Tizennégy ország huszonöt kutatója vett részt a Magyarságkutató Intézet szeptember 16–17-én megrendezett kétnapos nemzetközi nyelvpolitikai konferenciáján. Az Európa és Eurázsia különböző térségeiből érkezett szakemberek az államnyelvek és kisebbségi nyelvek helyzetét, a nyelvi jogokat, az anyanyelvi oktatást, a veszélyeztetett nyelvek megőrzésének lehetőségeit, a nyelvi standardizáció kérdéseit, valamint a globalizáció és a digitális világ nyelvhasználatra gyakorolt hatásait vizsgálták.

Az 1942. június 28-án megindított német offenzívában (Operation Blau) részt vevő magyar királyi 2. honvéd hadsereg július derekára elérte a Don folyó nyugati partját. Vele szemben a szovjet 6. hadsereg három hídfőállást épített ki, amelyekért július 18-tól kezdve véres harcok folytak. Augusztus 30-ig mindhárom hídfőállás (Uriv–Sztorozsevoje, Korotojak, Scsucsje–Perejeshaja) ellen két-két magyar támadás indult, de számottevő eredmény nélkül. A csata szeptember 16-ig tartott.

Milyen nyomokat hagytak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményei a Szent Koronán és a koronázási jelvényeken? Miért kellett feltörni a koronaládát, hogyan kerültek a jelvények az orsovai mocsárba, és milyen állapotban találták meg őket négy évvel később? A Magyarságkutató Intézet Beszélgetések a Szent Koronáról című pódiumbeszélgetés-sorozatának negyedik részében történészek és a műszaki tudományok képviselői együtt keresték a választ a magyar történelem egyik legfontosabb ereklyéjének máig tisztázatlan kérdéseire.

Szeptember 25-én a Magyarságkutató Intézet is csatlakozik a Kutatók Éjszakája programsorozatához. Az érdeklődőket 17 órától előadásokkal, kutatói beszámolókkal, kiállítással és látványos bemutatókkal várjuk az Andrássy úti székházban.

Augusztusban Mongólia fővárosában, Ulánbátorban rendezték meg az International Association for Mongolian Studies XIII. nemzetközi konferenciáját. A nagyszabású tudományos eseményen a Magyarságkutató Intézetet Tóth Zsolt, a Nyelvtörténeti és Nyelvtervezési Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa képviselte.

Mónus József László (Farkas), a Magyarságkutató Intézet hagyományőrző íjász munkatársa messzebbre lőtt, mint valaha bárki a kategóriájában korábban. A nevadai Smith Creek kiszáradt tómedrében augusztus 29-én kezdődött távlövő íjászversenyen 1063,59 méterre juttatta nyílvesszőjét, ezzel 80 centiméterrel túlszárnyalva a 29 éve fennálló világrekordot.

A mai Kína területén, a Muu Us-homokföld peremén állnak Tongwancheng, az egyetlen feltárt, xiongnu néphez köthető főváros romjai. A több mint 1600 éves város története különleges betekintést enged a sztyeppei és letelepedett kultúrák találkozásába, miközben kutatása a hun–xiongnu örökség és az eurázsiai kapcsolatrendszerek vizsgálatához is fontos adalékokkal szolgál. Tanulmányunk a történeti források és a régészeti eredmények alapján mutatja be az egykori fővárost, amelynek feltárása 2025-ben új lendületet kapott.

A Magyarságkutató Intézet 2026. szeptember 16–17-én nemzetközi tudományos konferenciát rendez Budapesten, amely az európai országok és a posztszovjet térség aktuális nyelvpolitikai folyamatait, kihívásait és jövőbeli lehetőségeit vizsgálja. A kétnapos tanácskozás hazai és külföldi kutatók részvételével többek között az állami nyelvpolitika, a kisebbségi nyelvek helyzete, a nyelvi jogok, az oktatás, a revitalizáció és a nyelvi standardizáció kérdéseit járja körül.

Ötszáz évvel a mohácsi csata után is élénk szakmai vita övezi az 1526. augusztus 29-én történteket. Elkerülhetetlen volt-e a vereség? Mekkora felelősség terhelte a magyar politikai és katonai elitet? Valóban késlekedett Szapolyai János? Jobb lett volna-e kivárni a további magyar csapatok érkezését? A Magyarságkutató Intézet Mohács 500 című podcastjában ezekről a máig vitatott kérdésekről beszélgetett Hidán Csaba régész, történész, a Hagyományőrző és Történeti Rekonstrukciós Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és Illik Péter történész, a Történeti Kutatóközpont tudományos munkatársa Toót-Holló Tamás moderálásával.

Szeptember 10-én ismét a Szent Korona történetének egyik különleges fejezetét állítjuk pódiumbeszélgetésünk középpontjába. Ezúttal a XIX. század eseményeit, a Szent Korona sérüléseit, valamint az ezekhez kapcsolódó javításokat és átalakításokat vizsgáljuk.