A Dzsingisz kán által megalapított Mongol Birodalom hirtelen emelkedett fel a 13. század elején, és igázott le hatalmas területeket Kínától Európáig. A közkeletűen tatároknak nevezett mongolok az 1220-as évektől kezdődően vezettek hadjáratokat a kunok és a Kijevi Rusz államalakulatai ellen, majd 1235-ös nagygyűlésükön úgy döntöttek, hogy megindítják az úgynevezett nagy nyugati hadjáratukat is, amelynek elsődleges célja a Magyar Királyság elfoglalása volt.

Milyen történelmi és lelki folyamatok hívták életre a Székely Himnuszt, és miként vált az összmagyarság egyik legfontosabb közösségi énekévé? A Magyarságkutató Intézet podcast-beszélgetése a 2026-os kiállítás és tudományos konferencia kapcsán tárja fel a mű keletkezésének és utóéletének történetét.

Miként formálja a költészet a nemzeti önazonosságot, és hogyan él tovább a magyarság élménye a nagy nemzeti sorsversekben? A Magyarságkutató Intézet legújabb epizódja a Költészet Napja alkalmából a magyar irodalom kiemelkedő alkotásain keresztül vizsgálja a nemzeti sorskérdések és a költészet kapcsolatát – közérthetően, mégis tudományos igénnyel.

Az országgyarapítások eredményeként 1940 végére a Magyar Királyság közép-európai hatalommá növekedett, ám politikai mozgástere mindegyre szűkebbé vált, hiszen a területi revíziót a Harmadik Birodalomnak és Olaszországnak köszönhette, a megújuló világháborúban pedig a tengelyhatalmak az angolok ellen küzdöttek, akikkel gróf széki Teleki Pál miniszterelnök igyekezett jó kapcsolatot fenntartani, de az 1941 márciusának végén kirobbant jugoszláv krízis alkalmával két tűz közé került.

Március utolsó napjaiban Sashalmi-Fekete Tamás, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő-szakértője előadókörúton vett részt Erdélyben és a Partiumban. A történész rövid idő alatt több rangos tudományos rendezvényen képviselte az intézetet, és mintegy kétezer kilométert megtéve ismertette legújabb kutatási eredményeit.

Milyen szerepet töltenek be a nyelvjárások a mai magyar nyelvben, és hogyan járulnak hozzá a helyi identitás megőrzéséhez? Az Évezredek órája legújabb adása a Magyar Nyelvjárások Napja 2021–2022 című tanulmánykötet kapcsán vizsgálja a nyelvjárások helyzetét, tudományos és közéleti összefüggéseit.

A húsvét másodnapjától fehérvasárnapig tartó időszak hagyományos neve a fehérhét A görögkatolikus testvéreink pedig fényes hétnek nevezik, – népiesen pedig komázó vagy mátkázó hétként is emlegetik. Némely vidéken szokás volt, hogy a farsang óta férjhez ment fiatalasszonyok fehérvasárnapon menyasszonyi ruhájukban mentek a szentmisére, de koszorú és fátyol nélkül.

Húsvét alkalmából különkiadással jelentkezik a Magyarságkutató Intézet podcastje, amelyben a vallási és népi hagyományok összefonódását, valamint az ünnephez kapcsolódó szokások változását járják körül a meghívott szakértők.

Népünk hagyománya megőrzött egy, a nagyhétre szóló, középkori eredetű imádságot. Jézus és Mária párbeszéde ez, az ő búcsúzásuk, melynek során Jézus elmondja édesanyjának, mi vár rá a húsvétot megelőző hét napjain. Ez az énekelt imádság egyik leggyakoribb változata így szól a nagycsütörtök eseményéről: „Hát nagy zöld-csütörtökön, / óh Szent Fiam mit fogsz tenni? / Akkor anyám hamis Júdás, / engem harminc pénzen elád…”

1849 dicsőséges tavasza. Hatvan (április 2.), Tápióbicske (április 4.), Isaszeg (április 6.), Vác (április 10.), Nagysalló (április 19.), Komárom (április 26.) és Budavára (május 21.). Az 1848/1849. évi magyar szabadságharc legszebb pillanatai.

Újkígyós, Csanádapáca s a többi környékbeli szegedi eredetű magyar település sajátos, régies vallásosságát a Szeged-környéki katolikus világból hozta magával. Tudjuk, hogy a XVI. század elején országosan elterjedt protestantizmus a székelyföldi Csík és néhány vele határos székely terület népén kívül csak a „szögedi nemzetöt” hagyta lelkileg érintetlenül.

Háromszázötven éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, a magyar történelem egyik meghatározó személyisége, a szabadságharc vezéralakja. A kerek évforduló alkalmából a Magyarságkutató Intézet podcastbeszélgetésben idézi fel a fejedelem életútját, valamint a korszak történelmi és emlékezeti jelentőségét.