlékünnepe, amikor mindazokra emlékezünk, akiknek tettei nagyban hozzájárultak a magyar nemzet és a magyar állam fennmaradásához.

Harsányi Jánosról, a magyar származású Nobel-díjas tudósról Borvendég Zsuzsanna munkatársunk cikkét közöljük.

1205. május 29-én koronázták meg II. András királyt. Erről az évfordulóról írt cikket Szabados György, az intézetünk László Gyula Kutatóközpont és Archívumának igazgatója.

110 éve ezen a napon halt meg „az egyik utolsó boldog magyar író", Mikszáth Kálmán. Az évforduló alkalmából Raffay Andrea munkatársunk írását közöljük.

A régészprofesszornak Árpád-házi királyunk temetkezési helyéről írt tanulmányát közöljük.

A régészről - aki mindig arra törekedett, hogy a magyar nép múltját feltárja, a fontosabb honfoglalás és Árpád-kori lelőhelyeket kutassa és feldolgozza, illetve utánajárjon, hogy nemzetünk, a magyar nép ősei, honnan is jöttek valójában - Makoldi Miklós, intézetünk Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója írt cikket.

Kádár János – Csermanek János néven – 1912. május 26-án született Fiumében, egy cselédlány törvénytelen gyermekeként. Magyarország huszadik századi történelmének egyik legmeghatározóbb figurája lett. Már életében számos legenda övezte, ezek közül sok máig tartja magát a köztudatban. 

A mai évfordulón Klima Gyula, a Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti Kutatóközpontja igazgatójának írását közöljük.

Pomozi Péternek, az MKI Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontja igazgatójának a Magyar Szóban jelent meg legújabb publicisztikája.