Szerző

Papp Gábor

Cím

Adalékok a bolognai (Marsigli-féle) rovásemlék gyűjtési helyének kérdéséhez

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.OSI.2023.61

Absztrakt

E közlemény Marsigli 1690/91-es gyergyószárhegyi áttelelésének legendájával foglalkozik, melyet a szakirodalom a bolognai rovásemlék ottani eredetének egyik közvetett bizonyítékaként kezel. Marsigli valójában 1690. december közepétől 1691. február végéig Görgény várában tartózkodott. A cikk részletesen bemutatja Marsigli 1690/91-es erdélyi tartózkodását, valamint azokat a háborús eseményeket, amelyek arra ösztönözték a grófot, hogy az Erdélybe bevezető kárpáti szorosok 1690. október legvégén megkezdett lezárása után 1690. december közepén biztos helyre vonuljon vissza. Ennek kapcsán a közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a Veterani és Thököly csapatai közt 1691. január 2-án Törcsvárnál egyes publikációk által vélelmezett összecsapásra nem került sor. 

A cikk leírja, hogyan alakult ki Marsigli 1690/91-es gyergyószárhegyi áttelelésének legendája, bemutatja az ezzel kapcsolatos filológiai ellentmondásokat, illetve felsorakoztatja a Marsigli görgényi áttelelése melletti filológiai érveket, majd ennek közvetlen bizonyítékát is.

Tanulmány: itt

Szerző

Hosszú Gábor

Cím

Az írások mint sajátos mintarendszerek evolúciója

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.OSI.2023.31

Absztrakt

A Kárpát-medencében feltárt hun, avar és honfoglalás korszakokból származó 269 emberi maradvány teljes genomszintű elemzésével a jelenleg elérhető legnagyobb pontossággal sikerült rekonstruálni ezen korszakok népességtörténetét. A vizsgált minták teljes örökítőanyag-készletét a legmodernebb számítógépes algoritmusok segítségével hasonlítottuk össze közel 3000 ősi mintáéval, valamint Eurázsia összes ma élő népcsoportjának genomjával. Mindhárom korszakból sikerült azonosítani az első generációs bevándorlókat, a helybeli őslakosokat és az ezek keveredéséből leszármazottakat. Az eredmények azt igazolták, hogy az európai hunok egy része ázsiai hun felmenőktől származott, másik része pedig az útközben integrált szarmata és germán elemekből állt. A bevándorló avar elit genomösszetétele egyértelműen ősi mongóliai eredetre utalt, és a zsuanzsuan származás elméletét támogatta. A honfoglaló bevándorlók legnagyobb csoportja a manysik őseinek korai szarmatákkal és korai hunokkal történő keveredésből származott.

Szerző

Fehér Bence

Cím

Kétszavas > végű közlések: zamárdi tanulságok

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.OSI.2023.9

Absztrakt

A nagyszentmiklósi-szarvasi írással írt avar kori feliratok kombinatorikus elemzéséből úgy tűnik, általában egyazon nyelven íródtak, öt feliratnál nagyjából sejtjük a mondat felépítését is. Ennek alapján több jelről valószínűsíthető, hogy azoknak a ragozásban volt szerepük: köztük egy jel ( > ) feltehetőleg tárgyrag. Az utóbbi évben újabb feliratok kerültek elő a zamárdi avar temetőből, amelyek közül legalább négynél úgy tűnik, a nagyszentmiklósi jelkészletet használták. Három közülük nagyon rövid közlés, valószínűleg tulajdonosjelzés, de egyen egy kétszavas teljes mondat olvasható. A második szó > végződése megerősíti, hogy tárgyragról lehet szó, az első szó ) végződésének is vannak párhuzamai, ez elképzelhető, hogy felszólítás jele, de az utóbbira több más elképzelésünk is lehet: egyelőre nem bizonyos, melyik a helyes, illetve hogy csak egyféle betű szolgált-e a felszólítás jeléül, vagy több is.