A Vizi László Tamás tudományos főigazgató-helyettes vezette műhelybeszélgetés résztvevői Csikány Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese,
Lázár Balázs, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Kutató Osztályának vezetője és Nagy-Luttenberger István, Intézetünk tudományos főmunkatársa voltak. A szatmári békétől az utolsó Habsburg-török háborút lezáró szisztovói békéig tartó korszakot áttekintő diskurzus érintette a 18. században többféleképpen értelmezhető Magyarország fogalmat, az ország Habsburg Monarchiába való illeszkedésének hadügyi vetületét, a hadkiegészítés témakörét, és a hadügy tekintetében létező törvényi szabályozásokat is.
Az elmúlt évszázadban a holland és a magyar nemzet jelét adta együttérzésének és segítőkészségének. Ilyen alkalom volt, amikor az 1956-os magyar forradalom vérbe fojtása után Amszterdam polgárai a Sztálinról elnevezett utca névtábláját leverték, és azt a szabadságharcosok heroikus küzdelme nyomán Szabadság útnak nevezték el. Illetve a holland szolidaritási tüntetések mellett a szovjet típusú diktatúra megtorlásai elől több ezer magyar menekültet fogadtak be.
A Karc FM „Kortalan” című, vasárnaponként jelentkező műsorában Petz Margó vendége volt Németh Zsolt, az Eszmetörténeti Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. A szerző elmondta: a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent „A fény útján – Tanulmányok Árpád-kori templomainkról” című multidiszciplináris szemléletű kötet értekezései a kevéssé kutatott, de az Árpád-korban kiemelt jelentőséggel bíró fények mozgásának szerepét dolgozzák fel. Szó esett a kutató által bevezetett és definiált, az algyógyi és a bényi körtemplomokban megfigyelt és megtervezetten létrehozott kettős fényvetülés jelenségéről, a tarnaszentmáriai és veleméri templomok képi üzeneteiről, valamint a II. Géza király által alapított ispotályos rend legkorábbi templomairól is.
Kezdetét vette a Magyarságkutató Intézet „Magyar Őstörténeti Műhelybeszélgetés - Honalapítók, Királyok, Magyarok” elnevezésű, Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere fővédnökségével zajló tudományos konferenciája. Az előadássorozatot Vizi László Tamás, Intézetünk tudományos főigazgató-helyettese nyitotta meg. A műhelybeszélgetés témái három szekcióban dolgozták fel a korai magyar történet archeogenetikai, régészeti, nyelvészeti és népzenei vonatkozású kutatási eredményeit.
Trianon 101 – Mikes 70 tanulmányi napon az Ichtus Kerkben tartott előadást Pánczél Károly országgyűlési képviselő a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnöke és Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, akik az esemény szervezője, Urbán Ákos (Hollandiai Magyar Szövetség) meghívására érkeztek Hollandiába.
220 éve ezen a napon hunyt el Vályi András (másként Vályi K. András), pedagógus, földrajztudós, a XVIII. századi magyar művelődéstörténet egyik emblematikus személyisége, a Pesti Egyetemen a magyar nyelv első tanára. Vályi András 1764-ben született Miskolcon, tanulmányait szülővárosában és Lőcsén végezte. Kiemelkedő nyelvismeretét a német egyetemekről hazakerült tanárainak is köszönhette, tanulmányai végéhez közeledve anyanyelve mellett szlovákul, latinul, németül, franciául és olaszul is beszélt. 1784-ben tanárai buzdítására a lőcsei iskolában kezdett tanítani. Lőcsén ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, aki a kassai nemzeti iskola tanítójának, majd tanfelügyelőnek nevezte ki őt.
A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését.
A Vizi László Tamás tudományos főigazgató-helyettes vezette műhelybeszélgetés résztvevői Csikány Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese,
Lázár Balázs, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Kutató Osztályának vezetője és Nagy-Luttenberger István, Intézetünk tudományos főmunkatársa voltak. A szatmári békétől az utolsó Habsburg-török háborút lezáró szisztovói békéig tartó korszakot áttekintő diskurzus érintette a 18. században többféleképpen értelmezhető Magyarország fogalmat, az ország Habsburg Monarchiába való illeszkedésének hadügyi vetületét, a hadkiegészítés témakörét, és a hadügy tekintetében létező törvényi szabályozásokat is.
220 éve ezen a napon hunyt el Vályi András (másként Vályi K. András), pedagógus, földrajztudós, a XVIII. századi magyar művelődéstörténet egyik emblematikus személyisége, a Pesti Egyetemen a magyar nyelv első tanára. Vályi András 1764-ben született Miskolcon, tanulmányait szülővárosában és Lőcsén végezte. Kiemelkedő nyelvismeretét a német egyetemekről hazakerült tanárainak is köszönhette, tanulmányai végéhez közeledve anyanyelve mellett szlovákul, latinul, németül, franciául és olaszul is beszélt. 1784-ben tanárai buzdítására a lőcsei iskolában kezdett tanítani. Lőcsén ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, aki a kassai nemzeti iskola tanítójának, majd tanfelügyelőnek nevezte ki őt.
Az elmúlt évszázadban a holland és a magyar nemzet jelét adta együttérzésének és segítőkészségének. Ilyen alkalom volt, amikor az 1956-os magyar forradalom vérbe fojtása után Amszterdam polgárai a Sztálinról elnevezett utca névtábláját leverték, és azt a szabadságharcosok heroikus küzdelme nyomán Szabadság útnak nevezték el. Illetve a holland szolidaritási tüntetések mellett a szovjet típusú diktatúra megtorlásai elől több ezer magyar menekültet fogadtak be.
Trianon 101 – Mikes 70 tanulmányi napon az Ichtus Kerkben tartott előadást Pánczél Károly országgyűlési képviselő a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnöke és Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, akik az esemény szervezője, Urbán Ákos (Hollandiai Magyar Szövetség) meghívására érkeztek Hollandiába.
A megállapodást Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora személyes látogatása alkalmával írták alá a vezetők. Horváth-Lugossy Gábor, Intézetünk főigazgatója a megállapodás alkalmával tájékoztatta Rektor urat a Szent László kutatásokról, a Szent László, a Lovakirály történelmi zenés műben való közreműködésről, és a Szent László Zarándokút tudományos hátterének kidolgozásáról.
