1956. november 4.: a vörös vasárnap
1957 februárjában jelent meg az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharcról talán az első kötet, Brüsszelben, francia nyelven, egy fiatal magyar újságíró, később híres belga festő, Martin Illik (vagyis Illik Márton, 1925-2015) tollából. A kis könyv kikerült a hazai köztudatból, mint ahogy a szerző számos további francia nyelven írt munkája is.
„Én vagyok József.” Egy francia iskoladráma Pécsett
A korábban ehelyütt már röviden bemutatott, a pécsi Klimo-könyvtárban őrzött iskoladrámák közül az egyetlen francia nyelvűt mutatta be Majorossy Imre a könyvtár nyilvánossá tételének kétszázötvenedik évfordulója alkalmából tartott konferencián.
Az elmúlás misztériuma
A legkorábbi latin betűs, magyar nyelvű szövegemlékünkben, a Pray-kódexben olvasható „Halotti beszéd és könyörgés” egyetlen mondatában kifejeződik a katolikus világ viszonya a halálhoz: por és hamu vagyunk. A test mulandóságának és a lélek halhatatlanságának viszonya az emberi civilizáció örök nagy kérdéseinek egyike.
Vajdasági magyar tanárképzéssel egybekötött konferencián vettek részt munkatársaink
180 éve lett hivatalos nyelv a magyar – Nyelvpolitika a Kárpát-medencében címmel rendeztek tudományos tanácskozást október 25–26-án a vajdasági Adán.
Két műrészlettel emlékezünk a nagy szervezőre
Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc 1759. október 27-én tekintélyes birtokos nemesi családban született Érsemjénben, s birtokán, a Zemplén vármegyei Széphalmon hunyt el 1831. augusztus 23-án.
Honfoglalás- és kora Árpád-kori ékszereink VIII.
Sorozatunkat újabb sajátos mintázatú ékszerek bemutatásával folytatjuk. A karperecek záró részében az ékszerek állatfejekben végződő, markáns csoportja mellett néhány ritka formával is találkozhatunk.
Csinszka halálának 90. évfordulójára
Ki volt valójában Csinszka, Ady felesége és késői szerelmes verseinek ihletője? Honnan játékos neve? Kikkel állt bensőséges kapcsolatban a múzsa? Munkatársunk ezekre a kérdésekre keresett és talált választ.
„A szabadság eszméjének mártírjaivá váltak”
1957 februárjában jelent meg az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharcról talán az első kötet, Brüsszelben, francia nyelven, egy fiatal magyar újságíró, később híres belga festő, Martin Illik (vagyis Illik Márton, 1925-2015) tollából. A kis könyv kikerült a hazai köztudatból, mint ahogy a szerző számos további francia nyelven írt munkája is.
470 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot a reneszánsz magyar költő
Balassi Bálint a nagyhírű család zólyomi várában született, a nevezetes eseményt nagybátyja jegyezte fel a családi Bibliájukban, amit ma Esztergomban, a Főszékesegyházi Könyvtárban őriznek: „Lett Balassa Bálint 20. Octobris 9 órakor dél előtt szombat napon Zólyomban.”
Csaták nyomában – Bánhidától Pozsonyig
Ha az M1-es autópályán Tatabányánál autózunk, vagy arrafelé vonatozunk, a hegy ormán ott ágaskodik a millennium alkalmából felállított óriási turulszobor, amellyel 1896-ban Árpád honfoglalóinak bánhidai győzelemnek állítottak szembeszökő emléket.