A Magyarságkutató Estek keretében folytatjuk kerekasztal-sorozatunkat a Szent Korona Tanról.
A fenti címmel folytatja időbeli utazását a Magyarságkutató Intézet a hunok nyomában.
Közel harminc egyesület, szervezet, valamint magánszemély adott be pályamunkát a Magyarságkutató Intézet felhívására.
Videósorozatunkban kutatóink vallanak önmagukról, kutatási területükről, eredményeikről és céljaikról. Ismerjék meg őket önök is!
Miután a mongolok hatalmuk alá hajtották a kínai területeket, a telet Pekingben töltötték, a nyarat viszont a mongol pusztában lévő hűvösebb rezidencián.
Ha bárkit megkérünk, hogy sorolja fel a magyar helyesírás legproblémásabb területeit, biztos, hogy nagyon hamar megemlíti a földrajzi neveket.
1999-ben nyilvánította az UNESCO közgyűlése február 21-ikét az anyanyelv nemzetközi napjává, hogy felhívják a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére.
A történész mestersége című beszélgetéssorozat második alkalmával dr. B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója és dr. Balogh Mátyás mongolista-sinológus beszélgetett a steppe történeti forrásaiként értékelhető kínai évkönyvekről.
Tizenegy évvel a szabadságharc leverése után, amikor a politikai kiegyezésnek még a jelei sem mutatkoztak, a „néma ellenállás” testet, pontosabban ruhát öltött.
