A latin nyelv évszázadokon keresztül meghatározó volt a magyarországi művelődéstörténetben, így izgalmas kérdés, hogyan és milyen tankönyvekből sajátították el eleink ezt a különleges nyelvet.

Igen sajátságos módon látták el a mandzsu dinasztia megalapítójának, Nurhacsinak súlyos sebeit annak idején. A szokatlan „gyógymódra” nálunk is több példa akadt.

A Történész mestersége-sorozat eddigi beszélgetéseitől eltérően legutóbb olyan területről esett szó, ahol meglehetősen hiányos a történeti kutatások számára – a magyar őstörténet szempontjából is nélkülözhetetlen – hiteles írásos forrásanyag.

A XI – XII. században élt és uralkodott törvényalkotó királyainkról szóló eszmecserével folytatódik a Magyarságkutató Intézet beszélgetés-sorozata.

Folytatódik a Magyarságkutató Intézet tudományos előadás-sorozata az archeogenetikai kutatásokról.

A magyar néphagyományban a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja fontos esemény volt, ugyanis nagyjából ebben az időben oltották a gyümölcsfákat.

Milyen szerepe lehet az interdiszciplináris kutatási módszertannak a római kori régészetben? Erről beszélt Láng Orsolya régész, az Aquincumi Múzeum főmuzeológusa a Magyarságkutató Intézetben megrendezett tematikus workshopon.

Megszülettek a Magyarságkutató Intézet történelmi újrajátszóknak, történelmi hagyományőrzőknek kiírt fotópályázata eredményei.

Első hallásra ennél nem is lehet egyszerűbben megválaszolható kérdést feltenni: a szavakat általában külön írjuk le egymástól. Néha pedig egybe. Néha. De általában mikor is? Ezúttal a különírás-egybeírás alapeseteit vesszük sorra.