A Magyarságkutató Intézet kiemelt kutatása során a székesfehérvári osszárium (csontkamra) több mint 400 genomjának elemzésével három új férfiági Árpád-házi vonalat azonosítottak, amivel kétséget kizáróan sikerült meghatározni II. (Vak) Béla király maradványait is. A genetikai adatok igazolják a dinasztia sztyeppei származását (R1a-Z93) és a honfoglaló elittel való kapcsolatait, emellett a dinasztikus házasságok révén északi, viking kori genetikai szálakat, valamint az idő előrehaladtával fokozatos európai integrációt mutatnak. Az interdiszciplináris áttörés a történelmi leírásokkal egybevágó genetikai alapú megjelenés-rekonstrukciók mellett hosszú távon megalapozza az azonosított uralkodók és főrangú személyek méltó újratemetését a székesfehérvári nemzeti emlékhelyen.
Gyarmati-Paor Zoltán, a Magyarságkutató Intézet médiareferense mutatta be legújabb regényét, az Arc/vonal című kötetet. A pódiumbeszélgetés résztvevői arra keresték a választ, miként találkozhat a tudomány és a szépirodalom, hogyan válhatnak a történeti, régészeti és archeogenetikai kutatások eredményei egy modern krimi–thriller–kalandregény szerves részévé.
A Magyarságkutató Intézet szeretettel várja az érdeklődőket a Szent Korona Est következő alkalmára, amely a magyar történelem egyik meghatározó korszakát, a Szent Korona visszaszerzéséhez vezető utat és Mátyás király koronázásának előzményeit állítja a középpontba.
A Magyarságkutató Intézet szeretettel várja az érdeklődőket 2026. június 17-én 17 órára a Magyar pásztorok zenei öröksége című zenés előadásra, amely a magyar pásztorkultúra különleges hangzó világába kalauzolja el a vendégeket. Az est előadói Dr. Agócs Gergely népzenekutató, az Intézet tudományos főmunkatársa és Nagy Gábor, az MKI tudományos segédmunkatársa lesznek.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezett pódiumbeszélgetést a Magyarságkutató Intézet, amelynek középpontjában a külhoni magyarság jelenkori helyzete, a tudományos élet lehetőségei és a nemzeti összetartozás megélésének különböző formái álltak.
A Kárpát-medencei magyarság honfoglalás- és kora Árpád-kori temetőinek legújabb kutatási eredményeit mutatták be a Magyarságkutató Intézet (MKI) június 2-án megrendezett tudományos konferenciáján. A rendezvényen régészek, archeogenetikusok és archeometriával foglalkozó kutatók ismertették azokat az új eredményeket, amelyek árnyalhatják a 10–11. századi magyarság temetőiről alkotott képünket.
Úrnapja – az oltáriszentség nagy, nyárkezdő ünnepe. Lassan az esztendő deléhez érkezünk, hisz elértünk júniusba, azaz Szent Iván havába. A Szentháromság vasárnapját követő csütörtököt emlegeti és ünnepli az Egyház, Úrnapjaként.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából különleges podcast-beszélgetéssel jelentkezik a Magyarságkutató Intézet. A műsor középpontjában az a kérdés állt, miként őrizte meg a magyar irodalom a nemzeti egységet a történelmi határok szétszakítása után, és hogyan válhatott a kultúra a nemzeti összetartozás egyik legerősebb hordozójává.
Szép hagyományt újított fel A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvénycikk, amely hőseink kultuszát ismét a nemzeti emlékezet részévé tette. E törvénycikk azonban nem csupán a XX. századi világháborúkban elesettekre, hanem ezeréves állami létünk védelmében elesett valamennyi katonára és civilre is kiterjesztette az emlékezést: „A magyarság hosszú, nehéz történelme során, különösen a honfoglalás és Szent István király ezer esztendővel ezelőtt történt államalapítása óta a haza megszámlálhatatlan fia és leánya harcolt fegyverrel vagy anélkül Magyarország, a magyar nemzet védelmében, illetve vállalt vértanúságot a hazáért. Tetteik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy fennmaradt a magyar nemzet és a magyar állam. A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének érzi, hogy tisztelettel adózzék azok emléke előtt, akik vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.”1
A magyar hősök emlékünnepét május utolsó vasárnapján tartják azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezve, akik az életüket áldozták Magyarországért. A Magyarságkutató Intézet podcastjának középpontjában a magyar hősök emlékezete, a hősiesség fogalma és történelmi hagyománya áll.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából rendez pódiumbeszélgetést a Magyarságkutató Intézet 2026. június 4-én. Az esemény arra keresi a választ, miként él tovább Trianon öröksége a magyar tudományos és kulturális kapcsolatokban, illetve hogyan járulhatnak hozzá a Kárpát-medence különböző régióiban dolgozó kutatók szakmai együttműködéseikkel és személyes kapcsolataikkal a nemzeti összetartozás élményének megerősítéséhez.
A történeti tudás nem múltba fordulás, hanem jövőépítés. Történelmünk azt mutatja, hogy a magyarság akkor tudott tartósan megerősödni nemcsak kulturális, hanem gazdasági értelemben is, amikor saját kulturális értékeit, önazonosságát tudatosan erősítette. A magyar őstörténet kutatása nem politikai jelszó, hanem nemzeti jelentőségű tudományos feladat – mondta a Demokratának dr. M. Lezsák Gabriella, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.
