A húsvét másodnapjától fehérvasárnapig tartó időszak hagyományos neve a fehérhét A görögkatolikus testvéreink pedig fényes hétnek nevezik, – népiesen pedig komázó vagy mátkázó hétként is emlegetik. Némely vidéken szokás volt, hogy a farsang óta férjhez ment fiatalasszonyok fehérvasárnapon menyasszonyi ruhájukban mentek a szentmisére, de koszorú és fátyol nélkül.

Népünk hagyománya megőrzött egy, a nagyhétre szóló, középkori eredetű imádságot. Jézus és Mária párbeszéde ez, az ő búcsúzásuk, melynek során Jézus elmondja édesanyjának, mi vár rá a húsvétot megelőző hét napjain. Ez az énekelt imádság egyik leggyakoribb változata így szól a nagycsütörtök eseményéről: „Hát nagy zöld-csütörtökön, / óh Szent Fiam mit fogsz tenni? / Akkor anyám hamis Júdás, / engem harminc pénzen elád…”

1849 dicsőséges tavasza. Hatvan (április 2.), Tápióbicske (április 4.), Isaszeg (április 6.), Vác (április 10.), Nagysalló (április 19.), Komárom (április 26.) és Budavára (május 21.). Az 1848/1849. évi magyar szabadságharc legszebb pillanatai.

Újkígyós, Csanádapáca s a többi környékbeli szegedi eredetű magyar település sajátos, régies vallásosságát a Szeged-környéki katolikus világból hozta magával. Tudjuk, hogy a XVI. század elején országosan elterjedt protestantizmus a székelyföldi Csík és néhány vele határos székely terület népén kívül csak a „szögedi nemzetöt” hagyta lelkileg érintetlenül.

Március 25-e van, Urunk Megtestesülésének Hírüladása főünnep, melyet napra pontosan karácsony előtt kilenc hónappal ülünk meg. Az ünnep általánosan használt magyar megnevezése Gyümölcsoltó Boldogasszony.

A „csudáknak évében”, 1848/1849-ben a 176 ezres lélekszámú Jászkun Kerület jócskán erején felül teljesített. A Csehországból hazaszökő császári-királyi 12. Nádor-huszárezred mellett nyeregbe ültette a 14. Lehel-huszárezredet, kiállította a 24. fehérsipkás és a 65. honvédzászlóaljat, de újoncai más honvéd csapattestekhez is kerültek – végül 1849 májusától Kossuth utasítására csakis a huszárokhoz –, ily módon legalább 6–7000 katonát adott a honvédseregnek, s legalább ugyanennyi nemzetőrt és népfelkelőt mozgósított, amikor erre parancs érkezett.

A Savaria Múzeum és a Magyarságkutató Intézet együttműködésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a terület tulajdonosainak és a Jurisics Mezőgazdasági Zrt. egyetértő hozzájárulásával kezdődhetett meg Kőszeg-Kőszegfalvi rétek honfoglalás kori temetőjének hitelesítő feltárása.

A Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapján két, egymásra reflektáló podcast-beszélgetéssel jelentkezik a Magyarságkutató Intézet. Az első részben Nyári Gábor és Bognár Zalán, a másodikban Mező Gábor és Földváryné Kiss Réka osztják meg gondolataikat a kommunista diktatúra működéséről és örökségéről. A műsor mindkét epizódját Toót-Holló Tamás vezeti.

1945. február 11-én a Festung Budapest védői kétségbeesett kísérletet tettek arra, hogy a szovjet csapatok gyűrűjét áttörve, fegyverrel küzdjék vissza magukat a saját vonalakig. Két nappal később a Vörös Hadsereg budapesti hadműveleteinek végéről szóltak a híradások és Malinovszkij marsall, hogy igazolja, miért ragadt le Budapesten hadseregcsoportjával, kozmetikázott jelentésében 138.000 hadifogolyról számolt be, holott a valóságban mintegy 40.000 német és magyar katonát ejthettek foglyul. E kegyes hazugság azonban több mint 100.000 budapesti és környékbeli civil kálváriáját eredményezte csak azért, hogy a marsall ne legyen kegyvesztett Sztálinnál. 

Tegnap volt a magyar Sion gondolat reformkori építészeti megvalósítását bemutató kötet könyvbemutatója és az ahhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés a Magyarságkutató Intézetben. Az est középpontjában Esztergom szakrális és nemzeti szerepe, Rudnay Sándor öröksége, valamint a hagyomány és megújulás kérdése állt.