A Magyarságkutató Intézet klasszika-filológiai beszélgetéssorozata, Az írott szó titkai következő alkalmán Mátyás király alakja kerül a középpontba. A február 3-ai rendezvényen a korszak forrásait, szöveghagyományait és értelmezési lehetőségeit vizsgálják a filológia eszköztárával az ELTE és az MKI kutatói.
Hogyan segítheti egy ma is élő nomád társadalom megfigyelése az őskori és kora történeti közösségek értelmezését? Dr. Szabó Géza régész mongóliai terepkutatásai és személyes tapasztalatai révén mutatta meg, miként fonódik össze múlt és jelen Dzsingisz kán országában.
A Magyarságkutató Intézet pódiumbeszélgetés-sorozatának következő alkalmával a Szent Korona-eszme történeti és jogi összefüggései kerülnek fókuszba, különös tekintettel I. (Nagy) Lajos király uralkodására és szerepére a magyar állameszme formálódásában.
Február 11-én 17 órától a Magyarságkutató Intézet tudományos pódiumbeszélgetést rendez a Kitörés Napjáról. A rendezvény célja, hogy a korszak kutatói szakértői forrásokra, térképekre és hadtörténeti tényekre támaszkodva mutassák be Budapest ostromának egyik legdrámaibb epizódját.
A magyar kultúra napjának tiszteletére a Magyarságkutató Intézet podcast-beszélgetést ad közre, amelynek vendégei: Bán János, a Magyarország Babérkoszorúja-díjával kitüntetett, Herczeg Ferenc-díjas író, a Hunyadi János életét feldolgozó történelmi regénysorozat szerzője; és Takaró Mihály, a Széchenyi-díjas irodalomtörténész és József Attila-díjas költő egy páratlanul fontos kulturális jelenségnek, a történelmi regénynek szentelnek kiemelt figyelmet, s közben számos ismert vitakérdést is megválaszolnak.
A középkori Európa királyi udvaraiban meglepően sok magyar királylány töltött be meghatározó szerepet. A Magyarságkutató Intézetben bemutatott Sponsa mea, Regina nostra című kötet részben történeti portrékat rajzol, illetve azt is megmutatja, miként váltak ezek az asszonyok kulturális, szociális és szellemi mintákká új hazájukban.
A kiegyezés utáni Magyarország kulturális elitje tudatosan törekedett a nemzeti identitás megerősítésére, amelynek fontos eszköze volt a magyar nyelvű színház és a nemzeti karakter színpadi megjelenítése. Blaha Lujza alakja ebben a diskurzusban a magyar nő eszményített képét testesítette meg: egyszerre volt népies, erkölcsös, érzelmes és tehetséges. A róla kialakított kultusz így nem pusztán személyes népszerűségén, hanem a korszak nemzetépítő narratíváin is alapult. Közismert elnevezése, a „nemzet csalogánya” kifejezi a róla kialakított kultuszt.
A Magyarságkutató Intézet podcastsorozatának új epizódja a mohácsi csata emlékezetét vizsgálja, és azt, hogyan alakult a vereség jelentése az elmúlt évszázadokban.
A Magyarságkutató Intézet és a Magyar Művészeti Akadémia stratégiai együttműködésében, az általuk létrehozott szakmai munkacsoport irányításával újabb fontos állomásához érkezett az abasári, Aba Sámuelhez köthető szakrális nemzeti emlékhely koncepciójának kialakítása.
Hodinka Antalt az tette világhírű nyelvésszé, hogy ő volt az első tudós, aki a Kárpátok térségének ruszin nyelvjárásait rendszeresen, történeti forrásokkal és élő anyaggal együtt vizsgálta, majd bizonyította önálló történeti alakulását, ezzel nemzetközi szinten is új kutatási irányt adott. Addig a ruszin nyelvet az orosz egyik változatának tartották vagy szlovák-ukrán peremjelenségnek tekintették.
Hiába telt el több, mint három és fél évtized a rendszerváltoztatás óta, az 1989 előtti osztályharcos klisék a mai napig makacsul tartják magukat a nemzeti emlékezetben. Minden év január 12-én előkerül a régi kérdés: mit kerestünk a Donnál?!
A Magyarságkutató Intézet 2026-os évének első rendezvényeként január 13-án mutatja be a „Sponsa mea, Regina nostra” című tanulmánykötetet, amely a külföldre került magyar királylányok kultúraformáló szerepét vizsgálja a középkori Európában. A könyvbemutató kerekasztal-beszélgetése a dinasztikus házasságok politikai, kulturális és szellemi összefüggéseit állítja a középpontba.
