2026. március 2-án a Magyarságkutató Intézet telt házas rendezvényén neves történészek és kutatók arra vállalkoztak, hogy átfogó képet adjanak a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó időszakáról. A nagy érdeklődés mellett zajló konferencián a szakértők rámutattak arra, hogy a Horthy-korszak politikai berendezkedése, gazdasági intézkedései, revíziós törekvései, katonapolitikája és kulturális programjai ma is élénk vitákat váltanak ki, ugyanakkor számos tanulsággal szolgálnak a jelen számára is. A konferenciasorozat a későbbiekben folytatódik.
I. (Nagy) Lajos, a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb uralkodója 1326-ban született, így 2026-ban születésének 700. évfordulóját ünnepelhetjük. A Magyarságkutató Intézet podcastja felidézi a lovagkirályként ismert uralkodó történelmi alakját, politikai és kulturális örökségét, valamint azt, hogy milyen üzenetet hordozhat uralkodása a mai kor számára.
Az Évezredek órája podcast második évadának harmadik részében a középkori Magyar Királyság külföldre került királylányainak történetét és európai hatását járják körül a beszélgetés résztvevői. Az adás középpontjában a Sponsa mea, Regina nostra című tanulmánykötet áll, amely új megvilágításba helyezi a dinasztikus házasságokban szerepet vállaló magyar királylányok történelmi és kulturális örökségét.
Február 24-én este különleges hangulatú rendezvényre került sor a Magyarságkutató Intézet konferenciatermében. Az Anyanyelvek Nemzetközi Napja alkalmából szervezett esten kutatók, diplomaták és művészek keresték a választ arra a kérdésre, hogy hogyan őrizhetjük meg közös kincsünket, a magyar nyelvet a Kárpát-medencében és a távoli diaszpórában.
A Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapján két, egymásra reflektáló podcast-beszélgetéssel jelentkezik a Magyarságkutató Intézet. Az első részben Nyári Gábor és Bognár Zalán, a másodikban Mező Gábor és Földváryné Kiss Réka osztják meg gondolataikat a kommunista diktatúra működéséről és örökségéről. A műsor mindkét epizódját Toót-Holló Tamás vezeti.
Az Évezredek órája a Magyarságkutató Intézet podcastsorozata, amelyben a második évad második epizódja a tizenöt éves háború „száguldó riportere”, Ciro Spontone történelmi művéről, a magyar királyok cselekedeteit bemutató krónikájáról szól.
Február 18-án a Magyarságkutató Intézet Keleti est sorozatának legújabb rendezvénye egy elmélyült hangulatú, különleges zenei és történelmi utazásra invitálta a közönséget. Az eseményen a baskír és a magyar népzene rejtelmeibe, valamint a nomád társadalmak vándorlásainak történetébe nyerhettünk betekintést.
Február 10-én a Magyarságkutató Intézet és a Kortárs Női Reflexiók Fóruma közös szervezésében folytatódott a nagy sikerű Babba Mária-beszélgetéssorozat. Az esten a teológiai és történeti megközelítés mellett ezúttal a művészet erejével és személyes élettapasztalatok segítségével keresték a szakértők a választ arra a kérdésre, hogy a Boldogasszony-tisztelet mit jelent ma a magyarság számára, és hogyan válik a hagyomány élő valósággá a 21. században.
„A kitörésben részt vett katonák, illetve civilek, bár szinte lehetetlen küldetésben vettek részt, de hősök voltak, és egy napon említhetők Zrínyi-szigetvári, illetve Szondi drégelyvári hőseivel.” – mondta M. Lezsák Gabriella főigazgató február 11-én, a Magyarságkutató Intézet tudományos pódiumbeszélgetésén, amely Budapest ostromának egyik legdrámaibb eseményét, az 1945. februári budavári kitörést vizsgálta. A rendezvény célja az volt, hogy levéltári források, hadtörténeti adatok, térképi rekonstrukciók és visszaemlékezések alapján, a korabeli élethelyzeteket szem előtt tartva adjon hiteles képet a történtekről.
1945. február 11-én a Festung Budapest védői kétségbeesett kísérletet tettek arra, hogy a szovjet csapatok gyűrűjét áttörve, fegyverrel küzdjék vissza magukat a saját vonalakig. Két nappal később a Vörös Hadsereg budapesti hadműveleteinek végéről szóltak a híradások és Malinovszkij marsall, hogy igazolja, miért ragadt le Budapesten hadseregcsoportjával, kozmetikázott jelentésében 138.000 hadifogolyról számolt be, holott a valóságban mintegy 40.000 német és magyar katonát ejthettek foglyul. E kegyes hazugság azonban több mint 100.000 budapesti és környékbeli civil kálváriáját eredményezte csak azért, hogy a marsall ne legyen kegyvesztett Sztálinnál.
Február elején két rangos helyszínen – az Országos Széchényi Könyvtárban és a Gödöllői Királyi Kastélyban – folytatódott a „Sponsa mea, Regina nostra” című programsorozat. A Magyarságkutató Intézet (MKI) közreműködésével megvalósult események az Árpád-házi királylányok európai szerepét és civilizatorikus jelentőségét állították a középpontba.
A Magyarságkutató Intézet és az Anyanyelvápolók Szövetsége közös előadói estet rendez az Anyanyelvek Nemzetközi Napja alkalmából 2026. február 24-én 18 órától az MKI konferenciatermében. A program a magyar nyelv helyzetét, a diaszpóra nyelvhasználatát és a kulturális örökség élő hagyományait állítja középpontba.
