Szerző

Tóth Anna Judit

Cím

Piroskától Paraszkéváig. Egy Árpád-házi szentekhez kötődő legenda a konstantinápolyi Pammakaristos templomból

Hivatkozás

Absztrakt: 

Jóllehet a XXI. századra a szakirodalom egységesen Piroskaként hivatkozik Szent László királyunk Eiréné néven bizánci császárnévá lett lányára, az eredeti magyar név azonban nem állapítható meg teljes bizonyossággal. Így a kutatástörténetben más nevek is felmerültek, úgy mint Prisca és Paraszkéva. Az utolsó kétszáz évben a hazai katolikus és görög rítusú hagyományban mindkét név magyar megfelelőjeként a Piroska volt használatos. Hans Dernschwam törökországi útibeszámolójában fennmaradt egy egészen egyedülálló adat, amely szerint a konstantinápolyi Pammakaristos templomban őrizték Szent Péntek ereklyéit, aki egy szerb királylány volt és Szent Imre herceg felesége. Az adat történetileg nem hiteles, azonban felmerül, hogy valamilyen, pontosan nem tisztázható kapcsolatban van akár Szent László lányának, akár Szent Imrének a hagyományával. A Szent Péntek név a sokáig Belgrádban őrzött Szent Paraszkéva ereklyékre utal. A szöveg alapján valószínűsíthető, hogy Dernschwam információit helyi, magyar nyelvű adatközlőktől szerezte, akik bizonyára Konstantinápolyban rabszolgaként élő magyarok voltak. Feltehető, hogy e csoport elég nagy létszámú volt ahhoz, hogy körükben kialakulhasson egy új, folklorisztikus legendaváltozat, amely a helyben számukra elérhető ortodox és szerb kötődésű kultuszhelyet összekötötte saját magyar hagyományaikkal.

Kulcsszavak:  Piroska, Szent Eiréné, Hans Dernschwam, Szent László lánya, Szent Imre felesége, konstantinápolyi Theotokos Pammakaristos templom, Szent Paraszkévé, Szent Péntek

Szerző

Teiszler Éva

Cím

Szent Királyok kultusza – Szent Királyok nemzetsége

Hivatkozás

Absztrakt: 

Szent István és a magyar Szent Királyok kultusza az európai királyszentek és dinasztikus szentek sorába illeszthető, attól mégis eltér. A magyar királyszentek és azok együttese már a 13. század végén jelentős reprezentációs szereppel bírt, létezésük propagálása a dinasztia és tagjainak fényét, jelentőségét emelte, a közéjük tartozás hangsúlyozása a keresztény szakralitás oldaláról erősítette az uralkodói legitimitást. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a Szent Királyok nemzetségéhez tartozás felváltotta vagy alapvetően megmásította volna az Árpádok dinasztiájához tartozás vérségi leszármazáson alapuló szemléletét.

Kulcsszavak:  Szent István, Szent László, Anonymus, turul-monda, Szent Királyok

Szerző

Szakálos Éva

Cím

A Szent László-legenda középkori ábrázolásai Gömör vármegyében

Hivatkozás

Absztrakt: 

Gömör templomainak középkori falképei többségében Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond korából származnak, közölük több Szent László legendáját ábrázolja, az ismert emlékek száma még az utolsó évtizedben is jelentősen bővült. A tanulmány bemutatja a már korábban is ismert, karaszkói, rimabányai és gömörrákosi falképeket. Ezek két csoportra oszthatók: a rimavölgyi templomok képein László király és rajta keresztül a lovagi eszmények ábrázolása áll a középpontban, a rákosi falkép-sorozaton a lányrablás motívuma háttérbe szorul, és a pogány legyőzése, a seregek harca kap nagyobb szerepet. A különbségek feltehetően a megrendelői kör különbségeinek következményei.  A tanulmány ezután bemutatja az újabban felfedezett és a kutatásban még kevésbé vizsgált falképeket. 2017-ben Kövi és Süvete templomaiban találták meg a Szent László legenda erősen sérült ábrázolásait, 2013-ban pedig Szilicén. A tanulmány kitér még a ma Gömör területére eső Hárskút egykori Szent László falképére, amelynek egykori létét egyedül Timon Sámuel erősíti meg.

Kulcsszavak: Szent László, Gömör, középkori falképek, új feltárások

Szerző

Sashalmi-Fekete Tamás

Cím

Egyedi sajátosságok a középkori székelyek Szent Lászlótiszteletében

Hivatkozás

Absztrakt: 

A középkori székelyek Szent László-kultuszának számos emléke maradt ránk. Templomaik középkori falképein a leányrabló kun legendája igen gyakori téma, a régi kályhacsempéken pedig csatabárdos portréit csodálhatjuk meg. A Szent László nevét viselő települések, neki szentelt templomok és a változatos helyi legendák bizonyítják töretlen népszerűségét. Alakja köré archaikus aspektusok fonódtak, amelyek a megelevenedő-feltámadó uralkodót, sebezhetetlen hőst, védelmező lovagkirályt, az égiek által kiválasztott harcost éppúgy megjelenítik, mint a gyógyító és életadó uralkodót vagy a táltost. A ma is élő székely és csángó szájhagyomány pedig a 15–16. századi történetírókkal és kulturális központokkal való szoros kapcsolódásra utal.

Kulcsszavak: Szent László, Szent László-legendaciklus, középkori freskók, archaikus uralkodókép, Szűz Mária vitéze, sebezhetetlenség,

Szerző

Fröhlichné Szanka Brigitta

Cím

A 11–12. századi feliratos emlékek katalógusa

Hivatkozás

Absztrakt: A Magyar Királyság 11–12. századi feliratos emlékanyagának kapcsán bemutatjuk a készülő online epigráfiai adatbázis egyes gyűjtőköreinek vizsgálati lehetőségeit. Továbbá a katalóguskészítés bizonyos kutatásmódszertani részfeladatait is ismertetjük. Mindezek által igazolni szeretnénk, hogy a magyarországi digitális epigráfiai adatbázis létrehozása elengedhetetlen kutatási segédlete lesz némely tudományterület (történettudomány, régészet, művészettörténet) feliratos tárgyakat érintő vizsgálatai során.

Kulcsszavak: epigráfia, online adatbázis, Szent László, Magyar Királyság, 11–12. század