Az 1849. július 2-án a császári-királyi fősereggel vívott második komáromi csatában Görgei Artúr vezérőrnagy kis híján odaveszett, báró Julius Jacob von Haynau táborszernagy csapatai pedig Komárom alatt maradtak. Görgei napokig élet és halál között lebegett, miközben az új haditerv értelmében a feldunai hadsereget le kellett volna vezetni Szegedre. Erre helyettese, Klapka György vezérőrnagy későn szánta el magát, így az 1849. július 11-i harmadik komáromi csatában – amely a szabadságharc legvéresebb összecsapásaként ismert – már nem tudott áttörni a császári főseregen.
A Magyarságkutató Intézet Beszélgetések a Szent Koronáról című podcastsorozatának legújabb epizódja ismét a magyar államiság legfontosabb jelképének történetét és fizikai valóságát vizsgálja. A sorozat különlegessége, hogy a Szent Koronát nem csupán történelmi vagy szakrális emlékként mutatja be, hanem tárgyi valójában, a rajta megfigyelhető változások, sérülések és átalakítások tükrében is elemzi.
A régi ember számára az egész világ egyetlen eleven, szerves rendszer, a gabona pedig maga az élet, amely minden egyes szemében is az evangéliumi élő kenyér. Talán éppen ezért az aratás, de egyáltalán, a mag útja ott van a népi orvoslásunk gyakorlatában is.
A visegrádi királyi palota adott otthont a Szent György Lovagrend Tudományos Tagozata által szervezett XXXII. Dr. Bárdos István Nyári Egyetemnek, amelynek központi témája idén a Szent György Lovagrend megalapításának 700. évfordulója volt. A jubileumi rendezvény méltó módon idézte fel az első világi lovagrend történetét, valamint a középkori magyar államiság és lovagi kultúra örökségét.
A Chinese Association for International Understanding (CAFIU) által koordinált világkonferencia-sorozat a terület egyik legjelentősebb globális fóruma, amely a tudományos diskurzus mellett a kulturális diplomácia eszközeként is működik. Ezen eseményre és a kapcsolódó rendezvényekre Dr. Buslig Szonja Andrea, a Magyarságkutató Intézet Eurázsiai Kapcsolatok Kutatóközpontjának vezetője kapott meghívást.
A Magyarságkutató Intézetben megrendezett Szent Korona-eszméről és tanról szóló kerekasztal-beszélgetés sorozat aktuális része ezúttal a 15. század sorsfordító eseményeit, a Szent Korona külföldre kerülésének történetét, valamint a korona visszaszerzéséért folytatott politikai és jogi küzdelmeket állította a középpontba.
Több alkalommal beszámoltunk már az abasári ásatások során a korai templomhoz csatlakozó kápolnában 2007-ben kibontott, majd 2024-ben azonosított személy sírjáról, az annak kapcsán felmerülő kérdésekről és értelmezési lehetőségekről. Egy lépéssel most ismét közelebb kerültünk történetének rekonstruálásához.
A nyári napforduló az év egyik legjelentősebb fordulópontja, amelyhez a magyar hagyományvilágban számos szokás, hiedelem és közösségi ünnep kapcsolódik. A Szent Iván-éji tüzek, a termékenység- és egészségvarázsló szertartások, valamint a népi emlékezetben fennmaradt mondák egyaránt arról tanúskodnak, hogy eleink különös figyelemmel kísérték a természet rendjének e kiemelkedő pillanatát.
A Magyarságkutató Intézet rendkívüli pódiumbeszélgetésen mutatta be legújabb archeogenetikai kutatási eredményeit, amelyek újabb mérföldkövet jelentenek az Árpád-ház történetének feltárásában. A rendezvény középpontjában az a nemzetközi jelentőségű tudományos áttörés állt, amelynek eredményeként a kutatóknak sikerült azonosítaniuk II. (Vak) Béla magyar király földi maradványait, valamint további két, férfiági Árpád-házi leszármazottat.
A Magyarságkutató Intézet sajátos hangszerbemutató előadói estjén a magyar pásztorkultúra egyik legértékesebb, ugyanakkor kevéssé ismert öröksége került a középpontba. A Magyar pásztorok zenei öröksége című rendezvény előadói Agócs Gergely néprajzkutató és népzenész, valamint Nagy Gábor néprajzkutató, a Magyarságkutató Intézet Néprajzi Kutatóközpontjának munkatársai voltak.
1849 júniusában a császári-királyi csapatok mellett a cári intervenciós erők is Magyarhonra törtek, és megkezdődött a nemzet élethalálharca. Görgei Artúr tábornok arra törekedett, hogy még az orosz csapatok beérkezése előtt megverje a báró Julius Jacob von Haynau táborszernagy parancsnoksága alatti császári-királyi fősereget a Vág vidékén. A nyári hadjárat első szakaszában – 1849. június 16-án – a feldunai hadsereg jobbszárnyán indított támadás során a II. hadtest Királyrév–Zsigárd között sikereket ért el, ám az ellenség visszanyomta Asbóth Lajos ezredes hadtestét.
A Magyarságkutató Intézet 2026. június 17-én 18 órától rendkívüli pódiumbeszélgetést rendez abból az alkalomból, hogy a közelmúltban nemzetközi jelentőségű tudományos eredmény látott napvilágot az Árpád-ház kutatásával kapcsolatban.
