A Magyarságkutató Intézet podcastsorozatának új epizódja a mohácsi csata emlékezetét vizsgálja, és azt, hogyan alakult a vereség jelentése az elmúlt évszázadokban.
A Magyarságkutató Intézet és a Magyar Művészeti Akadémia stratégiai együttműködésében, az általuk létrehozott szakmai munkacsoport irányításával újabb fontos állomásához érkezett az abasári, Aba Sámuelhez köthető szakrális nemzeti emlékhely koncepciójának kialakítása.
Hodinka Antalt az tette világhírű nyelvésszé, hogy ő volt az első tudós, aki a Kárpátok térségének ruszin nyelvjárásait rendszeresen, történeti forrásokkal és élő anyaggal együtt vizsgálta, majd bizonyította önálló történeti alakulását, ezzel nemzetközi szinten is új kutatási irányt adott. Addig a ruszin nyelvet az orosz egyik változatának tartották vagy szlovák-ukrán peremjelenségnek tekintették.
Hiába telt el több, mint három és fél évtized a rendszerváltoztatás óta, az 1989 előtti osztályharcos klisék a mai napig makacsul tartják magukat a nemzeti emlékezetben. Minden év január 12-én előkerül a régi kérdés: mit kerestünk a Donnál?!
A Magyarságkutató Intézet 2026-os évének első rendezvényeként január 13-án mutatja be a „Sponsa mea, Regina nostra” című tanulmánykötetet, amely a külföldre került magyar királylányok kultúraformáló szerepét vizsgálja a középkori Európában. A könyvbemutató kerekasztal-beszélgetése a dinasztikus házasságok politikai, kulturális és szellemi összefüggéseit állítja a középpontba.
A Magyarságkutató Intézet podcastsorozatának legújabb epizódja Mátyás király udvarának és országának virágzó reneszánsz kultúrájába enged betekintést – két különleges szövegvilág segítségével. Mátyás király besokallt egy nápolyi lóidomártól, s talán okkal tarthatott egy kartauzi szerzetestől...
Az új év első napjától naponta hallható egy rövid, mégis tartalmas rádiós megszólalás, amely a magyar történelem, kultúra és szellemi élet kiemelkedő alakjainak gondolataiból merít. A Magyar útravaló című minisorozat a Magyarságkutató Intézet és a Kossuth Rádió együttműködésében valósul meg, és az év minden estéjén, kiemelt hallgatottsági idősávban jelentkezik, Dörner György tolmácsolásában.
István napokon víg mulatság helyszíne volt a XIX. század végén a tiszaszőlősi Elek ház. A földbirtokos vagyonának eredete dokumentumok és hiteles iratok hiányában máig kérdéses, adakozó kedvét, vendégszeretetét viszont megőrizte egy emlékirat és egy tréfás népballada.
Történelmünk egyik legkilátástalanabb karácsonya volt 1944-ben. December 24-én a „gépesített tatárjárás” gyűrűt vont Budapest körül és a „vörös áradat” hazánk nagyobb részét már uralma alá hajtotta. A magyar fővárosban rekedt mintegy 800.000 civil, valamint a Festung Budapest 70–79.000 magyar és német védője hiába fohászkodott az Istenhez… Azon a Szentestén a Mennyből az angyal és a Stille Nacht zenei kísérete angyali helyett pokolivá vált, hiszen azt a bosszúszomjas és zsákmányéhes Vörös Hadsereg lövegei és Sztálin-orgonái szolgáltatták.
Az Évezredek órája legújabb epizódjában a harminc éven át uralkodó II. András király alakját rajzolják meg a történészek, nem kerülve meg uralkodónk ellentmondásos személyiségének kérdéseit sem. A beszélgetés középpontjában két, máig maradandó jelentőségű okirat áll: a magyar nemesség jogait rögzítő Aranybulla, valamint az erdélyi szászok kiváltságait szabályozó Andreanum.
Televíziós és rádiós sorozatok indulnak januártól a közmédia több csatornáján a Magyarságkutató Intézet közreműködésével. M. Lezsák Gabriella főigazgató ezt az M5 Librettó című műsorában jelentette be.
A Babba Mária tiszteletének történeti, néprajzi és vallásantropológiai összefüggéseit járta körül a Magyarságkutató Intézet új, négyrészes beszélgetéssorozatának nyitó alkalma, amelyet 2025. december 11-én rendeztek meg az Intézet székházában.
